„Magyarországon jelenleg minden harmadik felnőtt és minden ötödik gyermek elhízott! Ez egyébként világjelenség: 2025-re várhatóan minden ötödik ember elhízott lesz, azaz BMI-indexe meghaladja a 30 kg/m2-t.
Az elhízás számos olyan krónikus betegség rizikótényezőjét növeli, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek. Minden szervrendszerre kihat, és meghatározza az életminőséget. Prof. Dr. Forster Tamás kardiológus, belgyógyász, obezitológus a Szegedi Tudományegyetemről a kisszámú hazai obezitológiai központokról beszélt, illetve az elhízásbetegség finanszírozási nehézségeiről.
„Negyven-ötven olyan gént azonosítottak, ami összefügg az elhízással. Van közöttük olyan, ami biztos elhízást okoz, több „csak” a hajlamot hordozza – közölte Prof. Dr. Szabó András gyermekgyógyász a Semmelweis Egyetem képviseletében. Az elhízás betegség felnőttekre jellemző elsősorban, de már gyerekkorban is megjelenik például a magasabb vérnyomás és az inzulinrezisztencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknél még erőteljesebb stigmatizációval találkozik. Egy elhízott gyerek például nehezen sportol, ráadásul kigúnyolják, be sem veszik a focicsapatba., így aztán pszichés terhet is cipel, ami tovább rontja a helyzetét. Ezért sokszor evéssel próbálja megszerezni azokat a boldogsághormonokat, amit a többiek a mozgással. A professzor úgy véli: a prevenció és a gyerekeknél több sikerrel kecsegtető életmódváltás lehet a megoldás.
Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társaságának elnöke a stigmatizációval kapcsolatos személyes élményei mellett beszámolt a 2014 óta működő társaság tevékenységéről. Most készítik elő honlapjukat, és klubprogramokat is szerveznek előadásokkal szakmabeliek és laikusok számára, és szorosabbra fűzik az együttműködést a szakmai szervezetekkel. A sajtótájékoztatón szerették volna bejelenteni a Túlsúllyal élők klubjának megalakulását, és meg is tartották volna az első klubfoglalkozást, azonban a koronavírus miatt nem hirdették meg a találkozót.
A Túlsúllyal Élők Társaságának munkáját támogatja Dr. Samu Antal, a Magyar Gyógyszerészek Országos Szövetsége elnökségi tagja azzal, hogy felajánlotta az Egészségprevenciós Központ helyszínét a klub rendezvényeinek lebonyolítására és szorgalmazta a gyógyszerészek bevonását a betegedukációba. Ennek kiemelt jelentősége lehet, hiszen naponta 60 ezer ember fordul meg a magyarországi patikákban.
Az elhízottak stigmatizálása ellen emelte fel szavát a Magyar Elhízástudományi Társaság, amely arra is fel akarja hívni a közvélemény és az egészségügyben dolgozók figyelmét, hogy az elhízás betegség, amely diszkrimináció mentes terápiát igényel.
Az elhízás mára világméretű járvánnyá vált, hazánk pedig az OECD adatai alapján Európa legelhízottabb nemzetévé. A magyar lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Európában napi ötszáz kalóriával többet fogyasztanak az emberek, mint negyven éve, több mint öt óra ülőmunkát végeznek, ráadásul 42 százalékuk inaktív.
Új év új tervek. Tele vagyunk fogadalmakkal, eltökéltséggel, úgy érezzük: az előző esztendő, lezárásával elkezdődik valami új. Bizonyos értelemben igaz, ugyanakkor ott folytatjuk az életünket, ahol tegnap abbahagytuk. Pedig változtatni szeretnénk, de tudunk-e? Lehet-e?
Bulla Bianka valóságtervező februári előadásán többek között arról beszélt, hogy sok embernek fogalma sincs arról, hogy ideje nagy részét- ahogyan ő fogalmazott: “zsugorodó”, frusztrált állapotban tölti – ezért aztán nem látja, nem is láthatja az összefüggéseket a gyakran átélt érzelmei és az általános testi állapota- pld. immungyengeség, rossz emésztés, hízás- között.” .
Rosszak a statisztikai adataink! Magyarország Európában az első, világszerte a negyedik helyen áll a vastagbélrák okozta halálozásban. Évente 10 000 új vastagbélrákos beteget fedeznek fel- főleg az 50 és a 70 év közötti korosztályban- 5000 páciens pedig bele is hal a betegségbe!
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen