Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Radics Judit a Győri Petz Aladár kórház Szociálpszichiátriai Gondozójának vezető főorvosa, hazai és külföldi kongresszusok állandó részvevője és előadója, ő kezdeményezte az Álmatlanság és Pszichoszomatikus Zavarok Szakambulancia szakrendelésének elindítását. 2018-ban a társaság Táplálkozástudományi Szekcióját, 2021-ben pedig a Telepszichiátriai Szekcióját alapította meg, mindkét szekció elnöke, Rózsavölgyi Éva társelnökkel együtt.

Egy laikus számára távolinak tűnik a pszichiátria és a táplálkozástudomány kapcsolata, mi az összefüggés a kettő között?
- A belgyógyászati látásmód a mai napig orvosi szemléletem alapeleme. A valódi pszichiátriai betegségek alapvetően szomatikusan megalapozott kórképek, hiszen, a tudomány jelen állása szerint úgy az affektív kórképekről, mind a szkizofréniáról kiderült, hogy bizonyos neurotranszmitterek hiányos vagy normálistól eltérő működésével függnek össze, vagyis fizikailag mérhető, megfogható problémák. Így már meg is van az összefüggés az orvostudomány, ezen belül is a pszichiátria és a táplálkozástudomány között : a neurotranszmitterek megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a szervezetbe bejutó táplálék-összetevőkből szintetizálódhassanak Nagyon fontos, hogy megfelelően étkezzünk, minden, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen hasznos tápanyagot bejuttassunk a szervezetünkbe, és ne alakuljon ki hiányállapot.

A táplálkozás milyen hatással van a szorongásos állapotokra, az alvászavarokra?
- Erre a kérdésre nagyon hosszan lehetne válaszolni, így csak néhány példát szeretnék kiragadni. Pajzsmirigy alul-működés esetén igen gyakori tünet a szorongás és az alvászavar. A pajzsmirigybetegségek egy része pedig összefügg a jódhiányos táplálkozással. Kialakult cukorbetegség esetén, ha a beteg álmatlansággal küzd, első lépés az esti-éjszakai vércukorszint monitorozása, mivel az álmatlanság kiváltó okaként gyakran lehet találkozni emelkedett vércukor értékekkel. Sőt, egészséges embereknek sem javasolt este, vacsorára magas szénhidrát tartalmú, vércukorszintet emelő ételeket fogyasztani, mert ez álmatlanságot eredményezhet. Lisa Moskovitzot idézve: „A jó alvás feltétele, hogy teli hassal vagy korgó gyomorral nem fekszünk le”.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság Debrecenben megrendezett vándorgyűlésén „Vajon hogyan alakul étrendünk 10 év múlva?” címmel tartott előadást, ahol sokak számára meglepő jövőképet vázolt fel táplálkozási szokásainkról. Tényleg ennyire megváltozik az étrendünk 10 év múlva?
- A következő évtizedben mindenképpen komolyabb változás várható az élelmiszer-kínálat piacán. Ez kiderül az ebben a témában megjelenő cikkekből is. Ennek a változásnak számtalan összetevője van, de szerepe van benne a klímaváltozásnak épp úgy, mint a jelenleg is tartó korona-vírus járványoknak. A világ társadalmi-gazdasági történései, a generációs átalakulások - például a "digitális bébik" megjelenése - maguk után vonják a változások szükségszerű megjelenését is.

Már ma is egyre inkább terjed a vegán életmód. Ez mennyire helyes?
- Személyes döntés kérdése, ki milyen életmódot folytat, milyen elveket követ. Táplálkozástudományi szempontból arra kell ügyelni, hogy a speciális diéták szerint étkezők - mint például a különböző vegetáriánus módon táplálkozók vagy vegán étrendet követők - ne kövessenek el olyan diéta hibát, mely bizonyos tápanyagok hiányát eredményezi. Ezek közé tartozik a B 12 vitamin, amelynek hiánya a fenti diétákat tartók között előfordulhat.

A gyorséttermekben és a nagy áruházláncokban már megjelentek a műhús készítmények. Ez majd kiváltja az állati eredetű húsokat?
-Ma már látszik, hogy a következő évtizedekben a Föld lakossága eléri a 10 milliárd főt. Így a várhatóan 70 százalékkal megugró húsfogyasztás biztosítása lehetetlen a jelenlegi élelmiszeripari modellel. Az kijelenthető, hogy műhús készítményekkel fizikai valójában teljes mértékben kiválthatóak a valódi húskészítmények. Az élelmiszeripar segítségével ma már olyan kiváló ízvilág alakítható ki, amely vetekszik, ha ugyan túl nem tesz a természetes élelmiszerek, húsok aromáján. A közelmúltban magyar cég nyerte New Yorkban a legjobb húsalternatívának járó díjat, húsmentes pástétomával. A jövőben, ezen termékek széles körű fogyasztása nem lesz kérdéses a lakossági piacon.

Előadásában hatalmas európai rovarfarmokról, finom, ehető lárvákról beszélt. Valós kép lenne ez a jövőről?
- Ezek a rovarfarmok már megjelentek. Itt vannak Európában és a világ többi részén is egyre több van belőlük. Megjelent a műhús és a húsalternatívát kínáló termékek sora. Ha ma még nekünk, átlagembereknek talán szokatlannak, sőt taszítónak tűnhet az ipari rovartenyésztés, az ebből előállított élelmiszerek már megjelentek a piacon. Lehet, hogy pár év múlva szokatlanságuk eltűnik, és a tenger gyümölcseivel fogjuk egy napon említeni őket.

„A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk” Peter H Diamandis és Steven Kotler könyvéből többek között a mesterséges intelligencia és a 3D nyomtatók térhódításáról idézett, ráadásul az étrendünkkel összefüggésben. Mennyire életszerű ez a vízió?
- Két nagyobb területen jelent meg a mesterséges intelligencia -3D nyomtatás- táplálkozás triásza. Az egyik a különleges, luxus-éttermek kínálata, a másik pedig az egészségügyi szektor. Ez utóbbi nekünk, orvosoknak különösen imponáló lehet, mivel általa a jövő a személyre szabott betegtáplálásé lehet. A "táplálékod legyen gyógyítód” elv szerint ki-ki betegsége vagy hiányállapota alapján összeállított ételek segítségével gyógyulhat. Idősotthonokban az idős, korlátozottsággal küzdő emberek számára a 3D nyomtatással készült ételek valós gyógyszerek lehetnek, és az étkezés számukra is megtarthatja élvezeti értékét.

A táplálkozástudomány hogyan foglal állást ezekkel az új irányzatokkal és technológiákkal kapcsolatban?
- Meskó Bertalannak van egy 2017-ben íródott, ehhez a témához kapcsolódó kiváló összefoglaló értekezése "Az ételek jövője és a jövő ételei” címmel. A cikkből kiviláglik, hogy egy mesterségesen összeállított étel összetevői, alkotórészei pontosan ismertek, és az esetlegesen allergén komponensek kiküszöbölhetőek. Ételszkennereket alkalmaznak majd, ha mindent tudni szeretnénk az éppen elfogyasztandó ételről. Az újonnan megjelenő tudományterület, a táplálkozásgenomika - amely a táplálkozástudomány és a genomika ötvöződéséből született - révén arról kaphatunk információt, milyen ételeket célszerű fogyasztanunk, ha ügyelni szeretnénk egészségünkre. A nutrigenomika pedig azt vizsgálja, hogyan működik a szervezet metabolizmusa, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a táplálkozásunkból, mégpedig személyre szabottan. Úgy tűnik, az irányvonal jó, a vélemények pozitív irányba mutatnak.

„A jövőben akár ki is nyomtathatjuk ételeinket otthonunk kényelmében. A 3D-nyomtatók technológiai alternatívát kínálhatnak mindennapi betevőnk el(ő)készítésére. A Foodini projektet például hatalmas érdeklődést övezte, amikor először cikkeztek a hírportálok az otthoni ételnyomtatásról. A Natural Machines társalapítója és marketingigazgatója, Lynette Kucsma azt nyilatkozta nekem, hogy nem a mesterséges ételek előállítására koncentrálnak, hanem a friss összetevőkből nyomtatott fogásokra. A Kickstarteren 2015-ben debütált Bocusini ezzel szemben a cukorból és marcipánból álló figurák és formák precíziós nyomtatására szolgál. Az egyszerű (de nagyszerű) 3D-nyomtató marcipán-, csokoládé- és vajkaramella-patronokkal, illetve egy felhevített nyomófej segítségével állítja elő a desszerteket. A német ötletgazdák 2016-ban piacra is dobták találmányukat, és terveik szerint lehetővé fogják tenni, hogy a felhasználók némi bütykölés árán bármilyen formát kinyomtathassanak. Nem feledkezhetünk meg a Biozoon nyomtatójáról sem, amely az ínyenc fogások külalakjával ruházza fel a pürésített ételeket, sem pedig a ZMorph és a ChocEdge nevű eszközökről, amelyekkel a felhasználók csokoládé- kreálmányokon élhetik ki

kreativitásukat. Sőt, 2013-ban a NASA is kinyomtatott egy vékony tésztájú, 70 másodperc alatt ropogósra süthető pizzát egyfajta megvalósíthatósági példa gyanánt. Pizzán kívül azonban bármilyen ételt képesek előállítani, amelyet csak le tudnak modellezni a szoftverük segítségével.”

Forrás: MeD IQ Az orvosi jövőkutató naplója

Mi a véleménye ezekről az új irányzatokról és milyen jövőt jósol magyarországi megjelenésüknek?
- Olyan "nagy" cégek, mint a Burger King és hasonló társaik már évek óta szerepeltetik étlap-kínálatukban a műhúsból és a húsalternatívákból készült ételeiket. Tehát az újnak nevezett irányzatok jelen vannak Magyarországon is, a nagy élelmiszerláncok kínálatában is beszerezhetőek. A kínálat a kereslet, az igények találkoznak egymással. Nem lennék meglepve, ha hamarosan Budapesten is megjelenne egy különleges 3D nyomtatású ételeket kínáló exkluzív étterem. Orvosként pedig igazán üdvösnek tartanám, ha az egészségügy a betegek gyógyulása érdekében, éppen a személyre szabhatóság lehetősége miatt alkalmazni tudna olyan formulákat, amelyek a gyógyítás hasznára válhatnak majd. De abban azért reménykedem, hogy a táplálkozás a jövőben is étkezés marad, meghagyva annak szociális vetületét, a baráti összejöveteleket, és a finom fogások élvezetét is.

Seregély István
Forrás: Lélekemelő / pszichiáterek magazinja/ 2022/1