Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Nem adatokról, fertőzési gócpontokról, a járvány terjedésének sebességéről beszélgetünk, sokkal inkább arról, hogy muszáj-e félnünk a koronavírustól?
A zsigeri válasz az, hogy igen, a kicsit tudatosabb, meg az, hogy nem. Hiszen rengeteg tudás áll rendelkezésünkre, amit használhatunk a járvány megelőzésére, és akkor is ha baj van.

Láttam a Facebookon egy anyukát, aki miközben egy zseniális monológot mondott arról, hogy mennyire szereti a családját, a férjét és a gyerekeit, papírlapokra írva azt mutogatta, hogy” nem bírom tovább, elegem van belőlük, segítsetek!

Az országban egyetlen olyan hely létezik, ahol a mentálisan beteg édesanyák csecsemőjük mellett gyógyulhatnak. Bő 10 éve az ilyen esetekben magától értetődő volt, hogy az anya pszichiátriai beteg, a kicsit el kell tőle venni.

„Magyarországon jelenleg minden harmadik felnőtt és minden ötödik gyermek elhízott! Ez egyébként világjelenség: 2025-re várhatóan minden ötödik ember elhízott lesz, azaz BMI-indexe meghaladja a 30 kg/m2-t.

Az elhízás számos olyan krónikus betegség rizikótényezőjét növeli, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek. Minden szervrendszerre kihat, és meghatározza az életminőséget. Prof. Dr. Forster Tamás kardiológus, belgyógyász, obezitológus a Szegedi Tudományegyetemről a kisszámú hazai obezitológiai központokról beszélt, illetve az elhízásbetegség finanszírozási nehézségeiről.

„Negyven-ötven olyan gént azonosítottak, ami összefügg az elhízással. Van közöttük olyan, ami biztos elhízást okoz, több „csak” a hajlamot hordozza – közölte Prof. Dr. Szabó András gyermekgyógyász a Semmelweis Egyetem képviseletében. Az elhízás betegség felnőttekre jellemző elsősorban, de már gyerekkorban is megjelenik például a magasabb vérnyomás és az inzulinrezisztencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknél még erőteljesebb stigmatizációval találkozik. Egy elhízott gyerek például nehezen sportol, ráadásul kigúnyolják, be sem veszik a focicsapatba., így aztán pszichés terhet is cipel, ami tovább rontja a helyzetét. Ezért sokszor evéssel próbálja megszerezni azokat a boldogsághormonokat, amit a többiek a mozgással. A professzor úgy véli: a prevenció és a gyerekeknél több sikerrel kecsegtető életmódváltás lehet a megoldás.

Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társaságának elnöke a stigmatizációval kapcsolatos személyes élményei mellett beszámolt a 2014 óta működő társaság tevékenységéről. Most készítik elő honlapjukat, és klubprogramokat is szerveznek előadásokkal szakmabeliek és laikusok számára, és szorosabbra fűzik az együttműködést a szakmai szervezetekkel. A sajtótájékoztatón szerették volna bejelenteni a Túlsúllyal élők klubjának megalakulását, és meg is tartották volna az első klubfoglalkozást, azonban a koronavírus miatt nem hirdették meg a találkozót.

A Túlsúllyal Élők Társaságának munkáját támogatja Dr. Samu Antal, a Magyar Gyógyszerészek Országos Szövetsége elnökségi tagja azzal, hogy felajánlotta az Egészségprevenciós Központ helyszínét a klub rendezvényeinek lebonyolítására és szorgalmazta a gyógyszerészek bevonását a betegedukációba. Ennek kiemelt jelentősége lehet, hiszen naponta 60 ezer ember fordul meg a magyarországi patikákban.

Új év új tervek. Tele vagyunk fogadalmakkal, eltökéltséggel, úgy érezzük: az előző esztendő, lezárásával elkezdődik valami új. Bizonyos értelemben igaz, ugyanakkor ott folytatjuk az életünket, ahol tegnap abbahagytuk. Pedig változtatni szeretnénk, de tudunk-e? Lehet-e?

Rosszak a statisztikai adataink! Magyarország Európában az első, világszerte a negyedik helyen áll a vastagbélrák okozta halálozásban. Évente 10 000 új vastagbélrákos beteget fedeznek fel- főleg az 50 és a 70 év közötti korosztályban- 5000 páciens pedig bele is hal a betegségbe!