Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Egyre kevésbé igaz, hogy a rák diagnózisa egyenlő a halálos ítélettel, hiszen leginkább krónikus betegségekben halunk meg. Még akkor is így van, ha a köztudatban jóval erősebb a daganatos betegségek „marketingje”. 2017-es adatok szerint Magyarországon száz halálozásból 26-ért felelős daganatos megbetegedés ez azt jelenti, hogy 100 haláleset közül több mint 70-et nem rák, hanem valamilyen szív- és érrendszeri vagy egyéb betegség okoz!”  Ez is elhangzott az Országos Onkológiai Intézet és a  Kor Kontroll Társaság  nyolcadik  edukációs napján október 4-én az intézet aulájában.  
Polgár Csaba professzor, az intézet főigazgatója és munkatársai/  Dr. Takácsi-Nagy Zoltán főigazgató-helyettes, Dr. Jorgo Kliton és Dr. Jánváry Levente adjunktus, Dr.  Hitre Erika, Dr. Agócs László és Dr. Varga Szilvia főorvosok/ betegszervezetek képviselőinek, középiskolásoknak és tanáraiknak számoltak be a daganatos megbetegedések hazai helyzetéről, a prevencióról, valamint a sugárterápiáról.
Száz daganatos betegből átlagban ötvennek lesz előbb-utóbb szüksége sugárkezelésre-hangsúlyozta  Polgár Csaba az intézet főigazgatója,  egyben az intézet  sugárterápiás  központjának vezetője. A sugárzásról rengeteg tévhit van forgalomban, ezen a képen szeretne változtatni rendezvényünk – mondta B.Király Györgyi a Kor Kontroll Társaság elnöke, aki arra kérte a diákokat adják tovább barátaiknak, családtagjaiknak a hallottakat.   
Kiderült, hogy milyen rákfajtáknál szerepel leggyakrabban a sugárterápia, hogy  mikor kiegészítő kezelés és, hogy mikor használatos önmagában. „A besugárzásnak három alkalmazási lehetősége van – tért ki a részletekre dr. Jánváry Levente adjunktus. – Az egyik, amikor például egy emlőmegtartó műtét besugárzással biztosítják, hogy ne újuljon ki a betegség. A másik ennek az ellenkezője, amikor a műtét előtt sugárzással kisebbítik meg a daganatot, míg a harmadik forma mikor műtét nélkül végzünk egyedüli sugárkezelést – esetleg egyidejű kemoterápiával kombinálva.” „A sugárkezelést általában frakcionáltan, kis sugáradagokra elosztva adjuk, a beteg heti 5 alkalommal kap kezelést több héten át. A feladat az – magyarázta el dr. Jorgo Kliton adjunktus – hogy a céltérfogat nagy dózisú besugárzása mellett maximálisan védjük az ép, egészséges szöveteket. Minél célzottabb a kezelés, annál kevésbé kell számítanunk mellékhatásokra.”
A modern besugárzási technikák alkalmazásával természetesen a beteg nyer a legtöbbet. Az Országos Onkológai Intézet tavaly Európai Uniós és kormányzati forrásból három besugárzókészüléket tudott lecserélni és egy új, a legmagasabb technológiát képviselő Kiber-kés (CyberKnife) berendezést is sikerült beszerezni. „A CyberKnife készülék telepítésével hatalmas lehetőségek nyíltak meg a sugárkezelés előtt a robottechnika és a digitális technológia alkalmazása révén - emelte ki Polgár Csaba. Az idén munkába állt berendezés nem csupán Magyarországon, de az egész régióban az első ilyen eszköz, január óta már több mint 200 beteg kezelését végeztük ezzel az új besugárzóval. A CyberKnife fájdalommentes, non-invazív kezelés nyújt, amely nagy pontosságú sugárdózist biztosít a daganatok elpusztításához. Robotkart használ, hogy magas koncentrációjú sugarakat szállítson, a kar rugalmassága lehetővé teszi  bizonyos  testrészek, például a gerinc olyan kezelését, amely nem végezhető  el más sugársebészeti technikákkal, miközben minimalizálja a daganatot körülvevő egészséges szövet sugárterhelését. A kezelések száma a daganat méretétől, helyétől és alakjától függően változik, segítségével kevesebb sugárkezelést kap a beteg, mint a hagyományos berendezésekkel. „
A főigazgató szemléletes magyarázatával felkeltette a közönség kíváncsiságát, így 15 fős turnusokban testközelből is megnézhették az intézet büszkeségét a „kiberkés”-t.
Ki vagy mi dönti el, hogy a beteg a műtőasztalra kerül-e?Számít-e az életkor a sugárkezelés alkalmazásánál?Milyen mellékhatásai lehetnek a sugárterápiának és hogyan lehet megelőzni, illetve enyhíteni azokat? Melyek a legterjedtebb tévhitek a rákról? Az érdeklődő fiatalok számos kérdésre kértek és kaptak is választ. Arra is, hogy miként lehet megelőzni a rákot, s, hogy  befolyásolja-e a táplálkozás az emésztőszervi daganatok kialakulását.
A „Hogyan csökkentsük a rák kockázatát? „ szekcióban Polgár Csaba elmondta , hogy Kásler Miklós professzor, az EMMI miniszterének kérésére/ ő volt az intézet előző főigazgatója/ az Országos Onkológiai Intézet összeállított egy 104 oldalas tervet, vagyis a Magyar Nemzeti Rákellenes Programot. Ennek hangsúlyos része az egészséges életmódra nevelés. A főigazgató  tájékoztatta a hallgatóságot, hogy 10 évvel ezelőtt a daganatos betegek 46%-a halt meg, ma 35 százalékos a halálozási arány, vagyis 10 esztendő alatt 9 százalékos túlélésnövekedést produkált a magyar onkológia. A pozitív változás  a patológia, a diagnosztika, a  gyógyszeres, valamint a sugárterápia fejlődésével magyarázható. Ez azt is jelenti, hogy annak, aki ma daganatos beteg lesz: 9-10 százalékkal nagyobb esélye van a gyógyulásra, mint 10 évvel ezelőtt!2030-ig az előrejelzések szerint 10 százalékkal emelkedik a daganatos megbetegedések gyakorisága. „Célunk, hogy ne növekedjen azoknak a száma, akik ebben a betegségben haláloznak el. A legfontosabb üzenetünk a primer prevenció, a betegség kialakulásának a megelőzése. Mindenkinek távol kellene tartania magát azoktól a rizikófaktoroktól, amikről ma is tudjuk, hogy hosszú távon daganatot okoznak, szűrővizsgálatra pedig annak is el kell mennie, aki tünetmentes.„