Inkább kérdezz! Ez volt a március 19-i VIII. kerületi nyílt nap tanulsága. Évente 33500 ember veszíti életét rákban Magyarországon. Miközben számos olyan szűrővizsgálat létezik, amelynek segítségével az időben felfedezett méhnyak, vagy éppen prosztatarák nem követelne halálos áldozatokat. Bizonyos szűrővizsgálatoknál nekünk kellene észnél lennünk, - azaz menni , ha hívnak - sőt kezdeményezni a beutalót,- másoknál a rendszer hibás, azaz hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből az olcsó és emberéleteket mentő szűrés.. Az Országos Onkológiai Intézet és a Kor Kontroll Társaság által szervezett nyílt napon számos kiváló szakember beszélt a daganatos betegségekről, ezek szűréséről és a legújabb terápiákról. A vastag- és végbélrákosok több mint fele meghal, miközben a döntéshozók az európai protokollok ellenére több mint 17 éve nem képesek bevezetni a székletvér szűrést Magyarországon. A rendezvényen elhangzott, hogy évente 9 ezer új vastag- és végbélrákost regisztrálnak, és kezelés nélkül 58 százalékuk meghal. Ez kór a második leggyakoribb halálok a daganatos betegségek közül.

Évek óta tervezik, hogy országosan szervezett szűrővizsgálatokkal előzik meg ennek a ráknak a kialakulását, de a szakma továbbra sem voksolt egyértelműen a mellett, hogy melyik módszert alkalmazzák: a vérvizsgálatot vagy a kolonoszkópiás eljárást, amikor egy hüvelykujj vastagságú csövet vezetnek be 80 centire a vastagbélbe. Ráadásul ez költséges és fájdalmas eljárás, az olcsó és egyszerű noninvazív szűréshez képest. Arról nem beszélve, hogy egészséges emberek millióit fölösleges és gazdaságtalan is lenne kitenni, egy ilyen vizsgálatnak. Más kérdés, hogy ha a székletvér szűrés eredménye pozitív, akkor ez következik. Kásler Miklós, az onkológiai intézet főigazgatója az európai rákellenes kódexre és az amerikai szakirodalomra hivatkozva azt mondta: országos szűréseknél a székletvér szűrést támogatják és alkalmazzák külföldön. A magyar tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a fájdalmas kolonoszkópiás szűrésen még azoknak is csak a harmada jelent meg, akiknél fennáll a vastag- és végbélrák gyanúja. Eszerint valószínűleg nagyon kevesen lennének azok, akik egészségesen is hajlandók lennének egy ilyen vizsgálatnak alávetni magukat - tette hozzá.

2010. február 28., vasárnap

„Az év praxisa „ pályázat célja, hogy a háziorvosok és munkatársaik olyan nyilvános elismerésben részesüljenek, melytől egy kicsit mindenki jobban érzi magát. A háziorvos attól, hogy munkája, életmentése nem hiábavaló. A betegek pedig attól , hogy ország-világ előtt meghallgatják dicsérő szavaikat. Erről , vagyis az Országos Alapellátási Intézet pályázatáról szólt legutóbbi televíziós felvételünk . Önnek is mondjuk, kedves Olvasó: ha van olyan élménye, mely sorsforduló volt az életében, és melyet egy háziorvos és munkatársa lelkiismeretes hozzáállásának köszönhet, ossza meg a zsűrivel. Ha a története nem élet-halál fontosságú volt, „csak” sokat jelentett egy kézfogás, egy simogatás, vagy néhány kedves szó, az is legalább olyan fontos lehet. Hisz néha egyetlen szótól megváltozik az egész életünk.

A pályázat beküldési határideje: 2010. november 30. Sajnos a háziorvosok többsége semmilyen elismerésben nem részesül a hosszú évtizedek során. Nem tud előbbre jutni a ranglétrán, nem lesz belőle főorvos. A háziorvosok társadalmi megbecsülésén szeretne ez a pályázat változtatni. Ezt Balogh Sándor az OALI főigazgatója mondta el a Pallas páholyban, ahol B. Király Györgyi riportalanyai rajta kívűl dr. Hubert János tapolcai háziorvos, és dr. Sirák András velencei háziorvos voltak. Mint utóbb kiderült a közönség soraiban is ült jó néhány háziorvos.