Hírlevél 2010. március 15.
Részletekért kattintson a címre, vagy keresse fel a www.korkontrolltarsasag.hu oldalt.
Meghívó a közgyűlésre
2010. március 30., kedd
Tisztelt Tagtársuk, Kedves Barátunk!
Beszámolunk a 2009-es esztendő eredményeiről. Az egyesületi törvény szerint kötelezően megtartandó közgyűlést hívunk össze, melyet az alábbi helyen és időben teszünk meg.
Helyszín: Pallas Páholy / Alkotmány u 15 /
Időpont: 2010. március 30. 17.00
Napirendi pontok:
1. A társaság 2009-es tevékenységéről szóló éves beszámoló jóváhagyása
Előadó: B. Király Györgyi, elnök
2. A felügyelő bizottság beszámolója
Előadó: Végvári László a felügyelő bizottság vezetője
3. . A 2009-es év gazdasági eredményeiről szóló beszámoló jóváhagyása
Előadó: Réder Erika
4. Az új elnök és az új elnökség 4 évre szóló megválasztása
Előadó: Góczán András a jelölőbizottság elnöke
5. Egyebek
Ha a tagok alacsony létszáma miatt a közgyűlés határozatképtelen, azt - az eredeti napirendben szereplő pontok alapján – 17. 30-kor újra összehívom.
Mivel a tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük is van, szeretnénk felhívni figyelmedet, amennyiben 2009 évben elmaradásod lenne, szíveskedj a közgyűlésen rendezni azt.
Számítunk alapító és később hozzánk csatlakozott tagjaink részvételére!
Budapest, 2010. március . 13.
B. Király Györgyi elnök és a Kor Kontroll Társaság elnöksége
Ne félj a ráktól!
2010. március 19., péntek
A KOR KONTROLL TÁRSASÁG és az ORSZÁGOS ONKOLÓGIAI INTÉZET
NYÍLT NAPJA a VIII. kerületi Kesztyűgyár Közösségi Házban/Mátyás tér 15./
Időpont: 2010. március 19. péntek
A rendezvényre a belépés ingyenes!
Remek előadókkal, tombolával, arcfiatalítással és ingyenes szűrővizsgálatokkal várjuk!
Nyílt napunkon beszélünk a szűrővizsgálatok jelentőségéről, valamint a korszerű terápiák egyre szélesedő palettájáról- többek között a célzott- intelligens- gyógyszerterápiáról, illetve az új sugárterápiás eljárásokról / belső sugárzás / is. Beszámolunk a Magyar Onkológusok Tárasága XXVII. Kongresszusának kiemelt témáiról, így a daganatok molekuláris diagnosztikájáról és célzott terápiájáról, különös tekintettel a tüdő, a vastagbél-és végbél daganataira és a molekuláris neuro-onkológiára. A vastagbél- és végbélrák – rövidítve: CRC- világszerte a harmadik, Magyarországon a második leggyakoribb rosszindulatú daganatfajta. Élete során az emberek mintegy 6%-ában, vagyis több mint minden huszadik emberben kialakul. Előfordulása Magyarországon évtizedek óta növekszik, bár az utóbbi években ez a folyamat szerencsére némiképp megtorpanni látszik. Hazánkban évente mintegy 800 új esetet regisztrálnak, és több mint 5 000-en halnak bele a betegségbe. Pedig a daganat korai stádiumában is jól szűrhető, és az idejében történő felismerés után eredményesen gyógyítható. Hazánkban évente összesen mintegy 32 ezer ember hal meg rosszindulatú daganatos betegség következtében, közülük több mint 7 ezer ember emlőrák, méhnyak rák, vastagbélrák és végbéldaganat miatt, azaz olyan betegségekben, amelyek kimutatására létezik hatékony szűrővizsgálat. A tüdőrák, a fej-nyakrák valamint a vastagbélrák és végbélrák miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az Európai Unió többi tagállamában. A férfiaknál és nőknél egyaránt vezető halálok a tüdődaganat, a nőknél ezt követi az emlőrák és a vastagbélrák, a férfiaknál a vastagbélrák és végbélrák, valamint a szájüregi daganatok.
Legyőzhető-e rák?
2010. március 30., kedd
Lehet-e köze az urológiai betegségeknek a vízhez? Volt -e Casanovának prosztata megnagyobbodása? Mi az a PSA? Mire jó a csökkentett deutérium tartalmú víz? Segíthet-e a rák legyőzésében? Erről szól a Kor Kontroll Társaság következő összejövetele a Pallas Páholyban.
Míg a méhnyak és az emlőrák szűrés jelentőségétől hangos a média, a férfiakra, az apákra és a nagyapákra valahogy nem fordítunk elég figyelmet. Elhanyagoljuk őket - és ők is elhanyagolják magukat- pedig az alattomos, sunyi, hosszú ideig tünetmentes prosztatarák veszélye leselkedik rájuk. Vajon a vizelési panaszok, az éjszakai vizelési kényszer, vagy az, hogy valakinek nappal gyakran, mondjuk két óránként kell a WC-re mennie prosztatarákot jelez-e? Miért fontos a szűrővizsgálat, és mi az a PSA? Bizonyos daganatsejtek által termelt anyagok a beteg vérébe jutva kimutathatóvá válnak, és mivel az adott daganat típusra jellemzőek, korán jelezhetik a tumort, de vajon mennyire megbízható a vizsgálat? Azonosítható- e a PSA a beteg véréből már akkor, amikor a fizikális vizsgálat még nem mutat ki semmit. Mi a betegség oka? Függhet az étkezési szokásoktól, vagy a szexuális aktivitástól? És vajon segíthet- e a csökkentett deutérium tartalmú víz a rák kezelésében? Egyáltalán mi az a deutérium, milyen szerepet játszik az élettani folyamtokban? Meg lehet-e zavarni deutérium megvonással a daganatos sejtek anyagcseréjét és szabályozási rendszerét? És vajon el lehet-e érni vele pusztulásukat?
Vendégek:
Dr.Szűcs Miklós a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának orvosa
Somlyai Gábor biológus-kandidátus a Preventa csökkentett deutérium tartalmú víz kifejlesztője
Idöpont: 2010. március 30. 18.00
Helyszín: Pallas Páholy Alkotmány u 15.
Szeretettel várjuk!
Kié lesz az év praxisa?
A frissen induló OALI pályázat - ahogyan a www.azevpraxisa.hu honlapon olvashatják is- egyik partnere a Kor Kontroll Társaság. Beszámolónkból kiderül kiknek a történeteit várja a pályázat zsűrije, és az is, hogy meddig. „ Az év praxisa” pályázat indítóján- március 11-én- Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója, a pályázat ötletadója elmondta, hogy a háziorvosok, a nővérek, az ápolók- a kórházi orvosokkal szemben- egyedül , saját magukra utalva teszik a dolgukat, segítőjük jó esetben a környezet, de leginkább a szerencse. Nagyon kemény munkát végeznek, ráadásul ők ismerik a legjobban a hozzájuk fordulókat,- körülményeiket, hogy van-e alkoholista, vagy munkanélküli a családban- rajtuk múlik, hogy mi lesz a betegek további sorsa , milyen szakrendelőbe, milyen szakorvoshoz kerülnek majd.
- A célunk az, hogy a háziorvosok is kapjanak egy kis figyelmet, ez a díj egy apró gesztus- szeretnénk, ha elismertségük, megbecsültségük legalább egy picit javulna!- mondta a főigazgató. - Tudjuk, hogy nincs elég orvos, és a helyzet csak tovább romlik majd. Legalább azokat becsüljük meg, akik a nehéz körülmények ellenére szívvel-lélekkel végzik a munkájukat! Ha csak egy parányit hozzájárulhatunk közérzetük javításához: már megérte! Hadd köszönjem meg a zsűri tagjainak, hogy vállalták a felkérést! Természetesen, az értékelés nem csupán egy szűk csoport véleménye alapján zajlik, rangos szakmai szervezetek is állnak a hátunk mögött , mint például a Magyar Általános Orvosok Egyesülete, vagy éppen a Schönfeld Rózsi Alapítvány. -
A zsűri nemcsak a betegek történeteit várja, hanem kórházakét, szakorvosi rendelőkét, tisztiorvosi szolgálatokét, vagy éppen a legkülönbözőbb civil szervezetekét.
Pályázzon és díjazzon!
2010. február 28., vasárnap
„Az év praxisa „ pályázat célja, hogy a háziorvosok és munkatársaik olyan nyilvános elismerésben részesüljenek, melytől egy kicsit mindenki jobban érzi magát. A háziorvos attól, hogy munkája, életmentése nem hiábavaló. A betegek pedig attól , hogy ország-világ előtt meghallgatják dicsérő szavaikat. Erről , vagyis az Országos Alapellátási Intézet pályázatáról szólt legutóbbi televíziós felvételünk . Önnek is mondjuk, kedves Olvasó: ha van olyan élménye, mely sorsforduló volt az életében, és melyet egy háziorvos és munkatársa lelkiismeretes hozzáállásának köszönhet, ossza meg a zsűrivel. Ha a története nem élet-halál fontosságú volt, „csak” sokat jelentett egy kézfogás, egy simogatás, vagy néhány kedves szó, az is legalább olyan fontos lehet. Hisz néha egyetlen szótól megváltozik az egész életünk.
A pályázat beküldési határideje: 2010. november 30. Sajnos a háziorvosok többsége semmilyen elismerésben nem részesül a hosszú évtizedek során. Nem tud előbbre jutni a ranglétrán, nem lesz belőle főorvos. A háziorvosok társadalmi megbecsülésén szeretne ez a pályázat változtatni. Ezt Balogh Sándor az OALI főigazgatója mondta el a Pallas páholyban, ahol B. Király Györgyi riportalanyai rajta kívűl dr. Hubert János tapolcai háziorvos, és dr. Sirák András velencei háziorvos voltak. Mint utóbb kiderült a közönség soraiban is ült jó néhány háziorvos.
Fogyásaim története
2010. március 15., hétfő
Próbáltak már fogyni? Ha igen pontosan tudják, mekkora kínlódás, mekkora harc és , hogy soha nincs vége. Ha ledobtuk a plusz kilókat , kezdődik a küzdelem, hogy vissza ne jöjjenek. Ahogy dr .Hubert János tapolcai háziorvos írja a Kopogtató című periodikában nem lehet örömtelenül élni, kell egy rosszalkodások napja.
Ha néztél már tükörbe – no nem a fürdőszobai borotválkozóra gondolok, hanem olyan egészalakosra, olyan „nemszeretemre”, akkor biztos találtál magadon itt, vagy ott fölösleges, nemkívánatos hurkákat, kilókat. Nos én is így vagyok ezzel, pedig egészalakos otthon nincs is (fene tudja miért?) Aztán olvasom a statisztikákat: , hogy az ország lakosságának több mint 60%-a elhízott, illetve túlsúlyos, a testsúlyfölösleggel élők száma egyre gyarapszik. Hmmm! Ekkor belém hasít Kosztolányi: Orvos és halál című művének pár sora: „Egyáltalán szabad-e az orvosnak betegnek lennie? Azt gondolom először, hogy nem. A bennünk lakozó ősi vágy követeli, hogy az orvos legyen a kicsattanó egészség mintája, az élet próbabábuja. Minél kövérebb és pirosabb, annál jobb. Azok a gyakorló orvosok, akik iparszerűen űzik a mesterségüket, tudják is ezt , és gyakran hizlalókúrákat tartanak, hogy a hasuk szép gömbölyded legyen és a vastag óralánc — a gazdagság, egészség és minden jó jelképe — tündöklően feszüljön mellényükön”.
