Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Európa-szerte Magyarországon végzik a legtöbb érszűkület miatti végtag-amputációt, ami egészségtudatos életmóddal elkerülhető lenne – derült ki a Kor Kontroll Társaság és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) középiskolások részvételével megrendezett közös egészségnapján az esztendő végén.

Az emberek többsége leginkább még mindig a ráktól retteg, ám a fejlett országokban a legtöbb halálesetért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek – mondta el dr. Kancz Sándor kardiológus főorvos a GOKI képviseletében. B. Király Györgyivel a Kor Kontroll Társaság elnökével együtt köszöntötte a megjelenteket. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egészségnapon elhangzó információk megszívlelésével és tovább adásával a fiatalok esélyt kaphatnak a hosszú, egészséges életre, és a hazai rossz egészségi mutatók is javulhatnak.
A főorvos azt is elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a nők szív és érrendszeri halálozása meghaladja a férfiakét, aminek fő oka a hölgyek életvitelében keresendő: közülük sokan attól való félelmükben dohányoznak, hogy a leszokás miatt esetleg elhízhatnak. Pedig többek között éppen a dohányzás áll az érbelhártya megbetegedése, az érelmeszesedés kialakulásának hátterében. A további kockázati tényezők – mint a túlsúly, a kissé emelkedett vérnyomás és magasabb vércukorszint – sokáig nem okoznak panaszt, ezért sújthat le váratlanul az érkatasztrófa, ami akár halálos kimenetelű is lehet. A szív- és érrendszeri betegségek első, egyben utolsó tünete – főként a nők esetében – gyakran a hirtelen szívhalál. Ezért nagyon komolyan kell venni a rizikófaktorokat, és az életmódváltást – az egészséges táplálkozást, a túlsúly megelőzését és a dohányzásról való leszokást – minél korábban tanácsos elkezdeni.

A legrosszabb saját láb is jobb a műlábnál!
„Zéró toleranciát hirdetünk a dohányzás ellen” – szögezte le Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Magyarországon évente mintegy húszezer ember halála írható a dohányzás számlájára. Bár az utóbbi években a lakosság körében egyre ismertebbé váltak a dohányzás káros hatásai, a fiatalok 70 százaléka kipróbálja a dohányzást, 15 százaléka 16-17 éves korában már rendszeresen dohányzik. Fiatalkorban nem könnyű belátni, hogy 30-40 év múlva ez egészségi problémát fog okozni, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a dohányzás egyfajta legális kábítószer, ugyanolyan nehéz leszokni róla, mint a drogokról. Ezért nagyon fontos, hogy a tizenévesek ne szokjanak rá a cigarettára.” A tévhittel ellentétben a napjainkban reklámozott e-cigaretta, az újfajta hevített dohánytermékek igen veszélyesek az emberi szervezet számára, és a leszokásra sem alkalmasak!  – hívta fel a figyelmet a tüdőgyógyász.
„A legrosszabb saját láb is többet ér a legjobb műlábnál!” – fogalmazott Dr. Halmos Tamás diabetológus professzor. Mint elmondta, a diabétesz kiváltó tényezője a lábak súlyos betegségének, a nem gyógyuló sebesedéssel, fekélyesedéssel járó ún. diabéteszes láb szindrómának, aminek a végső kimenetele a végtag-amputáció. A Magyar Diabetes Társaság felmérése szerint a cukorbetegség előfordulási aránya hazánkban körülbelül 8 százalék. Az enyhén emelkedett vércukorszintet, az ún. prediabétesz állapotot is tekintetbe véve a magyar lakosság 15-20 százaléka cukorbeteg, vagy az lesz. Az amputált lábú betegek többségénél a cukorbetegség szövődménye miatt kerül sor a műtétre. A betegek megfelelő odafigyelésével  és kitartó kezeléssel az amputációk 70 százaléka elkerülhető lenne! – hangsúlyozta a professzor.
Dr. Ádám Ágnes belgyógyász, hypertonológus szakorvos a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja a rendszeres vérnyomásmérés fontosságáról szólva felhívta a figyelmet: a normális vérnyomás felső határánál – 140/90 Hgmm értéknél – magasabb vérnyomás többszöri előfordulása esetén feltétlenül javasolt a háziorvos felkeresése. A hipertónia kiváltó tényezői közül kiemelte a túlsúlyt, az ételek túlzott sózását, a gyakori, nem jól kezelt stresszt, a rossz minőségű alvást, valamint az éjszakai horkolást (alvási apnoe).
Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke rávilágított, hogy az elhízás – a zsírszövet kóros felszaporodása a testben – önálló betegség. Az elhízáshoz vezető életmódbeli tényezők közül a rendszeres fizikai aktivitás hiánya áll az első helyen. Az ENSZ felmérése szerint a világ fiataljainak 80 százaléka nem végez az életkorának megfelelő fizikai aktivitást. Az elhízás és az annak következtében kialakuló krónikus betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a rendszeres – fiatalok esetében napi 30-60 percnyi – testmozgás, a napi kalória-bevitel csökkentése, az elégséges folyadékfogyasztás, valamint a káros stressz megfelelő kezelése. Az elhízás mértékének megállapításakor nem csak a testtömeg indexet (BMI), hanem a haskörfogatot is figyelembe kell venni: férfiak esetében a 94 cm-nél, nőknél a 80 cm-nél nagyobb érték számít veszélyesnek.
Halmos Tamás professzor mindehhez hozzátette: a magyar lakosság egyharmadát érinti a kórosan széles haskörfogat, a hipertónia, valamint a cukor- és zsíranyagcsere zavarainak együttes előfordulása, melynek megléte többszörösére emeli a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófák kockázatát.

Amputáljunk, vagy mentsünk?
Az érelmeszesedés olyan folyamat, amelyet az egészségtelen életmód felgyorsíthat – hangsúlyozta dr. Galambos Barnabás érsebész főorvos. Magyarországon 100 ezer lakosra 42 végtag-amputáció jut, évente 8 ezer ember lábát vágják le. Ezzel a statisztikával világviszonylatban, de még a környező országokkal való összehasonlításban is listavezetők vagyunk. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar beteg sajnos későn, már az előrehaladott érelzáródás stádiumában kerül érsebészhez. A szakember ismertette az elzáródott erek megnyitásának kétféle módját, egyik a katéteres átfúrás, ballonos tágítás és öntáguló fémháló (stent) behelyezése, másik a saját vénával való áthidalás (bypass műtét), illetve az elzáródott szakasz műérrel való pótlása lehet. Ma már marha, illetve sertés szívhártyájából készült érpótló anyagok is rendelkezésre állnak, amelyeket a nyaki verőér pótlására szoktak használni. Az egykor kosarazó magas érsebész közreadta a műtétek során használt érkatétert és stentet, valamint a marhaszív hártyájából készült, különleges oldatban tárolt érpótló anyagot is, amelyet a középiskolások izgatottan forgattak.
 Elhangzott, hogy a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán működő hibrid műtő mellett- ahol a szívsebészet, az érsebészet, a kardiológia és a radiológia együtt dolgozik a betegért-  a GOKI-ban is épül ilyen műtő, a beruházás félmilliárd forintba kerül.
A modern eljárásoknak köszönhetően egyre több láb megmenthető, de a cél elsősorban az érbetegségek megelőzése lenne. Sajnos egyre fiatalabb korban kerülnek a betegek a műtőbe: a legfiatalabb páciens, akit érelzáródás miatt operált  Galambos Barnabás, mindössze 27 éves volt. A perifériás erek elzáródását megnyitó műtétek igen nagy körültekintést és odafigyelést igényelnek, saját praxisában az eddigi leghosszabb operáció 13 órán át tartott. Az érbetegségek ellátása nemcsak idő-, hanem költségigényes is: a GOKI-ban a közelmúltban elvégzett legnagyobb implantátumigényű, életmentő érműtét 19 millió forintba került! A nemrégiben elfogadott Nemzeti Népegészségügyi Program feladatul tűzte ki 8 darab ún. komprehenzív vasculáris centrum létrehozását, ahol megvalósulhat az érbetegségek komplex kezelése.