Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

A Kor Kontroll Társaság novemberi összejövetelén az iszkémiás szívbetegségek, az anginás rohamok és a szívinfarktus került terítékre. Ehhez, mint mindig orvos szakértőket hívott meg B. Király Györgyi. Az asztalnál helyet foglalt dr. Rónaszéki Aladár, a Péterfy Sándor utcai kórház kardiológus professzora, valamint dr. Jánosi András, aki ugyanezt a posztot tölti be a Szent János kórházban. Laikus vendég is volt, senki sem gondolta, hogy Nagy Bandó András milyen komoly „szakértője” e témának, és hogy mennyi mondandója van.

Mindenesetre a „szívbajok ellen kisasszony szedjen tangót” elmélet megdőlni látszik. A régi sláger, hogy úgy mondjam, nem jön be. Szívbajok ellen, azaz minden rendű és rangú mellkasi fájdalommal legjobb, ha felkeressük orvosunkat. (Ha meggyógyultunk, jöhet a tangó!) Bár a mellkas fájdalmai nem minden esetben a szívtől eredeztethetőek, ezt érdemes kizárni. A mellkasi fájdalom esetén szükséges bizonyítani, hogy a panasz kiváltó oka a szívizom elégtelen vérellátása, vagy valami egészen más. Az is kiderült, hogy a szívizom-iszkémia lehet átmeneti, illetve tartós. Rövid ideig tartó (20 perces oxigénhiány) iszkémia esetén angina pectoris alakul ki, míg a tartós iszkémia (30 perc) szívizomelhalást eredményezhet. Az iszkémiás eredetű mellkasi fájdalomra jellemző a terhelésre, izgalomra, étkezésre, cigarettázásra jelentkező, szegycsont mögötti, nyomó-szorító jellegű, 15 percen belül megszűnő mellkasi fájdalom, amelyet szájon át adott nitroglicerin 1–2 perc alatt megszüntet. A terhelés után jelentkező, vagy bizonyos testmozgás kiváltotta mellkasi fájdalom nagy valószínűséggel nem szív eredetű.
A felvezető kérdésekre nem győztek reagálni a szakértők. Hallotta már azt a kifejezést, hogy angina pectoris? Vagy azt, hogy ennek szövődményeiben (szívelégtelenség, szívinfarktus) hal meg ma Magyarországon minden negyedik ember? Igaz, hogy sokkal gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél?  Gondolt már arra, hogy a diagnózist követően 5 éven belül a betegek fele nem éli túl az infarktust? Ha nem, itt az ideje, hogy foglalkozzon a szívével. 
Rónaszéki Aladár szerint Az iszkémiás szívbetegeknél a szívizom véráteresztési zavara áll fenn, csökken az oxigén. A közhiedelemmel ellentétben a szívelégtelenség nem előszobája az infarktusnak, hanem inkább utána lép fel. Persze mindez nagyon is függ az infarktus nagyságától. Míg az 50-60-as években egy sima belgyógyászati osztályra utalták be a betegeket, ma már ennél sokkal jobb helyre, a koronária őrzőkbe.
Ma ott tartunk, hogy ha 12 órán belül eljut a beteg a szakorvoshoz, akkor a halálozási arány nagyban lecsökken. Jánosi professzor elmondta, hogy bár erre nem is gondolunk, a szívelégtelenségben szenvedő beteg életkilátása megegyezik a daganatos betegekével. Milyen furcsa! A ráktól rettegünk, a szívinfarktust meg valahogy természetesnek tekintjük. Pedig ha igaz a statisztika, hogy a rákos betegek fele meggyógyul, akkor itt sem jobbak a beteg prognózisai.   Nagy Bandó alig várta, hogy szóhoz jusson. Róla sokan tudják, hogy öt-hat éve pacemakert kapott.  Az író-humorista elmesélte, hogy felidegesítette magát egy parkolási ügyben. Elment egy helybéli (Órfűi) orvoshoz, aki alapos kivizsgálásnak vetette őt alá, amelyből kiderült, hogy a baj van a szívével. Naponta többször másodpercekre leállt. Nincs mese – mondták neki – ebből pacemaker lesz. Bandó az orvosokra bízta magát és attól kezdve megnyugodott. „A pacemaker nekem olyan, mint a gyengén látóknak a fehér bot! Nem érzem magam betegnek, nincs betegségtudatom! Teniszezem, 12 kilométert lefutok naponta és mióta ez kiderült, megírtam vagy 20-30 könyvet.”
Dr. János András is hasonlókat mondott. Nevezetesen: bevallotta, hogy ő is átesett egy súlyos szívbetegségen (köszönet érte, mert ez a bizalom jele volt) és elmondta, hogy a szívinfarktusnak bizony vannak előjelei. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy a beteg ne hezitáljon, ne soká várjon, mert a mentők hívásának (104!, mobil telefonról a 112 segélyhívószám tárcsázható)  elhúzódása tragédiával is járhat. – Mindenféle hülyeséget, idióta valóság showkat látunk  a televízióban, de azt nem , amire szükségünk lenne!   Ezt írjátok ki a képernyőre- javasolta Nagy Bandó. Megfogadtuk a tanácsát, kiírtuk.  Egy biztos, nem szabad legyinteni a mellkasi fájdalomra, és nem szabad arra várni, hogy majd elmúlik!  Rossz előjelek, ha a szegycsont mögött erős fizikai fájdalom jelentkezik, mely légszomjjal, izzadással párosul. A tüneteket emocionális és fizikai megterhelés is kiválthatja. Ugyanakkor az is tény, hogy az infarktusok 60 százalékánál nincsenek tünetek! Mint minden betegségnek ennek is vannak rizikófaktorai. Ilyen a magas vérnyomás, az elhízás, a cigaretta és a cukorbaj. Ja és a stressz! Ezzel kellett volna kezdenem.
Hogy lehet- e stressz-mentesen élni? Rónaszéki doktor elmondta, hogy ha a felgyógyult betegekkel leül beszélgetni, sok minden előbukkan, amire nincs orvosság. Az életmódváltás fontosságát hangsúlyozza ilyen esetekben. De amikor a beteg elmondja, hogy a stresszt  az anyagi biztonság hiánya váltja ki,  akkor nehéz okos betegnek lenni. „Magyarországon élni jó, de önmagában rizikófaktor!” (Nagy derültség!) Nem könnyű, de meg kell próbálnia minden betegnek elengedni a problémákat.
Valamennyien egyetértettek abban, hogy jó lenne egy olyan rendelő, ahol azt lehetne vizsgálni, hogy vajon egészséges- e az ember?  Jánosi doktor humorosan hozzátette: „Nincs egészséges ember, csak olyan, akit rosszul vizsgáltak ki!”  

Bozsán Eta