Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

A Kor Kontroll Társaság vendége ezúttal az egyik alapító Dr.Halmy László az Elhízástudományi Társaság elnöke és Kovács Imre Barna étel és életmódkutató volt.  

Az étel gyógyít , de meg is betegíthet!  

Az első egyiptomi rabszolgazendülés a fokhagyma miatt tört ki, ugyanis hiányoztak a tányérról a gerezdek. Az egyiptomiak pedig már akkoriban jól ismerték a növény prevenciós, betegség megelőző hatását. A hunoknál szokás volt, a mongoloknál a mai napig szokás az étellel történő gyógyítás. Azt mondják a jó orvos nem gyógyszerrel, hanem táplálékkal gyógyít. Pontosan tudja , mi kell a szívbetegnek, a vesebetegnek, vagy éppen annak aki álmatlansággal küszködik.
Gyógyító ételekről , étkeink és életmódunk összefüggéseiről hallhattak izgalmas gondolatokat, akik felkeresték a Pallas Páholyt július 6-án este. A Kor Kontroll Társaság vendége ezúttal az egyik alapító Dr.Halmy László az Elhízástudományi Társaság elnöke és Kovács Imre Barna étel és életmódkutató volt.

Az leszel, amit édesanyád megevett!

Halmy professzor elmondta, hogy váltózóban a mondás: az leszel amit megeszel! Hippokratész még úgy fogalmazott: mondd meg, mit eszel, megmondom ki vagy! Ma már lassan azt is megjósolhatjuk: ki leszel! Bármilyen furcsán is hangzik: az leszel , amit édesanyád megevett! A genetikai háttér mindannyiunk számára adott, ez a háttér azonban a
magzati fejlődés során módosul , és ez a módosult anyagcsere állapot rögzül a legújabb kutatások szerint úgy, hogy meghatározza későbbi életünket. Egyáltalán nem mindegy például, hogy a mama mennyi halat eszik, hogy miként alakul szervezetében a telítetlen zsírsavak aránya, amik rendkívül fontosak az elhízás és a diabétesz megelőzésében.
A halak , egészen pontosan a tengeri halak nagy mennyiségben tartalmazzák az Omega 3 telítetlen zsírsavakat , ezek hiánya tragikus is lehet a magzat számára, ugyanis elengedhetetlen az idegrendszer , vagy a retina fejlődéséhez.

Orvos a hun konyha élén!

Lehet, hogy a hunok már ismerték ezeket az összefüggéseket?
Kovács Imre Barna szavai mintha ezt támasztották volna alá. 12 esztendeje foglalkozik gasztronómiával, vallja, hogy az étkezés és az életmód egymástól elválaszthatatlan, sőt ez az összefüggés alapvetően meghatározza egy nép szellemi teljesítményét, boldogság szintjét. Imre jól ismeri az ázsiai konyhát, hiszen éveket töltött Belső és Kelet-Ázsiában, hatalmas területeket járt be terepjárón és lóháton Mongóliában- onnan hozta a feleségét is- együtt főzött a pásztorokkal , és figyelte a mongol orvosok gyógyítását . Érdekes, hogy a nemesi hun konyhák étrendjét nem a szakács, hanem az orvos állította össze. Pontosan tudta melyik családnak mit kell ennie ahhoz, hogy ne legyenek betegek, vagy ha már azok: meggyógyuljanak. A hunok nem harcművészetükről, hanem orvosaikról voltak a leghíresebbek. És az sem véletlen, hogy Dzsingisz kán unokája a hős Kublaj Kán – ő örökölte nagyapjától a Mongol Birodalmat- két hétig nem aludt , így vezette seregét a harcba. Orvosa gondosan őrködött minden egyes falat mellett, úgy állította össze a kán menüjét , hogy képes legyen erre az emberfeletti teljesítményre. De a hun sereg esetében sem történt másképpen, amikor egy kínai feljegyzés szerint 500 kilométert lovagoltak egyfolytában, majd másnap megütköztek az ellenséggel és legyőzték. Az étel tehát fokozhatja szellemi fizikai tevékenységünket, csak ma valahogy nem figyelünk oda erre eléggé. Kovács Imre szeretné visszahozni a hun konyha elfeledett hagyományait, ezért kutatásai alapján hun szakácskönyvet ír : pontosan felsorolva, hogy melyik étel melyik betegségre jó. Mivel a hunok 52 fajta főzési módot ismertek , rekonstruálja főzőedényeiket, hogy aki kedvet kap a receptekhez : meg is főzhesse őket.

Ne hízz a hasadra!

Mint egy szökőár járja körül a földet az elhízás járványa. 310 millió ember elhízott már, és még ebben az évszázadban kétszeresére növekszik számuk. Annyit eszünk, amennyire nincs szüksége a szervezetünknek, vagyis a fokozott energia bevitelű táplálkozás a hibás- állította Halmy professzor. Gondolkodás nélkül kétszer veszünk az ételből, aki sörözik két üveggel iszik egy ültében- pedig egy üveg is sok- szóval ismét meg kellene tanulnunk a mérték fogalmát. Ráadásul tele vagyunk stresszel! Elődeink az állatvilágban a stressz hatására elfutottak, vagy harcolni kezdtek. És mit csinálunk mi? Nem vezetjük le, nem mozgunk: szervezetünkben pedig ott a stressz válasz, felszaporodnak szabadzsírsavak, ez pedig a diabétesz kialakulásának első láncszeme, amit követ az elhízás is. Halmy László- mint oly sokszor a Kor Kontroll rendezvényein- ismét hangsúlyozta a haskörfogat mérésének fontosságát. Ez ugyanis a legegyszerűbb szívinfarktus rizikómérő módszer, amihez semmiféle segédeszköz nem kell, kivéve egy mérőszalagot. Férfiak esetében 94, nőknél pedig 80 centi a határ. Nálunk. Az Egyesült Államokban- tudják ott szinte mindenki túlsúlyos meg elhízott- a hölgyeknél 88, a férfiaknál pedig 102 centiméter. Ne összevissza mérjenek, hanem a köldök felett 2-3 centivel! És ha nagyobb lenne a pocak a megengedettnél , tessék fogyasztani!

Várhegyi Andrea