Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Ávéd János mindszenti háziorvost   2017-ben  a dobogó első helyére szavazták betegei- több mint 25 000 vokssal-  „ Az év praxisa a Kárpát- medencében”  pályázaton.  Nem csoda, hiszen ritkán találkozni  ilyen elkötelezett és szinte polihisztor orvossal, aki ezer szállal kötődik a hagyományokhoz, Erdélyből származó családjához és a lakhelyéhez.

- Édesapám körzeti orvos volt, Gyergyóalfaluban született- kezdi.  -A  háború Magyarországra sodorta és a hírek miatt, hogy a magyar fiúkat a Duna deltájába viszik rögtön, ha átlépik a határt, itt is maradt. Szentesen a kórházban dolgozott, itt ismerte meg édesanyámat, 1947-ben kerültek Mindszentre. Megbecsült és szeretett emberek itt mind a mai napig! Így aztán pontosan tudtam, milyen egy körzeti orvos és családja élete. Minden szépsége és nehézsége ellenére úgy éreztem, én is ezt szeretném csinálni, én is szeretnék úgy élni és gyógyítani, azt az életformát élni, mint ő, illetve ők Édesanyámmal és mi, hiszen az egész család élete erről a hivatásról szólt. A gyógyítás mellett sok kihívásnak kell  még eleget tenni. Sohasem éreztem, hogy  presszionáltak volna, hogy csak orvos lehetek, de  a pályaválasztásnál nem is jött igazán más szóba, a gimnáziumba is már biológia-kémia szakra mentem.

Soha nem vágyódott el ebből az  alig 7000 lakosú csongrádi városkából?
-  Nem, ezer szállal kötődöm ide 1983. áprilisa óta.  Először általános orvostanból szakvizsgáztam, majd ez háziorvostani szakvizsgára változott 1997-ben,később foglalkozás -egészségügyi szakvizsgát is tettem. Huszonhat éve  vagyok záró államvizsga bizottsági tag, eddig minden évben számítottak rám, ami nagy megtiszteltetés! Oktatok a Szegedi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karán, az Egyetemi Tanácstól megkaptam  „Az egyetem oktatója” címet. A graduális és a posztgraduális képzésben is részt veszek. Körzetem akkreditált oktató körzet évtizedek óta, jelenleg is  két rezidenssel  büszkélkedhetek! Kovács László Gábor már túl van a licence vizsgán, Méhes Zoltán  is hamarosan  vizsgázik.  Ő még egyetemista korában (egy előadásomat hallgatván) kezdett kijárni hozzám látni, megtapasztalni milyen a háziorvosi élet,  itt is ragadt. Nagyon büszke vagyok rájuk! Végtelen boldogság, hogy mind a ketten Magyarországon képzelik el a jövőjüket!
Számtalan továbbképzésen adtam elő már, főleg sürgősségi orvoslást alapellátási ügyelettel kapcsolatban, a  Szegedi Akadémiai Bizottságnak beadott pályázatom második díjat nyert hasonló témából. A  Mester Lajos címzetes  egyetemi docens úr által irányított oktatói gárdában is helyet kaptam, sőt!  2014-ben átvehettem  címzetes főorvosi kinevezésemet!  A hathatós szervezési munkának és Papp Zoltán főorvos úrnak  köszönhetően  néhány esztendeje  a Szegedi Akadémiai Bizottság Orvostörténeti Munkabizottsága itt, Mindszenten tartotta tudományos konferenciáját, ahol számos előadás között én is helyet kaptam az előadók között, és a résztvevők szerint igen egyedi és szép kiállítást rendeztem az orvostörténeti gyűjteményemből,  mintegy ötven négyzetméteren.

 Ebből azóta állandó kiállítás lett. Mindszenten. Mire jut még ideje?
- Orvostörténeti gyűjteményem sokszor hangot kapott a médiában. Valóban berendeztem egy látogatható állandó kiállítást is, de az anyagból több vándorkiállításon is ízelítőt adtam. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum  is elismeréssel szólt arról a CD-ről, amit küldtem nekik  róla. A gyűjteményről és Mindszent egészségügyéről, jelent meg írásom a "Honismeret" című folyóiratban, és a Csongrád megyei Honismereti Egyesület évkönyvében, melynek tagja is vagyok.
 Alapító tagja vagyok a mindszenti "Perspektíva Alkotókör"-nek, mivel ha időm engedi ötvösködök, apróbb ékszer-szerűségeket készítek. Szintén az alapítókhoz tartozom a "Mindszenti Veterán Jármű Egyesület"-ben. Szeretem a néprajzot, még középiskolás koromban kezdtem járni  gyűjteni Erdélyben. 1973 nyara először Széken talált, majd következett Gyimes és Kalotaszeg. Igen szép varrottas és viseleti anyagom van az első két vidékről, komplett női férfi párt is fel tudok öltöztetni innen.
Érdekel az építészet,  az általam összegyűjtött anyagnak köszönhetően (eddig három diplomamunka készült belőle!) szépen lehetne restaurálni és felújítani a mindszenti szecessziós Bankpalotát, azonban a pályázatok eddig nem jártak sikerrel. A  "Mindszenti Városvédő és Szépítő Egyesület" inspirálására  nyomdában van egy általam szerkesztett könyv harmadik kiadása, mely " Mindszenthez kötődő orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek életrajzai" címet viseli. Nagyon büszke vagyok erre a munkára is, nagyon nehezen, de sikerült másfél év alatt összeállítanom, aktualizálnom az anyagot és megkeresni ismét mind a 140 kollégát , illetve családjukat.  
Hobbijaim közé a  még vadászatot, az íjászatot és mindenféle régiségek gyűjtését (elsősorban mindszenti leletek érdekelnek) valamint a magyar bélyegek gyűjtését sorolnám.  Édesapámnak köszönhetően, aki szintén nagy vadász volt, 57 éve járok vadászatra, de csak most múlt év őszén ejtettem első szarvasbikámat a Mátrában. Csodálatos élmény volt!

Úgy tűnik erős a családi kötődés önben.
-  Erre is a szüleim neveltek. Mária nővérem Budapesten él, a műszaki egyetemet végezte, mérnöktanár. Kata nővérem szintén Budapesten fül-orr gégész főorvos. Az egyetem első évében ismertem meg Várkonyi Tímea gyógyszerészhallgatót, és hatévi szakadatlan udvarlás után a diplomaosztó napján feleségül is vettem. 36 éve élünk itt Mindszenten. Ő itt a Kamilla patikában szolgálja sok szeretettel a mindszentieket, és biztosítja a családi hátteret. Két fiunk született, János 1983-ban, aki a Budapesti Egyetemen informatikus diplomát szerzett, mivel a zene, a jazz a mindene, az (utolsó évben két egyetemre járt) megszerezte a Zeneművészeti Egyetemen is a diplomáját, szaxofon művész-tanár. Számtalan formációban játszik, járja a világot. Felesége klarinét tanárnő, boldog házasságban élnek Budapesten. László fiunk 4 évvel fiatalabb,  az Orvostudományi Egyetem elvégzése után most belgyógyász szakorvos jelölt Szegeden. Felesége könyvvizsgáló, 10 hónapja született  Flóra unokánk.

Miért szeretik önt ennyire a betegei? Rengeteg ajánlást kapott,  a polgármesteri hivatal szórólapot nyomtatott, amit mindenkinek bedobtak a szavazás menetéről, a páciensei a Facebookon buzdítottak Önért.  
-  Már azt sem akartam elhinni, hogy bekerültem az első 10 praxis közé, azt gondoltam, valami félreértésről van szó. Felkerestem a honlapot, és bizony elérzékenyültem. Lejátszódott bennem az a 35 év, amit orvosként Mindszenten töltöttem. Az emberek a hír hallatára az utcán, a boltokban, a piacon, a közösségi portálon,saját történeteiket mesélték egymásnak, a szeretet hangján. Felkerestem az ajánlattevőket, és megköszöntem a gyönyörű írásokat. Futótűzként terjedt a hír, hogy a sorrendet a szavazatok száma dönti el. Fiatalok, idősek, nagyszülők-unokai segítséggel-szavaztak határon innen és túl. A család, a gimnáziumi és egyetemi barátok, azok barátai és ismerősei sok-sok szavazatot jelentettek A helyi média és az önkormányzat is segítségünkre volt a hírverésben. Csodálatos érzés volt látni ezt a nem mindennapi összefogást, és magam mellett érezni ennyi embert.
Édesapám mondta mindig, hogy: „ a beteg  a család legféltettebb kincse, aggódnak érte, rettegnek, hogy nehogy nagyobb baj legyen, és reménykednek, hogy te meggyógyítod. Rád bízzák, felelj meg mindig az elvárásoknak, soha nem lehetsz fáradt, nem lehet semmi fontosabb, csak a hivatásod! Sokszor fogsz tudni olyan bensőséges dolgokról, amit még a családtagok sem tudnak, ezt a bizalmat nagyon meg kell becsülni! Nem a beteg van az orvosért, hanem az orvos a betegért.”
 Édesanyámtól is kaptam útravalót: „Sokszor kevés időd juthat egy-egy betegre, de nagyon figyelj arra, ha csak öt perced jut épp rá, az az öt perc CSAK AZ ÖVÉ legyen, semmi más ne zavarjon, ne foglalkozz mással, csak arra az egy esetre koncentrálj!”  
A  mai napig érzem:  ezek időtálló örök igazságok. Édesapámat nagyon szerették és szeretik emlegetik a mai napig. Édesanyám tanítóként nagyon következetes és igazságos volt, bármilyen gonddal tanáccsal fordulhattak hozzá a mindszentiek. Róla is hallok manapság is szeretetteljes szavakat. A betegek tudják, hogy mindig lehet hozzám fordulni, soha, de soha nincs kikapcsolva a telefonom, a nap 365 napjának 24 órájában készen állok, ha szükség van rám.

Vámos Éva
Forrás: beKopogtató/ Hipertónia Társasági Magazin/