vissza

Hírlevél 2010. március 26. (Emlékeztető)

Részletekért kattintson a címre, vagy keresse fel a www.korkontrolltarsasag.hu oldalt.

Legyőzhető-e rák?

2010. március 30., kedd

Lehet-e köze az urológiai betegségeknek a vízhez? Volt -e Casanovának prosztata megnagyobbodása? Mi az a PSA? Mire jó a csökkentett deutérium tartalmú víz? Segíthet-e a rák legyőzésében? Erről szól a Kor Kontroll Társaság következő összejövetele a Pallas Páholyban.

Míg a méhnyak és az emlőrák szűrés jelentőségétől hangos a média, a férfiakra, az apákra és a nagyapákra valahogy nem fordítunk elég figyelmet. Elhanyagoljuk őket - és ők is elhanyagolják magukat- pedig az alattomos, sunyi, hosszú ideig tünetmentes prosztatarák veszélye leselkedik rájuk. Vajon a vizelési panaszok, az éjszakai vizelési kényszer, vagy az, hogy valakinek nappal gyakran, mondjuk két óránként kell a WC-re mennie prosztatarákot jelez-e? Miért fontos a szűrővizsgálat, és mi az a PSA? Bizonyos daganatsejtek által termelt anyagok a beteg vérébe jutva kimutathatóvá válnak, és mivel az adott daganat típusra jellemzőek, korán jelezhetik a tumort, de vajon mennyire megbízható a vizsgálat? Azonosítható- e a PSA a beteg véréből már akkor, amikor a fizikális vizsgálat még nem mutat ki semmit. Mi a betegség oka? Függhet az étkezési szokásoktól, vagy a szexuális aktivitástól? És vajon segíthet- e a csökkentett deutérium tartalmú víz a rák kezelésében? Egyáltalán mi az a deutérium, milyen szerepet játszik az élettani folyamtokban? Meg lehet-e zavarni deutérium megvonással a daganatos sejtek anyagcseréjét és szabályozási rendszerét? És vajon el lehet-e érni vele pusztulásukat?

Vendégek:

Dr.Szűcs Miklós a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának orvosa
Somlyai Gábor biológus-kandidátus a Preventa csökkentett deutérium tartalmú víz kifejlesztője

Idöpont: 2010. március 30. 18.00
Helyszín: Pallas Páholy Alkotmány u 15.

Szeretettel várjuk! 

Meghívó a közgyűlésre

2010. március 30., kedd

Tisztelt Tagtársuk, Kedves Barátunk!

Beszámolunk a 2009-es esztendő eredményeiről. Az egyesületi törvény szerint kötelezően megtartandó közgyűlést hívunk össze, melyet az alábbi helyen és időben teszünk meg.

Helyszín: Pallas Páholy / Alkotmány u 15 /

Időpont: 2010. március 30. 17.00

Napirendi pontok:

1. A társaság 2009-es tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása
Előadó: B. Király Györgyi, elnök
2. A felügyelő bizottság beszámolója
Előadó: Végvári László a felügyelő bizottság vezetője
3. . A 2009-es év gazdasági eredményeiről szóló beszámoló jóváhagyása
Előadó: Réder Erika
4. Az új elnök és az új elnökség 4 évre szóló megválasztása
Előadó: Góczán András a jelölőbizottság elnöke
5. Egyebek

Ha a tagok alacsony létszáma miatt a közgyűlés határozatképtelen, azt - az eredeti napirendben szereplő pontok alapján – 17. 30-kor újra összehívom.

Mivel a tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük is van, szeretnénk felhívni figyelmedet, amennyiben 2009 évben elmaradásod lenne, szíveskedj a közgyűlésen rendezni azt.

Számítunk alapító és később hozzánk csatlakozott tagjaink részvételére!

Budapest, 2010. március . 13.

B. Király Györgyi elnök és a Kor Kontroll Társaság elnöksége

Ne félj a ráktól!

Inkább kérdezz! Ez volt a március 19-i VIII. kerületi nyílt nap tanulsága. Évente 33500 ember veszíti életét rákban Magyarországon. Miközben számos olyan szűrővizsgálat létezik, amelynek segítségével az időben felfedezett méhnyak, vagy éppen prosztatarák nem követelne halálos áldozatokat. Bizonyos szűrővizsgálatoknál nekünk kellene észnél lennünk, - azaz menni , ha hívnak - sőt kezdeményezni a beutalót,- másoknál a rendszer hibás, azaz hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből az olcsó és emberéleteket mentő szűrés.. Az Országos Onkológiai Intézet és a Kor Kontroll Társaság által szervezett nyílt napon számos kiváló szakember beszélt a daganatos betegségekről, ezek szűréséről és a legújabb terápiákról. A vastag- és végbélrákosok több mint fele meghal, miközben a döntéshozók az európai protokollok ellenére több mint 17 éve nem képesek bevezetni a székletvér szűrést Magyarországon. A rendezvényen elhangzott, hogy évente 9 ezer új vastag- és végbélrákost regisztrálnak, és kezelés nélkül 58 százalékuk meghal. Ez kór a második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek közül.

Évek óta tervezik, hogy országosan szervezett szűrővizsgálatokkal előzik meg ennek a ráknak a kialakulását, de a szakma továbbra sem voksolt egyértelműen a mellett, hogy melyik módszert alkalmazzák: a vérvizsgálatot vagy a kolonoszkópiás eljárást, amikor egy hüvelykujj vastagságú csövet vezetnek be 80 centire a vastagbélbe. Ráadásul ez költséges és fájdalmas eljárás, az olcsó és egyszerű noninvazív szűréshez képest. Arról nem beszélve, hogy egészséges emberek millióit fölösleges és gazdaságtalan is lenne kitenni, egy ilyen vizsgálatnak. Más kérdés, hogy ha a székletvér szűrés eredménye pozitív, akkor ez következik. Kásler Miklós, az onkológiai intézet főigazgatója az európai rákellenes kódexre és az amerikai szakirodalomra hivatkozva azt mondta: országos szűréseknél a székletvér szűrést támogatják és alkalmazzák külföldön. A magyar tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a fájdalmas kolonoszkópiás szűrésen még azoknak is csak a harmada jelent meg, akiknél fennáll a vastag- és végbélrák gyanúja. Eszerint valószínűleg nagyon kevesen lennének azok, akik egészségesen is hajlandók lennének egy ilyen vizsgálatnak alávetni magukat - tette hozzá.

Kié lesz az év praxisa?

A frissen induló OALI pályázat - ahogyan a www.azevpraxisa.hu honlapon olvashatják is- egyik partnere a Kor Kontroll Társaság. Beszámolónkból kiderül kiknek a történeteit várja a pályázat zsűrije, és az is, hogy meddig. „ Az év praxisa” pályázat indítóján- március 11-én- Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója, a pályázat ötletadója elmondta, hogy a háziorvosok, a nővérek, az ápolók- a kórházi orvosokkal szemben- egyedül , saját magukra utalva teszik a dolgukat, segítőjük jó esetben a környezet, de leginkább a szerencse. Nagyon kemény munkát végeznek, ráadásul ők ismerik a legjobban a hozzájuk fordulókat,- körülményeiket, hogy van-e alkoholista, vagy munkanélküli a családban- rajtuk múlik, hogy mi lesz a betegek további sorsa , milyen szakrendelőbe, milyen szakorvoshoz kerülnek majd.

- A célunk az, hogy a háziorvosok is kapjanak egy kis figyelmet, ez a díj egy apró gesztus- szeretnénk, ha elismertségük, megbecsültségük legalább egy picit javulna!- mondta a főigazgató. - Tudjuk, hogy nincs elég orvos, és a helyzet csak tovább romlik majd. Legalább azokat becsüljük meg, akik a nehéz körülmények ellenére szívvel-lélekkel végzik a munkájukat! Ha csak egy parányit hozzájárulhatunk közérzetük javításához: már megérte! Hadd köszönjem meg a zsűri tagjainak, hogy vállalták a felkérést! Természetesen, az értékelés nem csupán egy szűk csoport véleménye alapján zajlik, rangos szakmai szervezetek is állnak a hátunk mögött , mint például a Magyar Általános Orvosok Egyesülete, vagy éppen a Schönfeld Rózsi Alapítvány. -

A zsűri nemcsak a betegek történeteit várja, hanem kórházakét, szakorvosi rendelőkét, tisztiorvosi szolgálatokét, vagy éppen a legkülönbözőbb civil szervezetekét.

Pályázzon és díjazzon!

2010. február 28., vasárnap

„Az év praxisa „ pályázat célja, hogy a háziorvosok és munkatársaik olyan nyilvános elismerésben részesüljenek, melytől egy kicsit mindenki jobban érzi magát. A háziorvos attól, hogy munkája, életmentése nem hiábavaló. A betegek pedig attól , hogy ország-világ előtt meghallgatják dicsérő szavaikat. Erről , vagyis az Országos Alapellátási Intézet pályázatáról szólt legutóbbi televíziós felvételünk . Önnek is mondjuk, kedves Olvasó: ha van olyan élménye, mely sorsforduló volt az életében, és melyet egy háziorvos és munkatársa lelkiismeretes hozzáállásának köszönhet, ossza meg a zsűrivel. Ha a története nem élet-halál fontosságú volt, „csak” sokat jelentett egy kézfogás, egy simogatás, vagy néhány kedves szó, az is legalább olyan fontos lehet. Hisz néha egyetlen szótól megváltozik az egész életünk.

A pályázat beküldési határideje: 2010. november 30. Sajnos a háziorvosok többsége semmilyen elismerésben nem részesül a hosszú évtizedek során. Nem tud előbbre jutni a ranglétrán, nem lesz belőle főorvos. A háziorvosok társadalmi megbecsülésén szeretne ez a pályázat változtatni. Ezt Balogh Sándor az OALI főigazgatója mondta el a Pallas páholyban, ahol B. Király Györgyi riportalanyai rajta kívűl dr. Hubert János tapolcai háziorvos, és dr. Sirák András velencei háziorvos voltak. Mint utóbb kiderült a közönség soraiban is ült jó néhány háziorvos.

Fogyásaim története

2010. március 15., hétfő

Próbáltak már fogyni? Ha igen pontosan tudják, mekkora kínlódás, mekkora harc és , hogy soha nincs vége. Ha ledobtuk a plusz kilókat , kezdődik a küzdelem, hogy vissza ne jöjjenek. Ahogy dr .Hubert János tapolcai háziorvos írja a Kopogtató című periodikában nem lehet örömtelenül élni, kell egy rosszalkodások napja.

Ha néztél már tükörbe – no nem a fürdőszobai borotválkozóra gondolok, hanem olyan egészalakosra, olyan „nemszeretemre”, akkor biztos találtál magadon itt, vagy ott fölösleges, nemkívánatos hurkákat, kilókat. Nos én is így vagyok ezzel, pedig egészalakos otthon nincs is (fene tudja miért?) Aztán olvasom a statisztikákat: , hogy az ország lakosságának több mint 60%-a elhízott, illetve túlsúlyos, a testsúlyfölösleggel élők száma egyre gyarapszik. Hmmm! Ekkor belém hasít Kosztolányi: Orvos és halál című művének pár sora: „Egyáltalán szabad-e az orvosnak betegnek lennie? Azt gondolom először, hogy nem. A bennünk lakozó ősi vágy követeli, hogy az orvos legyen a kicsattanó egészség mintája, az élet próbabábuja. Minél kövérebb és pirosabb, annál jobb. Azok a gyakorló orvosok, akik iparszerűen űzik a mesterségüket, tudják is ezt , és gyakran hizlalókúrákat tartanak, hogy a hasuk szép gömbölyded legyen és a vastag óralánc — a gazdagság, egészség és minden jó jelképe — tündöklően feszüljön mellényükön”.

 Kor Kontroll Társaság

Partnereink