Széki lakodalom
okt
5
2014
Ami nincs a filmben. Kicsi Zsuzsi- a mama a nagy Zsuzsi - összehányta magát a templomban a református istentisztelet alatt. Annyira rosszul lett, hogy ki kellett rohannia. Nem lett volna nagy baj, ha nem ő a főszereplő, hiszen saját esküvője közben távozott sietősen. Ráadásul alig fél perc múlva utána szaladt a vőlegény is. Komolyan vette a tiszteletes szavait: „mostantól nincs te meg én, mostantól, csak mi van.” Hogy miért lett rosszul kicsi Zsuzsi?
Elmondom milyen ruhában volt a 38 fokos melegben. Először felhúzott két pár zoknit, hogy ne törje az ünnepi hímzett fekete csizma a sarkát. Aztán felkötött szépen egymásra három alsószoknyát, hogy álljon az a fersing, vagyis a plisszírozott szoknya. Majd jött a kötény, amit ők ruhának hívnak. Közben belebújt a kézzel varrott, kikeményített széles ujjú fehér ingbe, arra kötötte a kendőt- zsalik- rá a lajbit, majd a farak vagyis a bojtos övszerű valami következett. A fejére meg egy gyönyörű menyasszonyi párta kerekedett illatos rozmaringból, és piros szalagból varrott kicsi rózsákból.
Merthogy ez a bizonyos esküvőt tőlünk 500 kilométerre, az erdélyi Szék falucskában tartották, és mivel a kertészmérnök kicsi Zsuzsi – meg Csatári Pisti a vőlegény - de még a násznép is ragaszkodott a széki viselethez, mindenkiről csorgott a víz.
Mert a széki ember számára a magyarsághoz tartozást a népviselet jelzi. Az asszonyok ebben végzik a házimunkát, ebben etetik az állatokat, járnak templomba, és férjeiktől is megkövetelik viseletét.
A 2300 fős lakosú falucska szigetnek számít a keveredett lakosú települések között: színmagyar maradt. Leleményesek ezek a székiek, mert bár két oldalról- Szamosújvár és Kolozsvár felől lehet megközelíteni a az aprócska magyar szigetet, mindkét út annyira rossz, hogy kétszer is meggondolja az ember , felkeresse-e őket. Aztán, ahogy a hosszas zötykölődés után beérünk a faluba:, szemünk, szánk eláll a csodálkozástól. Mintha a Rózsadombon lennénk, csupa kétszintes ház- némelyik valóságos palota- emelkedik előttünk. Azt mondják a székiek, annak idején Ceausescu csak kétszintes házakra adott építési engedélyt, azzal a románosítási koncepcióval a háttérben, hogy a házak felső szintjére román családokat telepítenek majd. Csakhogy közbeszólt a forradalom, a diktátort kivégezték, a koncepció ugrott. Hogy ma is csupa kétszintes épül? Úgy ám. Ebben a faluban akkor a közösségi erő, hogy mindent kalákában csinálnak. És mivel a férfiak nagy része ács, kőműves, jószerével csak az anyagköltséget kell számolni, hipp- hopp felhúzzák a falakat egymásnak. Ők még tudják mi az a kaláka, itt mindenki segít mindenkinek. Ha meg esküvő van, mutatnak, azaz mélyen a zsebükbe nyúlnak. Annyira, hogy az ifjú pár—arrafelé ajándékot nem, csak pénzt kérnek- 10-12 millió forinttal lesz gazdagabb, amiből meg is van a kétszintes ház Széken. A többi kiderül a Széki lakodalmas című filmből.
Szerkesztő riporter: B.Király Györgyi
Rendező operatőr: Seregély István
