Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Kacagás, kocogás, érintés, avagy éljünk az életöröm serkentőkkel!  A Pallas Páholy széksorai a kánikula ellenére megteltek június 19-én, mi több különböző korosztály képviselői jelentek meg ezen az esten. Már az összejövetel címe is kellőképpen figyelemreméltó volt: Mi az a pszichofittness?

Ugyan mit is jelenthet ez az idegen szó? Profán megfogalmazással lelkigyakorlatnak is fordíthatnánk, de inkább azt jelenti, hogy bizony a lelkünket sem árt frissen-fitten tartani, csak így vagyunk képesek legyőzni az élet megannyi megpróbáltatását. Mai világunk pedig jórészt a stresszről, az akadályokról szól. Miként védjük ki a lelki támadásokat, hogyan kíséreljük meg a jó kedélyt beengedni az életünkbe?
A kérdések megválaszolására ez alkalommal dr. Bagdy Emőke pszichológus, egyetemi tanár, dr. Füredi János pszichiáter, egyetemi tanár vállalkozott Csala Zsuzsa színésznő társaságában B.Király Györgyi műsorvezetővel együtt. Magától értetődő, hogy nem csak a testünket, hanem a lelkünket is ápolnunk kell.  Sőt! Az is természetes, hogy optimistán jobb a problémamegoldás- meg az egészségi állapotunk, is- mint amikor a gondok leküzdésére pesszimista válaszokat adunk. Az „úgysem sikerül”, „nekem ilyen sosem lesz” szemlélet nem vezet jóra.


Bagdy Emőke beszámolt a Harwald egyetem 35 éven áttartó egyik kísérletéről, amelynek során monitorozták a résztvevők lelki-testi egészségi állapotát. Az eredmény szerint a pesszimista életszemléletűek maradtak alul, olyannyira, hogy nemcsak betegebbek voltak az optimistáknál, de sokan meg is haltak közülük a vizsgálat végére.  Füredi doktor se nem optimista, se nem pesszimista: ő jóindulatú. Jó, ha derűs realisták vagyunk, nem árt visszaidézni a Ferenc Józseftől származó mondatot: „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vagyok elégedve”.
Csala Zsuzsa visszaemlékezésébe vegyes érzések vegyültek. Elmondta, hogy a háború után semmijük nem maradt. Mindenki sopánkodott körülöttük, édesanyja pedig azzal vigasztalta, hogy van öt ujj a kezünkön, ész a fejünkben, képesek vagyunk ujjá teremteni az életünket. A pszichológus szaktekintély, Bagdy Emőke életerő serkentőnek, vitalitás generátornak nevezte a kacagást, a kocogást és az érintést. A nevetés jót tesz, mert erősíti az immunrendszerünket,   endorfin hormont szabadít fel az agyban, amitől meg örömérzetünk lesz. Bármennyire furcsa: akinek székrekedése van kacagjon egy kiadósat, az eredmény nem marad el!
A rekeszizom ugyanis masszírozza a beleket, ha nevetünk! Nem véletlen, hogy világszerte hahota klubok alakulnak- az indiai nevető jógára építve- sőt! Létezik a gelotológia, vagyis a nevetés tudománya is! Szintén egy kísérlet során rájöttek arra, hogy 20 perc nevetés gyógyító hatással jár. A résztvevők- voltak közöttük súlyos depressziósak is- ráköptek egy üveglemezre, aztán megnézettek velük egy vígjátékot, majd ismét „nyálmintát „vettek tőlük! Azt tapasztalták, hogy jelentősen megnövekedett a nyálban az immunglobulin aránya!   Sőt a Kor Kontroll Társaság tagjai, az összejövetel résztvevői arról is értesültek ezen az estén, hogy a csókolózás is stimulálja az immunrendszerünket, nem csak a nevetés. Legalább ilyen fontos az érintés, ahogyan Móricz Zsigmond mondja: „akit nem simogatnak eleget, annak kiszárad a lelke.” Az Ohiói egyetem nyuszi kísérlete azt is igazolta, hogy hiába etettek jó zsíros ételeket a nyuszikkal, hogy növekedjen a koleszterinszintjük, az egyik csoportnál nem történt változás, nem romlott az állapotuk. Kiderült, hogy az egyetemisták ezekkel az állatokkal játszottak, minden etetés előtt simogatták őket!  Jól esik szeretteinket megsimogatni, és viszont is várjuk ezt az örömöt. Gondoljunk csak arra, mennyivel kiegyensúlyozottabbak azok a csecsemők, akiket édesanyjuk, édesapjuk becéz, ringat, ölelget!  Sok párkapcsolat kihűléséhez vezethet,  ha elmarad a simogatás. A kocogás,  a ritmikus mozgás szintén endorfint  szabadít fel az agyban, így az ember függő is lehet a futástól, mint a kábítószertől.  
A stresszre két válasza van a szervezetnek: üss, vagy fuss! A futással egyenértékűek lehetnek bizonyos mozgásformák. Nem kis meglepetésünkre a Károli Gáspár Egyetem professzor asszonya bemutatott néhány karkörzést is, amelyek két percen át történő ismételgetése oldja a szorongást.  Tanulságos estét tölthettünk együtt: hiszen amiről beszélgettünk: a kacagás, a simogatás, a kocogás ingyen van, ráadásul mindhárom nemcsak közérzetjavító, de gyógyító hatású is. Egyetlen dologgal egészíteném ki a Páholyban hallottakat: a mosoly nem kerül többe, mint a vicsor, akkor miért vicsorgunk annyit manapság, megkeserítve a magunk és a mások életét?

Várhegyi Andrea