Részletekért kattintson a címre, vagy keresse fel a www.korkontrolltarsasag.hu oldalt.
Újra indulnak délutáni kerekasztal beszélgetéseink, ezúttal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara épületében, a Krisztina körúton várjuk. Mit jelent az onkoplasztika? Vadonatúj sebészi technikák az Országos Onkológiai Intézet emlőcentrumában. High-tech mellrákszűrési diagnosztikai eljárás, ami Japánban már rutinvizsgálat. Új kulcsfigura a mellrák kezelésében az emlőrák-terápiás nővér. Csupa újdonsággal ismerkedhet meg, ha eljön a Kor Kontroll Társaság és a Budapesti kereskedelmi és Iparkamara rendezvényére.
A Nemzeti Rákregiszter szerint Magyarországon 2009-ben 7276 nőnél diagnosztizáltak mellrákot. A lakossági rákszűrésnek, valamint a felvilágosító kampányoknak köszönhetően a daganat korai stádiumban történő felismerésének aránya egyre emelkedik. Ráadásul az emlőrák korai (0–I–II.) stádiumaiban a betegek teljes gyógyulása várható az esetek túlnyomó többségében.
Bár a 80-as, 90-es évektől a teljes emlőeltávolítás dogmája hála istennek megdőlt- mára az esetek mintegy 60–70%-ban emlőmegtartó műtét végezhető- azért többségben férfi orvosok ítélik meg női betegeik mellcsonkolásának következményeit. A legelterjedtebb tévhit, hogy a női mell „nem feltétlenül szükséges szerv”, mivel nem jár a test közvetlen funkcióvesztésével. Ráadásul a külső protézis alkalmazása nehezíti a mindennapi életvitelt- öltözködés- illetve csak részben segíti a nőbeteget, hogy nem kívánt személyek- pld munkatársak- ne értesüljenek betegségéről , a szexuális megfelelés kudarcáról nem is beszélve. Az eredmény negatív testkép, szorongás, depresszió, a társas kapcsolatok, családi kötelékek hanyatlása. Vizsgálatok igazolják, hogy az emlőrekonstrukció helyreállítja a testképet, erősíti a vitalitást, a nőiességet, a szexualitást, pozitívan hat a beteg közérzetére és életminőségére. A nyugati világban napjainkra a mellrák kérdése nemcsak onkológiai, hanem társadalmi, a női pszichét, a családban, a szociális viszonyokban, a munkaerőpiacon, a szexualitásban betöltött női szerepet hangsúlyozó politikai kérdéssé is vált.
Van egy története? Ha ajánlja háziorvosát a www.azevpraxisa.hu portálon és sztoriját megosztja az olvasókkal, egy süti könyvvel jutalmazzuk!
Ugye Ön is szereti a finom édes sütiket, pogácsákat? És talán nem mindig engedheti meg magának, hogy süssön, vegyen, egyen, mert tart a kilóktól!
Nagyon egyszerű. nagyon egészséges, ínycsiklandó kalóriacsökkentett sütik receptjeivel lepi meg az ajánlókat vadonatúj könyvében a Springmed Kiadó. A receptfüzetben összegyűjtött sütemények alapanyagai, a hozzávalók pontos kimérése, a készítési mód, és a szeletelés betartása biztosítja, hogy az adagok a kiszámított kalóriát tartalmazzák. A házias, családi receptek pedig garantálják, hogy az ajánló nem marad egyedül az elkészült finomságok elfogyasztásakor.
A leggyorsabban beérkező ajánlások beküldői között 10 receptkönyvet sorsolunk ki!
Ne feledje! Várjuk történetét portálunkon! Csak rákattint a portálra, elolvassa a pályázati kiírást, leírja kedvenc sztoriját és orvosa nevével, címével elküldi ajánlását nekünk. Önnek 5 perc, háziorvosának egy életre szóló ajándék!
15 éve Funk Sándor nevétől volt hangos a média. Mindenki ismerhette a Funk ügyet, vagyis a Nyírő Gyula kórház addiktológiai osztálya főorvosának rendőrségi kálváriáját. A szakma annak idején példaértékűen állt mellé, tiltakozó nyilatkozatot adott ki több a kábítószeresek gyógyítóit tömörítő szervezet, a Pszichiátriai Társaság, az Addiktológiai Társaság, valamint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is, arról, hogy veszélyes tendencia, ha néhány drogfüggő tisztázatlan körülmények között tett vallomása alapján meghurcolhatnak egy orvost. Aztán egy év elteltével az ügyészség megszüntette a főorvos elleni nyomozást, Funk Sándor pedig kártérítési pert nyert a BRFK ellen. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van ma, hogyan telnek a napjai.
A kérdés nem udvariassági formula, hiszen tudjuk, hogy Ön nem csak orvosként ismeri belülről a kórház világát, hanem sajnos bennlakóként is.
– Köszönöm, jól vagyok. Volt egy infarktusom, de 64 évesen is csak azt érzem, hogy kicsit kevesebbet tudok teljesíteni a korábbiaknál. Aztán eszembe jutott, hogy ez a kis gyengeség attól a gyógyszertől is lehet, amit szedek. Ez különben nem különösebben foglalkoztat, hiszen az idei olimpiára sem neveztem be. Ami a rákos betegségemet illeti, orvoskollégám és barátom már tavaly kijelentette, hogy több CT-t nem csináltat, s tekintsem magam gyógyultnak.
Egyébként a kondíció megtartásához orvosként mit tanácsol másoknak?
"Nem ellenzem a gyógyszereket, de nem mindig van rájuk szükség" – állítja Dr. Filippo Ongaro a Quintess Egészségközpont nemzetközi orvosigazgatója
Valóban szükség van gyógyszeres kezelésre?
A különféle krónikus betegségek - cukorbetegség és metabolikus szindróma, zsíranyagcsere-zavarok, érelmeszesedés, szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás és túlsúly, daganatok, krónikus gyulladásos betegségek, Alzheimer-kór és kognitív zavarok, csontritkulás és ízületi gyulladások - néha igen különböző tüneteket mutatnak, hátterükben azonban gyakran ugyanazok a biokémiai egyensúlyzavarok állnak. A rendszerszemléletű orvoslás - a jelenlegi, hagyományos orvoslással szemben - már nem egy konkrét kiváltó okra, hanem a szervezet imént említett egyensúlyzavaraira koncentrál, figyelembe véve a beteg ember genetikai adottságait, életstílusát, táplálkozását, illetve ezen tényezők bonyolult egymásra hatását.
A krónikus betegségek rejtett okai között egyaránt szerepelhet gyulladás, oxidatív stressz, a funkcionális fehérjék és a cukrok összetapadása, vagy a szervezet egyéb stressz reakciói , amelyeket ha megszüntetnek, akkor gyakran az egyébként kezelhetetlennek tűnő problémák is viszonylag hamar elmulaszthatóak. Ezek az egyensúlyzavarok ráadásul egyszerre többféle betegséget is okozhatnak, amelyeket a jelenlegi orvoslásban rendszerint többféle gyógyszerrel próbálnak kezelni. Így viszont - a gyógyszerek egymásra hatásából következően - többféle, az eredeti hatóanyagok klinikai vizsgálataiban eredetileg nem jelentkező mellékhatás is felmerülhet.
Mi az a pszichofittnesz? Ha eddig még nem tette volna, most megismerkedhet a pszichofittnesz fogalmával, azzal, hogy mire jó a kacagás, a kocogás és az érintés.
A mozi szereplői a lélek kiváló ismerői Bagdy Emőke pszichológus és Füredi János pszichiáter professzorok, valamint a pályafutása alatt százezreket megnevettető Csala Zsuzsa színésznő. Azt ugye mindenki tudja, hogy a nevetés erősíti az immunrendszerünket, fokozza védekezőképességünket, ráadásul növekszik az endorfin vagyis az örömhormon termelése is. Azt már kevesebben, hogy a simogatás is gyógyít. Az Ohioi egyetem hallgatói nyulak koleszterinszintjét vizsgálták az étrenddel szoros összefüggésben. Mérték a koleszterin dús étrend érkárosító, érelzáródást okozó hatását. Az egyik kísérleti csoportban azonban nem károsodtak a nyulak, akármilyen ételt fogyasztottak. Kiderült, hogy a hallgatók ebben a csoportban azzal játszottak, hogy etetéskor rendszeresen simogatták a nyulakat. További érdekes hírekkel és történetekkel ismerkedhet meg a pszichofittneszről szóló filmben. Keresse a Kor Kontroll Társaság filmjét a You Tube-on!
Ma oktató kórház, évtizedekkel ezelőtt Erzsébet sósfürdő. A Szent Imre elődjét is bemutatták archív képeken azon a bensőséges ünnepségen ahol a fővárosi kórházak közül elsőként a Szent Imre Kórház vehette át a rangos elismerést. A Pécsi Tudományegyetem kötött hivatalos szerződést, a kórházzal, amelynek keretében az intézmény megkapta az oktató kórház címet.
Ahogyan egy 1854-es keltezésű ismertetőben olvashatjuk egy Kelenföldön járó huszár: "E tájon vadászván, szomját itt kívánta oltani, s egy pohár vizet kért a tulajdonostól, s noha ennek rossz ízére figyelmeztették, azt mégis megízlelé, mire azon nyilatkozatra fakadt: ez ásványvíz.” A terület tulajdonosa Schleisz György pedig egy budai patikushoz, Unger Ferenchez fordult, aki azt állapította meg, hogy a "vegytani vizsgálat szerint ezen víz olyan mennyiségű kén- és sósavas sókat tartalmaz, hogy ez a leghíresebb gyógyvizek közé méltán sorolandó. „ Így aztán a híres sós-keserű vízre építve 1855-ben megnyílt az Erzsébet császárnénak keresztelt forrásra épült fürdőház tíz káddal és ivócsarnokkal. Az 1870-es években már negyvenszobás szálloda, ugyanennyi kád, sőt még egy kápolna is a gyógyulni vágyók rendelkezésére állt, az új tulajdonos Mattoni meg Ybl Miklósra bízta a bővítésre vonatkozó tervek elkészítését. A "svájci stílusban" megálmodott szanatórium 1882-re elkészült, ekkor a kádfürdők mellett már medencék is voltak, a palackozóüzem pedig évi hétmillió üveg keserűvizet állított elő. Aztán Kelenföld mégsem lett Karlsbad, hiszen 1950-ben nyitotta meg az egykori gyógyfürdő területén a Tétényi Úti Kórház és Rendelőintézet kapuit, a csodaforrás pedig- mára megmagyarázhatatlan okokból feledésbe merült.
Az adatvédelemről:
Az Kor Kontroll Társaság tiszteletben tartja és biztonsággal őrzi az Ön személyes adatait, csak saját híreinek elküldésekor használja fel, harmadik személynek nem adja át. Ezt a hírlevelet a Kor Kontroll Társaság kézbesítette. Amennyiben a jövőben nem kívánja igénybe venni ezt a szolgáltatásunkat, kérjük, hogy a hírlevél alján található gomb segítségével iratkozzon le, vagy küldjön válaszlevelet "Leiratkozás" tárggyal.
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen