Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Újdonságokkal a rák ellen! Ez volt a címe a Kor Kontroll Társaság ezúttal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen szervezett klubestjének. A rendezvények egyébként minden hónap utolsó hetében folytatódnak a BKIK Baross termében.  Első témánk a vadonatúj onkoplasztika, vagyis egy olyan sebészeti módszer volt, amely a női mell onkológiai és plasztikai sebészetének házasságából született, és jelentősen javítja az emlőműtéten átesett lányok, asszonyok mentális, szociális, szexuális visszailleszkedését a családba, a munkaerőpiacra és egyáltalán az életbe. 
A pozitív változás annak köszönhető, hogy a komplex sebészi technikákkal visszaállítható az eredeti mell. Ahogyan az Országos Onkológiai Intézet rendkívül empatikus és felkészült munkatársai- Dr.Mátrai Zoltán, Dr.Kunos Csaba, és Török Katalin főnővér helyettes- elmondták , a módszer a hagyományostól merőben eltérő elméleti felkészültséget és sebészeti technikát kíván. 
Az új módszer célja, hogy a páciens nőiségét visszaadva a rosszindulatú daganatot eltávolítsa, a keletkezett szövethiányt korrigálja, illetve, ha az emlő eltávolítására kerül sor, azonnali vagy halasztott rekonstrukcióval a lehető legjobb esztétikai eredménnyel , azaz egy szép új mellel járjon.
Az emlőcentrum egyébként az intézet vadonatúj sebészeti tömbjében található, magas szintű nemzetközi szakmai minősítéssel.
Mátrai főorvos hál istennek messziről kezdte és mintha csak belelátna a moderátor B. Király Györgyi fejébe, sorra válaszolta meg a kérdéseket.
„Az emlőcentrum Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már ismert, nálunk az Országos Onkológiai Intézetben valósult meg először az a törekvés, hogy egy teljes sebészeti osztály kifejezetten csak daganatos emlők sebészetével és plasztikai rekonstrukciójával foglalkozzon. 
Az emlőrák egy rettegett, igazi civilizációs betegség. Minden 10-12 ember közül 1 érintettet találunk. Ha felszállunk egy buszra, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az egyik utastársunk ebben szenved
A riogatás után, azt kell, mondjam, hogy a gyógyult betegek aránya a korai stádiumokban a 80 százalékot meghaladja!

Ehhez persze az kell, hogy a hölgyek menjenek el a szűrésekre. Pillanatnyilag csak a 40 százalékuk jelenik meg a mammográfiás szűrővizsgálatokon, ami nagyon kevés. 
Ugyanis ha a daganatot korai stádiumban észrevesszük, az még képletesen fogalmazva csak az „emlőben ül” , arra korlátozott. 
Az pedig köztudott, hogy korai stádiumban sokkal nagyobb a gyógyulás esélye. Fiatal korban azért nem javallt a mammográfiás szűrés, mert olyan tömött a mirigyállomány, hogy nem mennek át rajta a röntgen sugarak. Ezért szoktuk azt javasolni, hogy 30-35 éves kortól érdemes mammográfiát is végezni, és hazánkban 40-45 éves kortól várjuk a pácienseket a lakossági emlőrák szűrésen. A szűrésen mindenki csak nyerhet, méghozzá azt, hogyha eljön, meggyógyulhat. Ez a fő üzenetünk. - 
A kiváltó okokról szólva elmondta, hogy szerepet játszhat például a kövérség, a változó korban kapott hormonpótlás, vagy a genetikai faktorok . Az viszont jót tesz a szervezetnek, ha 20 éves korban szül az anyuka és sokáig szoptat. Kiderült, hogy az elmúlt években az emlőrák halálozás csökkent, de sajnos a tüdőrákos halálozásoké emelkedett. Aztán cáfolta azokat az állításokat, amik szerint káros a mammográfia. Röpködtek a sugárdózisok, az mindenképpen kiderült, hogy a mammográfiával járó sugárdózis közelében sincs az évente mindannyiunkat érő háttéraktivitáshoz.
A lelki sérülésekről folytatódott a disputa. Dr.Sirkó Éva pszichiáter, a BKIK Egészségügyi Szolgáltató Tagozatának vezetője a betegek szorongásaira, félelmeire hívta fel a figyelmet, és arra, hogy sokan keresik fel ebben a periódusban hangulatjavító szerekért. Aztán a következő állomás, ha tól van a műtéten, a kemoterápián, a sugárterápián valaki, és nem fogja fel, hogy meggyógyult, mehet vissza dolgozni, élhet normális családi , baráti életet. Ehhez is kell a szakmai segítség.
Dr.Mátrai Zoltán: - Már akkor figyelünk rájuk, amikor eljönnek a szűrésre vagy intézetünk sebészi ambulanciájára daganattal vagy daganat gyanús elváltozással. Évente 900 újonnan felfedezett emlőrákos beteget gyógyítunk, és éppen a lelkük megóvása érdekében állítottunk össze egy 15 kérdésből álló kérdőívet.

Aztán: hetekkel a befekvés előtt minden beteg mellett ott a pszichológus, de az is előfordul, hogy gyógyszerrel segítjük át a félelmeken. Ugyanis egy szorongó beteget nem jó műteni. A kérdőívekből azt is megtudtuk, hogy az életet veszélyeztető állapotok, az emlő elvesztése mellett a kemoterápiától félnek a legjobban. 
Dr. Kunos Csaba plasztikai sebész az emlőrekonstrukció részleteibe avatta be a hallgatókat:
- Három alapvető megoldás létezik a rekonstrukciónál. Optimális a saját anyag felhasználása. Ilyenkor mondjuk, az alhasból veszünk szövetet. Az onkológus orvos végzi a műtétet, a helyreállítást pedig a plasztikai sebész. A műtét lehet halasztott, de azonnal is történhet. Az implantátum a legegyszerűbb műtétek közé tartozik. Az is kiderült, hogy az emlőmegtartó műtétek csaknem mindig sugárterápiával járnak.
A „Mi van az OEP-finanszírozással? „kérdésre Mátrai doktor a következőket válaszolta: - Az OEP finanszírozza az emlőeltávolító műtétet, meg a rekonstrukciós plasztikai műtétet is, de külön-külön. Az azonnali rekonstrukciós beavatkozásoknál - vagyis a két műtét együttes végzésénél- a biztosító csak ez egyiket téríti, tehát ez veszteséget képez a kórházaknak-
Rengeteg kérdés elhangzott, többek között a Daganatok.hu szerkesztőjétől Illés Andrástól, vagy a GE Healthcare menedzser munkatársától Bella Sándortól, vagy éppen Schmidt Judit dietetikustól. Kiderült, hogy a betegeknek nem egyformán fontos a mell visszaállítása. Másképpen éli meg az onkoplasztikai beavatkozást a huszonéves fiatal lány, aki még boldog is, hogy szebb mellet kapott, mint amilyen a régi volt, és alig várja, hogy fürdőruhában megmutathassa strandon. Azzal, hogy tumora volt, nem is foglakozik, és a pozitív gondolkodás biztosan segít abban, hogy mára meggyógyult. A hetvenéves falusi nénikét viszont nem érdekli az onkoplasztika, ahhoz, hogy a virágait locsolgassa, nincs szüksége új mellre. Ugyanakkor a betegek 45 százaléka igényli az emlőplasztikát, viszont csak 10 százaléka élhet a műtét lehetőségével.

Szólt az orvos-beteg bizalom fontosságáról, hogy milyen örömteli érzés az orvos számára, amikor a gyógyult beteg- aki néhány éve még az életéért retteget- a kontrollra magával hozza, és boldogan mutatja unokái képét. Azt mondja - amit egyébként minden orvosnak mondania kellene - , hogy nem a tumort, hanem az embert nézik.
Szorongásaival, keserűségeivel, bánatával, örömével együtt, hiszen csak így lehet személyre szabott terápiáról, és gyógyulásról beszélni. 
„ Az orvoslás bizalmi kérdés. Megvalósíthatónak látjuk, hogy egyénre szabott figyelemmel forduljunk a betegek felé. A nővérek nevükön szólítják a pácienseket, és rém fontos, hogy tanuljuk meg újra szeretni egymást. Sikereinket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Kékgolyó utca említésekor eltűnt a stigma a fejünk felöl. „
Én pedig végig azt sajnáltam, hogy dr. Mátrai Zoltán „hangját”, nem hallják minden lakásban. És direkt nem mondtam, hogy csak a nők, mert ez bizony minden férfira, apára, férjre, kedvesre is tartozik. Végül Seregély István rendező és Góczán András operatőr riportot készített Mátrai doktorral, hogy a Facebook, a You-Tube, a Kor Kontroll, valamint a BKIK portáljának olvasói videofilmen is találkozhassanak az empatikus és emberséges gondolatokkal.

Bozsán Eta