Nézzék meg az egykori pucér sztárszakács legnagyobb alakítását! Arra a hibára, mondhatni bűnre hívja fel a figyelmet, amit a legtöbbe mi is elkövetünk, és ami a legnagyobb baj, annyira természetesnek találjuk, hogy már észre sem vesszük.
„Sajnos az elkövetkező 18 percben, miközben beszélek, négy amerikai, aki jelenleg él meg fog halni az ételtől, amit eszik” - kezdi remekbe szabott előadását Jamie Olivér. - Az angliai Essexből jöttem, és az utóbbi hét évben azon fáradoztam, hogy életeket mentsek a magam módján. Nem vagyok orvos. Séf vagyok, nincs drága felszerelésem, vagy gyógyszerem. A felvilágosítást, az oktatást használom. Ma egy szörnyű, szörnyű valóságban élünk. Amerika, ti vagytok a csúcson. Ez a világ egyik legegészségtelenebb országa. –
Aztán elmondja, hogy paranoiásan félünk a haláltól, a gyilkosságtól, az emberöléstől, miközben ezek a halálozási statisztika legalján szerepelnek. És mi van a tetején? Az elhízás okozta halálozás, az étkezéssel összefüggő betegségek a legnagyobb gyilkosok Amerikában, de máshol is. Ez egy katasztrófa, amire nem figyelünk oda. Ettől miért nem félünk?
„Azért jöttem ide, hogy elindítsak egy étel forradalmat, szükségünk van rá, itt az idő. Hét éve próbálkozom Amerikában. Elmentem Nyugat Virginiába, Amerika legegészségtelenebb államába. Huntington, Nyugat-Virginia. Gyönyörű város. Szívet, lelket és embereket, közösséget akartam azokhoz a statisztikákhoz társítani, amelyeket már úgy megszoktunk.„
Aztán bemutatja a 16 éves iszonyúan kövér Brittanyval készített videó interjút. És tovább sokkol.
”Hat éve van az életéből az ételek miatt, amiket eddig evett. Ő az amerikaiak harmadik generációja, amely nem olyan környezetben nőtt fel, ahol megtanították volna főzni otthon vagy az iskolában.”
Következik az Edwards család. Stacy , a mama megtesz mindent, de ő is harmadik generációs; soha nem tanították főzni sem otthon, sem az iskolában. A család túlsúlyos.
Justin, 12 éves. 160 kilogramm. Katie, négy éves, már elhízott mielőtt általános iskolába kerülne. Marissa. az egyedüli, aki rendben van. Túlsúlyos apja, a karjaiban halt meg, a nagybátyja szintén az elhízásba halt bele.
„Mi tesz minket tönkre? A modern élet. A gyorséttermek meghódították az egész országot. A szupermarketek szintén. 30 éve az ételek nagy része főleg helyi és friss volt. Ma főleg feldolgozott és tele van mindenféle adalékanyaggal, tartósítószerrel, színezékkel. A címkézés ebben az országban egy szégyen. Hogyan mondhatják valamire, hogy zsírszegény, amikor tele van cukorral?”
A legnagyobb baj az otthonainkkal van. Valamikor a családi tűzhely volt a középpontja az étel és étkezési kultúra átadásának, ez többé már nincs így. És megint jön az Edwards Család. Stacy előtt az asztalon pizza halmaz, hamburgerek, sült krumplik, virsli halmazok. Jamie kérdez: „ Ez a cucc megy keresztül rajtad és a családod testén minden héten? Tudnod kell, hogy ez megöli a gyermekeidet! „
Az iskolai étkezés kritikája sem marad ki a lajstromból. A legtöbb gyermek – Amerikában 31 millió- naponta kétszer vesz részt, reggeli és ebéd formájában a közétkeztetésben. A szakácsnők sajnos azt teszik, amit mondanak nekik, azt főzik, amihez alapanyagot kapnak, és abból, amit kapnak. A rendszert könyvelők működtetik, akiknek szűk a költségvetésük, és nem értenek az ételhez.
„Ha egy könyvelő és aktatologató vagy, az egyetlen dolog, amit ilyen körülmények között tehetsz, az, hogy olcsóbb szart veszel.”
Az eredmény pedig: egy adalékanyagokból, E számokból álló, friss alapanyagok nélküli gyorskaja.
„Nos, a valóság az, hogy az étel, amit a gyerekeid naponta kapnak, az gyorskaja, zöldségek nélkül. Marhahúsos zsömlék, burgerek, virslik, pizzák.”
És hogy mennyire igaza van, jön egy bejátszás egy angliai iskolából. Hagymát, brokkolit, zellert mutat a gyerekeknek, és nem ismerik fel. Krumpli, barack- hangzik a válasz. Aztán Jamie lendületesen betol egy cukorral teli talicskát a színpadra. Kiderül, hogy az iskolában kapott napi két üveg tej is tele van cukorral, meg ízesítővel. Egy gyerek egy évi csak tejből fogyasztott cukoradagját pakolta a talicskába.
„A világ bármelyik bírója megnézve a statisztikákat és a bizonyítékokat, bármelyik kormányt bűnösnek találná gyermekekkel való rossz bánásmódban. A szupermarketek, ahol rengeteg pénzt költünk el életünk során, tartoznak nekünk azzal, hogy rakjanak egy étel nagykövetet minden nagyobb üzletbe. Meg kell mutatniuk, hogyan főzzünk gyors, ízletes, idényjellegű ételeket elfoglalt embereknek. Rengeteg titkos papírom és kapcsolatom volt a gyorséttermekkel. Rászoktattak bennünket ezekre a cukor, só és zsír bombákra, meg óriási adagokra. Szóval ezek a fickók is a megoldás részei lesznek. De rá kell vennünk a kormányt, hogy működjön együtt minden gyorséttermi szállítóval és az étterem láncolatokkal. És egy öt, hat, hét éves periódus alatt szoktassanak le minket az extrém mennyiségű zsír, cukor és minden más nem-élelmiszer összetevőkről. A gyerekeknek meg főzni kell! Megfelelő friss ételt helyi termelőktől beszerezve, helyben. Oké? Nagyon fontos, hogy minden egyes amerikai gyermek, aki elhagyja az iskolát meg tudjon főzni 1 ételt, ismerjen 10 receptet ami megmenti az életüket!„
Terítékre kerülnek a munkahelyek is, hiszen nekik is oda kell figyelniük, mivel etetik a dolgozóikat. Mert a dolgozók Amerika gyermekeinek anyukái és apukái. Főzőtanfolyamokat kell tartani országszerte- mondja- az Amerikai Iparkamarának támogatnia kell Michelle Obamát, aki az egészséges étkezés reformjáért, a gyatra menzakaja, a fagyasztott pizza és a sült krumpli ellen harcol az iskolákban.
„Figyeljetek, tudom, hogy fura, hogy egy angol ember áll itt előttetek és erről beszél. Csak azt tudom mondani, hogy törődöm az üggyel. Apa vagyok. És szeretem ezt az országot. És igazán hiszem, hogy ha változást tudunk véghezvinni, akkor gyönyörű dolgok történhetnek szerte a világban. Ha Amerika megteszi, hiszem, hogy más emberek is követik majd.
A kívánságom az, hogy segítsetek egy erős fenntartható mozgalmat elindítani, melynek célja, hogy okítson minden gyermeket az ételekről, hogy ösztönözze a családokat a főzésre, és képessé tegye az embereket mindenfelé, hogy harcoljanak az elhízás ellen.”
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen