Tánc, öröm, egészség
márc
14
2014
.Az egészséghét harmadik napjának – március5. szerda- helyszíne a kecskeméti Humám Középiskola volt, ahol a fiatalok szívesen kapcsolódtak be a mozgásgyakorlatokba, és örömmel kavarták,.pörkölték a saját készítésű müzlit .
A tánc- és mozgásterápia – pszichoterápiás módszer- mondta és mutatta Seregély Beáta gyógytornász manuálterapeuta.
A tánc a régi időkben még főként mágikus célokat szolgált, és az összetartozást erősítette. Napjainkra azonban felismerték stressz oldó, feszültség-levezető, testet, lelket felszabadító hatását. A zene és a mozgás által megismerjük testünket. A tánc mozgáselemei segítik az ellazulást, oldják a félelmeket, a szorongásokat. így a táncterápia komoly lelki traumák gyógyításában is fontos szerepet kaphat.
Kiderült, hogy a gyógytorna alapjai a modern táncból alakultak ki az 1920-as években. A modern, kifejező tánc terápiás hatását felhasználták, hogy segítsenek megtalálni az egyensúlyt test és lélek között. (Isadora Duncan, Martha Graham, Mary Wigman, Dienes Valéria)
Sokan és sokszor teszik fel a kérdést, mitől megunhatatlan a tánc? Kézenfekvő és egyszerű a válasz: nincs edzés jellege, szórakoztató, változatos. Aerob típusú mozgás jellege miatt, kíméletesen javítja a keringést és a légzést, kalóriát éget, fejleszti az erőnlétet, a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket, törzs mély izmait, javítja a testtartást, a testtudatot, növeli, vagy fenntartja a csontsűrűséget, az izmok rugalmasságát, az ízületek mozgástartományát.
Hatással van az agyműködésre is. Fokozza az agy vérellátását, mindkét agyféltekét mozgósítja, hiszen a mozgás mellett a logika is szerepet játszik a kötött lépéskombinációkban, a zene és az általa kiváltott érzelmek pedig további motivációkat váltanak ki. Ezáltal képlékennyé teszi, és újra építi az idegpályákat, élénkíti a memóriát és a képzelőerőt, valamint boldogsághormonokat termel.
A tánc minden formája gyógyít, tanít és segít teljesebb életet élni, ha nyitott a szívünk és a lelkünk és van bennünk hajlandóság a fejlődésre és a változásra.
Készíts müzlit!
Hihetnénk, hogy a müzli a 20-21. század étele, pedig már a 19. században is a kedvencek közé tartozott. A svájci parasztok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss vagy aszalt gyümölcsökből, friss tejből és dióból álló keverék. Talán soha nem ismertük volna meg, ha nincs Bircher-Benner zürichi orvos, aki alpesi kirándulása során, egy havasi pásztor kunyhójában kóstolta meg először a müzli ősét. Ez az őrölt gabonaszemekből, aszalt gyümölcsből, tejből és darabolt dióból álló koszt annyira elnyerte az orvos tetszését, hogy megalkotta a Muesli („pépecske”) néven elhíresült eledelt.
Az igazi müzlinek 3 fontos alapanyagot (gabonafélék, gyümölcsök, magvak) kell tartalmaznia. Elkészítésekor kerüljük el a cukor bevitelét. Ha szükséges, használjunk cukor helyett mézet vagy természetes édesítőszert. Élelmi rostjainak köszönhetően könnyebben jut el bélrendszerünkbe, és segítségével könnyebbé válik az emésztés. Mivel összetétele jóformán friss, vagy aszalt gyümölcsöket, rostokat, magvakat tartalmaz, vitamin és ásványi anyag készlete elég magas. Ez szintén az összetevőktől függ, hiszen a dióban B- vitamincsoport egy része, és E-vitamin, valamint kalcium, kálium, magnézium, foszfor, cink, mangán, és réz van jelen, míg a mogyoróban C-, H- és E-vitamin is található. Ahogyan Győri Zsolt a gyakorlatban bemutatta, a saját müzli keveréknek számos előnye lehet. Egyfelől mi saját magunk választhatjuk ki az alapanyagokat, másrészt elkerüljük a tartósítószerek, színezékek alkalmazását. A résztvevők nagy örömmel kóstolgatták az egyszerűen , gyorsan elkészíthető ízletes és egészséges finomságot.
Mozgással az egészségért!
Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy az ember természetes és alapvető létformája a mozgás. Az aktív mozgás pedig nem csak a szenvedésről, izzadásról, kocka hasról és a zsírszövet nélküli testről szól, hanem a mozgás öröméről, az egészségről, ami rendszeresen végezve egy idő után újból lételemünkké válhat. Ezt mutatta be a résztvevők nagy örömére gyakorlatokkal is Seregély Beáta.
Magyarország fizikai és egészségi mutatói a legrosszabbak Európában, az összlakosságnak csupán 7%-a mozog hetente kétszer legalább 40 percet. Az ő egészségük ugyan tovább nem romlik, de állapotuk nem javul.
A hetente 4-5 alkalommal végzett 30 perces séta vagy gyaloglás is képes javítani az egészségi állapoton és az élet minőségén. Éppen ezért a rendszeres kíméletes fizikai aktivitást végző személyek ritkábban betegednek meg, és a betegségek súlyossága és időtartama is csökken.
Néhány egészen konkrét előny. Azoknál a nőknél, akik rendszeresen mozognak, 20-40%-al csökkenhet az emlőrák kialakulásának esélye. A mozgás növeli az immunsejtek számát és csökkenti a daganatsejtek megújulását.
A rendszeres sportnak köszönhetően erősebbé válik a szívizom, így több vért tud kipréselni egy-egy összehúzódás során. Mérséklődik a "rossz", vagyis az LDL koleszterin szintje, és növekszik a védő hatású "jó" HDL koleszterin aránya a vérben. Tágulnak az artériák, csökken a vérnyomás, csökken a vérrögök keletkezésének valószínűsége. A testmozgás növeli a szervezet inzulin iránti érzékenységét, javítja a vércukorszintet és segít fenntartani az ideális testsúlyt.
Sajnos Magyarországon a mozgásszervi betegségek okozzák a 60 éven felüliek krónikus betegségeinek 50 %-át. A leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések: az ízületi kopás, a derékfájás, a csontritkulás .
A testedzés javítja az ízületek mozgékonyságát, erősíti a csontokat, elősegíti a kalcium lerakódását a csontokban, és segít a csontritkulás megelőzésében. Továbbá, karban tartja, fejleszti az izomzatot, ami valamennyi korosztály számára az egészség záloga.
Az leszel, amit megeszel…
Antal Emese előadása többek között bemutatta, hogyan állítsuk össze étrendünket az egészséges táplálkozás alapjai szerint – ami nem csoda és nem varázslat!
Gyakorlati tanácsokat adott a hétköznapokra és táplálkozással kapcsolatos tévhiteket is eloszlatta. Elmondta, hogy az étkezés összehozza az embereket. Értékeket hordoz. Régóta ismert alapigazság: az vagy, amit megeszel. Hogy mit eszel, az pedig – bármilyen furcsa is – nagyban függ attól, hogy kikkel étkezel.
A közös étkezések részei az egészséges életmódnak. Az ehhez kapcsolódó szokások pedig elsősorban gyerekkorban rögzülnek. Ha ez kimarad, később nagyon sok időre, pénzre és kitartásra van szükség ahhoz, hogy kialakítsuk a saját szokásainkat. A helyes életmód ugyanis hosszú és fáradtságos tanulási folyamat eredménye. Ha azonban fiatalon sajátítjuk el az ehhez kapcsolódó szokások alapjait, korántsem megterhelő ez a folyamat. Sőt, rengeteg járulékos pozitív hatása is van.
Akik rendszeresen együtt étkeznek a gyerekeikkel, a közös étkezések alkalmával akár tudatosan, akár nem, egyfajta életmódmintát is adnak.
A kisgyermekkorban kialakított egészséges táplálkozási szokások nagyban hozzájárulnak a felnőttkori egészséges életvitelhez, amiben nagy szerepe van az oktatási intézményeknek, a médiának, a szociális környezetnek, illetve a családnak.
A megfelelő hidratáltság fontos az egészség-, a jó közérzet fenntartásához, de a teljesítményünk is azon múlhat, iszunk-e eleget. Aki több forrásból fogyaszt folyadékot, jobban meg tud felelni a napi ajánlott beviteli mennyiségnek Nagy folyadéktartalmú ételek, mint a zöldségek, a gyümölcsök, a levesek előtérbe helyezése fontos a megfelelő folyadékfogyasztás szempontjából.
Az ételkészítés kiemelkedő szempont az egészséges táplálkozásban, hiszen a jó alapanyagot könnyen el tudjuk rontani egészségtelen elkészítéssel.
