Tanulságaink
júl
14
2020
Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa szerint szükségszerű, hogy a koronavírus járvány elmúltával szemléletváltás következzen be.
Ön szerint az egészségügyi ellátórendszer hogyan alkalmazkodik a jelenlegi veszélyhelyzethez?
- Kiválóan. Elismeréssel, nagy tisztelettel szemlélem a kollégáim munkáját, amely a jelenlegi helyzetben a betegellátáson túl nem kevés szervezési feladatot is jelent számukra. Ahhoz, hogy a miniszteri rendeletnek megfelelve a kórházak fel tudják szabadítani az aktív ágyaik 60 százalékát, jelentős átalakítást kellett végrehajtaniuk. A felkészülés komoly logisztikai munkát igényelt, beleértve a fizikai átalakítás nehézségeit, egyes osztályok esetleges költöztetését, illetve összevonását, az elkülönített egységek biztonságossá tételét. Mindez erőfeszítést kívánt meg a kórházmenedzsmenttől, és pluszterhelést rótt a kollégákra. A kijelölt COVID centrumok egyike lett a Korányi Intézet, amely ebben a minőségében is magasan megfelel az elvárásoknak: sem ambuláns, sem kórházi szinten nem mutatkozott komolyabb zökkenő a betegek ellátásában.
A fertőzés elleni védelem egyik fontos eszköze a védőruházat, amelynek viselése – kívülről nézve – nem tűnik egyszerűnek…
- Minden orvos és szakdolgozó, aki közvetlenül részt vesz a koronavírussal fertőzött betegek ellátásban, elméleti, majd gyakorlati képzésben részesült, amelynek egyik fontos eleme volt az egész testet védő felszerelés fel- és levétele. Nyilvánvalóan kihívást jelent az ebben történő munkavégzés, nem is lehet napi 10-15 órán keresztül egyfolytában viselni. Ezért a teamek tagjai bizonyos időközönként, ha jól tudom, négyóránként váltják egymást a betegágy mellett.
A tüdőgyógyászokra különösen sok feladat hárul a járvány ideje alatt, hiszen ez a vírus elsősorban a tüdőt támadja. Milyen kezelési protokoll szerint látják el a betegeket?
- Az EMMI kézikönyvet adott ki, és szakmai állásfoglalás született a koronavírus fertőzéssel kapcsolatos teendők vonatkozásában. Ezen túlmenően a Magyar Tüdőgyógyász Társaság hiteles és megbízható információt tett közzé a honlapja betegtájékoztató oldalán a páciensek számára is. A kezeléssel kapcsolatban egyértelműen le kell szögezni, hogy jelenleg nem létezik a COVID-19 elleni gyógyszer. Zajlanak próbálkozások egyéb betegségekre törzskönyvezett gyógyszerekkel, ma már a fertőzésen átesett emberek vérplazmájával is kezelnek betegeket, de a világon sehol nincs bizonyítottan hatékony gyógyszer az új típusú koronavírus fertőzés ellen. Ennek megfelelően a komplex terápia az esetlegesen fellépő légzési elégtelenség, a vírusinfekcióra rárakódott betegség – például bakteriális, illetve gombás fertőzés –, valamint a meglévő alapbetegségek kezeléséből áll.
A gépi lélegeztetés eszközparkja jelentősen kibővült, de vajon rendelkezésre áll-e megfelelő létszámú személyzet az országban a működtetéséhez?
- Még nem tart ott a járvány országos szinten sem, hogy olyan szakembereknek kellene ezt a beavatkozást elvégezni, illetve az intenzíves orvosok munkáját segíteni a lélegeztetésben, akiknek más az alapszakmájuk. Tudomásom szerint Magyarországon 60-70 főnél többen még nem szorultak egyszerre gépi lélegeztetésre, de ennél magasabb számú beteg ellátását is a legmagasabb szakmai szinten tudjuk biztosítani.
Most kicsit elterelődött a figyelem a daganatos betegekről, holott a Korányi Intézetben köztudottan sok tüdőrákos pácienst kezelnek. Vélhetően nem volt könnyű elosztani a kapacitásokat úgy, hogy ők is megkapják a számukra szükséges ellátást.
- Így van, a Korányi Intézet COVID-mentes „A” és „B” épületeiben zajlik a hagyományos betegellátás, így a tüdőrákos betegek kezelése is. Van szerencsém a hetente kétszer megrendezésre kerülő onkológiai bizottsági ülést vezetni, és azt látom, hogy körülbelül 20-30 százalékos csökkenés figyelhető meg a megbeszélt betegek vonatkozásában. Kétségtelen viszont, hogy a veszélyhelyzetben kihívást jelent az új esetek felfedezése és diagnosztikája. Országosan megfigyelhető, hogy a járvány idején kevesebb új beteg kerül az ellátórendszer látókörébe. Az emberek nagyon meggondolják, hogy orvoshoz forduljanak, vagy kórházi kivizsgálásnak vessék alá magukat. Ez nem helyes, mert arra kell törekedni, hogy minél hamarabb megszülessen a diagnózis és megkezdődjön a kezelés. Minisztériumi utasítás rendelkezik arról, hogy daganatgyanú esetén a bevált vizsgálati menetet kell követni, és nem szabad előfordulnia, hogy a járvány ideje alatt bármely beteg egészségkárosodást szenvedjen el nem végzett vizsgálat, vagy gyógyszer be nem adása miatt. Ennek megfelelően a Korányi Intézetben most is megfelelő módon zajlik a daganatos betegek ellátása.
Hogyan kellett átszerveznie az életét a járvány miatt?
- A miniszteri rendelet szerint a 65. évüket betöltött orvosok nem vehetnek részt személyesen a betegellátásban, közéjük tartozom én is. Bár személyesen nem találkozom a betegekkel és a kollégákkal, bőven akad elfoglaltságom. Hetente kétszer járok be az intézetbe, ahol egy koordinátor kollégával, a virtuális térben szervezzük az onkológiai bizottságokat. A technikai feltételek adottak, teljes értékű munkát tudunk végezni az onkoteam tagjainak virtuális részvételével úgy, hogy kettőnkön kívül senki sem tartózkodik a helyiségben.
Tudomásom szerint ön játszik a Mátyás templom zenekarában és a Semmelweis Vonósnégyesben. Tudnak-e próbálni a járvány ideje alatt, vagy ideiglenesen a sarokba került a brácsája?
- Sajnos, mint az köztudott, a COVID-19 egyik legnagyobb áldozata a kultúra, nem rendezhető semmilyen koncert, és a szentmisék sem kerülnek bemutatásra. Így jelenleg szünetelnek a próbák mind a Mátyás templomban, mind a vonósnégyes vonatkozásában . Zenésztársaimmal már alig várjuk, hogy megszűnjön ez a helyzet, és újból együtt tudjunk muzsikálni, hiszen nem csak az élmény, hanem a több évtizedes együttlét hiánya is fájdalmasan érint bennünket.
Milyen tanulságokkal szolgál a koronavírus járvány?
Európában a mi nemzedékünk és a nálunk fiatalabb generáció egyfajta jólétben élt eddig, még a kádári szocialista rendszerben is. Ez még inkább jellemző Nyugat-Európára, ahol nem volt szocialista diktatúra, és az életszínvonal a mienkénél sokkal magasabb. Az emberek elkényelmesedtek, és most szembesülniük kell azzal, hogy tőlük független tényezők is befolyásolhatják az életüket. Minden bizonnyal szerepet játszott a vírus gyors terjedésében a globalizációból fakadó – nekem kevésbé szimpatikus – hatalmas tömegű utazás. Ide értendőek nem csak a turisztikai jellegű, hanem a szakmai utak is, például az orvosok külföldi konferenciákon való rendszeres részvétele. Úgy vélem, hogy a járvány elmúltával talán meg fog változni a világ, és azon belül az orvostársadalom is. Ha ép bőrrel és viszonylag kevés áldozattal megússzuk a járványt, le kell kicsit csendesednünk, át kell gondolnunk az életünket, megbecsülni magunkat, és élvezni végre, hogy élünk.
Boromisza Piroska
Forrás: Lélegzet/ 2020.június
