Mit tehetünk a Covid ellen?
febr
1
2022
Egy receptverseny apropóján erről beszélgetünk Dr. Halmy Eszterrel a Magyar Elhízástudományi Társaság elnökével Skype segítségével, a stúdióban Kis-Balázs Attilával a Jobb Világért mozgalom alapítójával, Paor Lillával a hatoscsatorna főszerkesztőjével, és telefonon Dr. Csicsor János vegyészmérnökkel. Szó lesz a vírus és az oltástagadókról, no meg arról, hogy milyen jó lenne ha néhány forgatócsoport rögzítené a hazai Covid osztályok hétköznapjait: bemutatná , hogy a Covid mellé stroke-ot kapott beteg, hogyan turkál a pelenkájában és keni szét a székletét mindenhová, ahová csak elér, hogyan jajgat non stop 24 órában a másik beteg, hogyan fekszik a lélegeztetőkészülékes, hogyan gyengülnek le annyira a Covidtól, hogy bábúnak tűnnek az ágyban. És , aki mindezt látja vonja le a következtetést, hogy van Covid, vagy nincs Covid, kell oltás, vagy nem kell oltás.
Unásig ismételt, de nem elégszer, hogy bár egy fertőzést mindig a vírusok, baktériumok okoznak, a betegség kialakulásában mégis a szervezetünk immunstátusza játszik döntő szerepet. „A kórokozó semmi, a környezet minden.” - mondja Pasteur - a veszettség elleni védőoltás felfedezője.
Ezért beszélünk a csöppet sem hagyományos receptversenyről,-” Fermentálással a hosszú élettért!”- amit éppen a pandémia miatt írtunk ki, hiszen a járvány leküzdéséhez elengedhetetlen immunrendszerünk megerősítése. Márpedig ennek 80-91 százaléka a bélflóránkban található. Immunrendszerünket pedig nemcsak gyógyszerekkel, hanem természetes módon, például fermentált ételek fogyasztásával is lehet erősíteni. A legújabb kutatások alapján ma már tudjuk, hogy a bélflóránkban élő mikroorganizmusok határozzák meg lelki állapotunkat, étvágyunkat, betegségeinket , sőt még életkorunkat is! Segítsük tehát a jó baktériumokat, hogy minél tovább megőrizhessük egészségünket! Ezt teszi az erjesztés, vagyis a fermentálás. Ha egy egyszerű ősi módszer népszerűvé válhatott egy dán étteremben, miért ne válhatna divattá a magyar konyhákban is? Ugyanis a három Michelin csillagos koppenhágai Noma étterem - négyszer is elnyerte már a világ legjobb étterme címet- séfjének fermentálásról írott könyve tavaly az év szakácskönyve volt Dániában. René Redzepi a Noma fermentációs laboratóriumának vezetője a zöldségektől kezdve, az algákon, a tengeri hínárokon át a gyümölcsökig és a húsokig mindenféle alapanyaggal kísérletezik. Magabiztosan használja dédmamáink egyszerű konyhai fortélyait, az ősi tartósítási technikát.
Eszter, Lilla, Attila és János- velem együtt- a májusig tartó receptverseny zsűri tagjai! Csicsor János beavat bennünket a fermentálás rejtelmeibe, például abba, hogy a régészeti leletek szerint i. e 2000 körül Kínában már létezett a savanyú káposzta. Mára sajnos elfelejtettük, hogy a kovászos uborkán és a savanyú káposztán kívül más ételeket is lehet fermentálni, azaz tartósítószerek nélkül tartósítani, és ezzel a technológiával vitaminokat és hasznos enzimeket előállítani!
Eszter elmondja, hogy a fermentálás az elhízás szempontjából is érdekes, mert átalakítja a bél mikroflóráját, méghozzá úgy, hogy a jó baktériumok arányát növeli, ez pedig az immunrendszerünket erősíti, és segíthet a fogyásban is. Kis-Balázs Attila hangsúlyozza, hogy az egészségesebb ételektől boldogabb életünk is lesz, ráadásul a leggyorsabban az étrendünkön tudunk változtatni, és ha megtesszük: jobb immunrendszerünk lesz, egészségesebbek, ellenállóbbak leszünk! „Paor Lilla pedig azt hangsúlyozza, hogy ez a televízió a békét, a nyugalmat, a derűt sugározza, így odaáll minden olyan kezdeményezés mellé, amelyik nézőinknek segít, akár a lelki, akár a testi egészség megőrzésében.
