Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

A Pallas Páholy közönsége ismét a Kor Kontroll Társaság tagjaiból verbuválódott február 7-én este. Még a törvény megszavazását megelőzően találkozhattak a téma szakértőivel a műsorvezető, B.Király Györgyi jóvoltából. A valamennyiünket érzékenyen érintő tény Balogh Sándornak, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatójának és Hajnal Ferenc szegedi egyetemi tanárnak a jelenlétében vált világosabbá. Az asztal mellett vendégként foglalt helyet Csák József operaénekes, aki civilként és cukorbetegként szólalt meg ez alkalommal. Hazai beteg tapasztalatait külföldi példákkal vetette egybe. A vizitdíjjal összefüggésben például szólt arról, hogy Németországban teljesen természetesnek veszik a polgárok, hogy az egészségügyi szolgáltatásért fizetni kell. Ellenértékképpen az orvos időt szakít rá, meghallgatja, foglalkozik vele, és alig adminisztrál. Ezzel szemben nálunk szinte több idő megy el az adminisztrációra, mint a betegre.

Betegellátás, vagy adminisztráció?
A műsorvezető megerősítette, hogy egy közelmúltban történt felmérés szerint, míg külföldön 15 perces orvos-beteg találkozásnál 5 perc a számítógépé és 1o perc a betegé, addig nálunk ez az arány úgy romlik, hogy a 6-8 percből  éppen a fele:  3-4  perc jut a páciens meghallgatására, a többi  a papírmunka.

Vajon a több betegpénztár esetén több figyelem jut majd ránk? Jobb lesz a közérzetünk? Élvezői, vagy elszenvedői leszünk-e  a változásnak?
A tervezett rendszer sokarcú - hallottuk a helyszínen a meghívott szakértőktől. A tájékozott háziorvosnak  tudnia kell  majd, hogy melyik pénztárral  szerződött a beteg,  és az milyen szolgáltatást nyújt. Így  a tervek szerint elkerülhető a párhuzamos kivizsgálás. Az egyik intézményből nem küldhetik  úgy tovább az embert a másikba, hogy ott ismét megcsinálják például a laboratóriumi elemzéseket, röntgenfelvételeket , egyéb vizsgálatokat. Ez ugyanis drága és időben is felesleges. A háziorvos az új rendszerben csak abba az intézménybe utalja majd  a beteget, amelyikkel a beteg pénztára  szerződött.
Dr. Hajnal Ferenc beszélt közelmúltban megrendezett konferenciájukról, ahol a Szlovák Háziorvosok Szövetségének képviselője a verseny mellé állt, mondván egy több szereplős rendszerben minőségileg színvonalasabb szolgáltatást kaphatnak a betegek. Ráadásul Szlovákiában 1995 óta működik a több biztosítós rendszer, amit bár tavaly megpróbáltak ismét egybiztosítóssá tenni, a kísérlet befuccsolt.
Dr, Balogh Sándor amerikai példát hozott a kíváncsi hallgatóságnak. Ott ugyanis egyértelműen működik a rendszer a páciens az általa fizetett csomagnak megfelelő szolgáltatást kapja.

Aki a Vészhelyzet című filmsorozatot nézte, pontosan tudhatja, hogy az ügyeletbe érkezett beteg csak az alapellátást kapja meg,  adott esetben csillapítják a  fájdalmát, de nem szüntetik meg az  okokat- ha azzal az intézménnyel ahová vitték nincs szerződése a biztosítójának.
Mindannyiunk számára egyre világosabb lett a hozzáértőket hallván, hogy a fókuszban a háziorvosok vannak. Mert a beutalókért hozzájuk megyünk, az első vizitdíjat mi adjuk nekik a működési költségre.
Kiderült, hogy a vizitdíj bevezetésével bevételük havi 620.000 ezerről, durván 780.000 ezerre növekedett. Erre viszont nagy szükségük van, hiszen a számítógépes fejlesztést a munkájuk - és ellátásunk- megkönnyítésére ebből veszik, a rendelő és a váró emberibb környezetét ebből teremtik meg ,ebből fizetik munkatársaikat , és ők ismerik meg elsőként  a több pénztáras rendszert,  melyből a mi zsebünkhöz igazítva javasolhatják, kivel kössük meg  a szerződést. Egyet tisztán kell látnunk, minél többet fizetünk be, annál magasabb szintű többlet ellátáshoz jutunk. A háziorvos pedig hozzásegít bennünket a váltáshoz, ha időközben kiderül, mégsem szerződtünk nívós pénztárral. . A tavaly októberben létrejött Háziorvosok Egyesülete pedig védőhálót feszít ki a rendszer jó működéséhez. Jogi, szakmai érdekvédelmet biztosít tagjainak , hogy a háziorvos az új rendszerben is megőrizhesse kapuőr szerepét, hogy változatlanul kulcsfigura lehessen.
 
Várhegyi Andrea