A Kor Kontroll Társaság június 1-i klubestjének vendégei: dr. Horváth Sándor neurológus főorvos és Dr.De Chatel Rudolf, egyetemi tanár, a Magyar Hypertónia Társaság elnöke
Kezeltesse magas vérnyomását, ha nem akar stroke-ot kapni!
Tudja Ön mi a közös Churcill, Roosevelt, Sztálin, Lenin, Al Capone, Fellini és Sharon Stone életében?
Valamennyien szélütésen estek át. Tévhit, hogy a stroke csak a nagymamák, és a nagyapák betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A kezeletlen magas vérnyomás a köztudottabb szívinfarktuson kívül az agyi infarktushoz is vezet.
Utána gyakran lesz valaki rokkant, szorul teljes ápolásra, így általában két embert ránt magával a szélütés: a beteget és gondozóját.
A Korkontroll Társaság júniusi klubestjén a Pallas Páholyban erről beszélgetett B.Király Györgyi Dr. Horváth Sándor neurológus főorvossal és Dr. de Chatel Rudolf egyetemi tanárral a Magyar Hípertónia Társaság elnökével.
Sajnálatos, de sem az agyvérzés, sem a szélütés, sem a gutaütés , sem az agyi infarktus kifejezés nem fejezi ki pontosan azt a folyamatot, amiről az orvosok éppen bonyolultsága miatt gondolják úgy, hogy a stroke elnevezés az ideális. Bár így az ismeretterjesztés hatékonysága akadozik - hiszen ki szeret hosszas, idegen szakkifejezésekkel tűzdelt beszámolókat hallgatni magyar kifejezésünk tehát nincs a betegség leírására. Mindeközben a stroke az Európa Parlament állásfoglalása szerint szépen és határozottan a második legtöbb áldozatot követelő betegséggé válik.
Mit kell tudni a betegségről?
A Pest megyei Flór Ferenc kórház főorvosa, Horváth doktor elmondta, hogy stroke a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, melyet vagy az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása vagy az erek megrepedése okoz.
Hogyan alakulhat ki?
A stroke nem fáj, de ne legyintsen a panaszokra!
A tünetek nagyon hasonlítanak a szívinfarktuséhoz azzal a különbséggel, hogy míg az gyakran fájdalommal jár, ennél nincsenek durva tünetek. Jellemző, hogy elferdül a száj, zsibbadnak a végtagok a beszéd érthetetlenné válik de mind csak átmenetileg. De tévedés, hogy sokan csak múló fáradtságra gondolnak. A tünetek jelentkezése után körülbelül 3 óra áll rendelkezésre, hogy a jól felszerelt kórházban CT vizsgálattal, ha kell vérrögoldással, az érelzáródás feloldásával megállítsák a bajt, utána a folyamat sajnos visszafordíthatatlanná válik. Vajon mekkora az esélye a magyar betegnek, hogy megfelelő ellátást kapjon? Horváth Sándor szerint bár stroke centrumok léteznek, a mentő nem viszi mindig megfelelő helyre a beteget. És nem vigasz, hogy ez nem hazai, de európai probléma is.
A rák és a szívbetegségek után a stroke jelenleg a 3. leggyakoribb haláloki tényező Európában és a leggyakrabban vezet rokkantsághoz, évente 1,4 millió stroke okozta halál fordul elő.
A kockázati tényezők persze unalomig ismertek, kell-e sorolni a helytelen táplálkozást, a mozgás hiányát, az alacsony stressz-toleranciát, de sajnos nem figyelünk rájuk. Dohányzunk, iszunk, nem kezeltetjük magas vérnyomásunkat, pedig ahogyan de Chatel professzor kiemelte hazánkban az esetek több mint kétharmada mögött a nem megfelelően kezelt vérnyomás áll.
A stroke betegek száma rohamosan nő. Magyarországon évente 109 000 embert kezelnek kórházban agyi keringési zavarral, közülük minden negyedik 60 évnél fiatalabb.
18 000-en halnak meg Magyarországon, milliók Európában ezért 2003 június 19-én az Európa Parlament külön határozatban foglalkozott a stroke-kal mint "megelőzhető európai katasztrófával" és 10 pontos akciótervet javasolt.Ennek első pontja a magas vérnyomás felismerése és kezelése, hogy a drámai halálozási arányok csökkenjenek Európa szerte.
Ahogy a Hipertónia Társaság elnöke mondta, mondta, ez nem csupán orvosi aggodalom. A beteg "sokba van az államoknak". Tudatosítani kell az egészségpolitikusokkal, hogy a nem cselekvés mekkora plusz terheket jelent. Az eu. parlamenti tanácskozáson elhangzott, hogy a stroke megelőzésének politikai elsőbbséget kell biztosítani!
Azt is hangsúlyozta, hogy népszerűsíteni kell az otthoni vérnyomásmérést, a rendszeresen figyelemmel kísért érték egyébként ilyen esetekben általában kicsit alacsonyabb számot mutat. A kórházi légkörben könnyen felszalad a vérnyomás, az izgalom megzavarja a kedélyt, ez is okozhatja, hogy nem a valóban megfelelő gyógyszert, vagy nem a kellő adagolás szerint rendeli azt az orvos. Jó hír, hogy ma már olyan "szelíd" gyógyszerek állnak rendelkezésre, melyek mellékhatásaitól nem kell tartani.
Nagy Emese
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen