vissza

Feketén-fehéren: Élet a COVID után….

nov
11
2020

A koronavírus-járvány második hullámának felfutó, aktív szakaszában vagyunk, egész Európában nő a fertőzöttek száma. Beszélgetésünk apropója tehát megint a COVID, illetve a közelmúltban rendezett tüdőgyógyász vándorgyűlés, ahol a szakma értelemszerűen külön szekciót szentelt a járványnak. A vírus fellángolása, takaréklángra csökkenése, majd újbóli fellángolása mindenkit, a COVID ellátó kórházak, intézetek munkatársait pedig különösen kizökkentette a komfortzónájából. Vajon hogyan élik meg beszélgetőpartnereim az intenzív osztályon szemük elé táruló látványt, a ki és beöltözést, szoronganak-e attól, hogy ők is megfertőződhetnek?
A Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának közleménye szerint a koronavírus-járvány második hulláma most még nem az időseket, inkább a fiatalokat érintheti, mozgásmintázatuk ugyanis elősegítheti a vírus terjedését. Mit tapasztalnak vendégeim, vajon a náluk tartózkodó betegek életkora igazolja-e a változást? Mit gondoljunk a vírustagadókról, és azokról, akik szerint lélegeztetőgépre sincs szükség a COVID fertőzés kezeléséhez?
Az is kiderül, hogy milyen az élet a COVID után. Sajnos, attól, hogy valakit levesznek a lélegeztetőgépről, még nem mondhatjuk, hogy pipa a gyógyulásnak, ugyanis a vírus nemcsak a tüdőt támadja, egyéb súlyos következményekkel is járhat. Okozhat fizikai, mentális károkat, azaz súlyos szövődményeket hagyhat maga után. A tüdőfibrózisból, a máj és veseelégtelenségből, a szorongásból és a depresszióból nem könnyű visszajönni, ha valakit levesznek a lélegeztetőgépről. Szakemberek szerint az esetek körülbelül 40 százalékában jelentkeznek szív, izomrendszeri, poszttraumás tünetek, sok más egyébbel kombinálva.
Vendégeim a Magyar Tüdőgyógyász Társaság képviseletében: Dr. Bogos Krisztina tüdőgyógyász, klinikai onkológus, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet megbízott főigazgatója, Dr. Varga János tüdőgyógyász, osztályvezető főorvos, rehabilitációs szakember, és Dr. Mandurka Ildikó aneszteziológus főorvos.