Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgatója mesél – többek között - arról, miképpen élte meg a koronavírus-betegséget, hogy milyen szívkárosodásokkal találkoznak leggyakrabban a Covid után, és azt is elmondja, miért fontos számára az intézet új neve.

Te is covidos voltál, méghozzá az elsők között 2020 áprilisában. Milyen volt a fertőzésed? Súlyos vagy gyenge? 
- A betegségünk - mert nemcsak én, hanem a feleségem, és a gyerekek is átestek rajta - az első hullám idején ért el bennünket. Akkor a Covid még egészen más volt, mint ahogyan a későbbi hullámokban jelentkezett. Mi egy szinte könnyű lefolyásúnak nevezhető betegséggel találkoztunk, nem voltunk kórházban sem. Ez az érem egyik oldala, a másik pedig, hogy én soha életemben nem voltam ilyen rosszul, de a feleségem sem.

Milyen tüneteitek voltak?
- Rendkívül komoly levertség, fáradtság, iszonyúan erős fejfájás jelentkezett nálunk, a feleségemnek ezek mellett még nagyon komoly izomfájdalmai is voltak, viszont egyikünk sem volt lázas. Viszonylag gyorsan erőre kaptam, de a szokásos erőnlétem csak hónapok után tért vissza, a feleségemnek pedig még ennél is később. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a családi összetartozást megerősítette a Covid.

Ha azt vesszük, hogy 2 hete próbálok egyeztetni veled, hol a katéter laborban vagy, hol az EMMI-be rohansz, hol vidéken tartasz előadást, fél hét van, most tartasz hazafelé, az imént mondtál le egy rendezvényen való részvételt, szóval el tudom képzelni mennyi időt tölthetsz a feleségeddel hétköznapi üzemmódban...
- Igyekszünk a legtöbb időt együtt tölteni, ami persze nem mindig sikerül! De akkor – a Covid idején- 2 hétre sikerült! Ez volt az érem jó oldala.

Visszakanyarodva a Covidra, az intézetben mások is – orvosok, szakdolgozók – megfertőződtek?
- Az első hullámban én voltam az első beteg. Senki nem fertőződött meg a közvetlen munkatársaim közül, ami számomra azt mutatja, hogy jól működtek a protokolljaink. Általánosságban is elmondható, hogy a  szív- és érrendszeri medicina a team munkáról szól, de egy járványhelyzetben a csapatmunka még fontosabb.

Felgyógyulásod után többször is adtál plazmát. Betegek kapták, kísérleteztek vele, vagy mindegy is?
- Nekem alapvetően mindegy, hogy pontosan mire is használják fel. Örülök, hogyha beteg kapja meg, de annak is örülök, ha vizsgálatokat végeznek rajta, hiszen így még többet tudunk meg erről a betegségről. Az alapvető különbséget az adja, hogy ha beteg kapja, akkor direktben segítek valakin, ha vizsgálatokat végeznek vele, akkor pedig indirekt módon járulok hozzá mások gyógyulásához azáltal, hogy a tudásbázisunk növekszik.

Rögtön a felépülésedet követően elvégezted az intézet hétszázadik mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű-beültetését. Ez tavaly májusban volt, tehát feltételezem, hogy azóta már jelentősen túlléptétek ezt a számot.
- Már túl vagyunk az ezrediken is. Nagyon sokat csináljuk külföldön is, és tekintettel arra, hogy szükség van rá, azt kell, mondjam: nincs megállás!

Péter, ahogyan válaszolsz: érezni, hogy tele vagy energiával!
- Mert szeretem, amit csinálok, és ez erőt ad.

Azt is olvastam, hogy a járvány kellős közepén mentették meg egy 85 éves, Covid-pozitív szívbeteg férfi életét egy katéteres aortabillentyű-beültetéssel. Tudjuk, a műtétben nagy rutinotok van, de az, hogy tetőtől talpig speciális védőruhába bújva, minimális asszisztenciával csináljátok végig a beavatkozást, teljesen új helyzet volt számotokra is. Nem féltetek a fertőzéstől?
- Nemcsak bennem, az egész teamben nincs és nem is volt félelem. Tudtuk, hogyan védekezzünk, nagyon szigorú protokolljaink és nagyon szigorú eljárásrendjeink voltak a belépő betegnél, az akut betegeknél, az elektív betegeknél és a dolgozóknál is. Szív- és érrendszeri betegekkel foglalkozunk, akik a Covid szövődményei szempontjából kifejezetten a magas kockázatú csoportba tartoznak. Az akut betegnél nem számított - akkor sem és most sem - hogy Covid negatív, vagy Covid pozitív, a team mindenképpen ellátta, csak a besorolásnak megfelelően. Ennek megfelelően - a magyar egészségügyi ellátórendszer többi intézményéhez hasonlóan – a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben egyetlen beteg sem szenvedett hátrányt, ha covidos volt.

Kimondtad az intézet új nevét: Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet.  Miért kellett megváltoztatni a régit?
- Ezzel azt hangsúlyozzuk, hogy a GOKVI a szív- és érrendszeri betegségek teljes palettáját képes ellátni, mind gyermek-, mind pedig felnőttkorban. Azt szeretném hirdetni ezzel az elnevezéssel, hogy minden kardiovaszkuláris betegség ellátására- így az érbetegek ellátására is- készen állunk!

Növeli-e a Covid utáni szívbetegségek statisztikáját, ha valakinek már a Covid előtt is szív- és érrendszeri betegségei voltak? Mondjuk hipertónia, diabétesz,vagy éppen elhízás?
- Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a Covid-fertőzés egy olyan beteget, aki a szív- és érrendszeri státusza miatt eleve a magasabb kockázati kategóriába tartozik, jobban veszélyezteti a komplikációk szempontjából. Ezért kell mindent elkövetnünk annak érdekében, hogy ezt a betegcsoportot megóvjuk a fertőzéstől. Egy esetleges fertőződés esetén pedig kiemelten fontos hogy szív- és érrendszeri betegségüket a szakma szabályai szerint a legsúlyosabb Covid-járvány idején is ellássuk.

A szívbetegeknél milyen tünetek jelentkeznek, vagy maradnak vissza a leggyakrabban a Covid után?
- A legfontosabb a fáradtság, a gyengeség, az erőnlét elvesztése, ezek jelentkeznek a leggyakrabban. Megvan a protokollunk, hogy milyen tünetorientált vizsgálatot kell elvégeznünk ilyenkor. Szerencsére a covidos betegeinknél sok esetben semmit nem találunk a tünetek mögött. Vannak viszont olyan betegeink is, akiknél a vírus megtámadja a szívizmot, és komoly szívizomműködés-gyengeséget okozhat.

Milyen szívkárosodások a leggyakoribbak a Covid után?
- A Covid-19 egyik legsúlyosabb szövődménye a fokozott véralvadás és az ezzel összefüggő vérrögképződés. Ez jelentkezhet különböző artériás elzáródások formájában – általában - az alsó végtagban, de előfordulhat mélyvénás trombózis, embólia és akár szívelégtelenség is.

A Covid utáni szövődmények okozhatnak szívelégtelenséget?
- Sajnos okozhatnak. Három esetben kényszerültünk műszívbeültetésére a Covid után, egy esetben pedig egy sikeres szívátültetést végeztünk. Az intézetben sok fertőzésen átesett beteget látunk el, akik a Covid után visszamaradó tünetegyüttessel érkezik hozzánk. Nagyon fontos, hogy a bejövő betegnél tudjuk, hogy átesett-e a Covid-fertőzésen - ez szerepel a kórlapján - illetve az oltási státuszát is kötelező feltüntetni.

Nagyobb lett a terhelésetek a Covid utóhatásai miatt?
- A Covid megjelenése óta az eddigieknél még fokozottabban oda kell figyelnünk a bejövő betegekre, illetve a Covid státuszukra. Mondhatjuk, hogy már a kapuban elkezdődik a beteg vizsgálata. Felfokozott ütemben dolgozunk, szinte dübörgünk: a mindennapi feladataink mellett lakossági oltópontként is működünk. Jól látszik, hogy a GOKVI hatalmas munkatempóra és jelentős kapacitásokra képes.

Mi változott meg nálatok a legjobban a Covid után?
- Mindannyian megváltoztunk. Az elmúlt időszak rettentően nehéz volt az egész csapat számára, részben a korábban említett okok miatt, részben azért, mert nagyon súlyosan légzési elégtelen betegek ECMO-kezelését (a vér szervezeten kívüli oxigenzálását) is végeztük: felnőttekét, terhes kismamákét, gyerekekét. Noha ez is nagy terhet jelentett a személyzet számára mind lelkileg, mind fizikailag, ugyanakkor mindenkiből kihozta a maximumot. Büszke vagyok arra, hogy az egész csapat, még ebben a nehéz időszakban is hihetetlen energiabedobással dolgozott. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a lelkivilágukat muszáj volt és ma is gondozni kell. Erre folyamatosan szükség van, és ezzel nem szabad leállni, hiszen tudjuk, hogy a poszttraumás stressz szindróma akár évekig kínozhat valakit, márpedig a Covid által okozott stressz is ehhez hasonló.  Éppen ezért dolgozóink számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy megbeszélhessék, kibeszélhessék az átélteket pszichológusok segítségével, működnek pszichológiai csoportterápiák, hogy segítsünk feldolgozni a Covid-időszak terheit. Igyekeztünk minden lehetséges eszközt bevetni: még összejöveteleket is szerveztünk a munkatársainknak.

Senki nem hagyott ott titeket a legnagyobb áldozattal járó Covid-hullámok idején?
- Amikor a legsúlyosabb időszakát éltük a Covid-járványnak, senki nem állt fel közülünk. Nem másztak ki a lövészárokból az emberek, hanem harcoltak tovább.

Nyilván van valamilyen prognózisod a negyedik hullám lecsengésére.
- Nem bocsátkoznék jóslásokba. Én kardiológus vagyok, aki az ország legnagyobb szív- és- érrendszeri betegeket ellátó intézetét vezeti. Nekem az a fontos, hogy a saját szakmámban legyek jó, hogy az általam vezetett intézet jól teljesítsen. Nem szeretnék előrejelzésekbe bocsátkozni, ez nem az én szakterületem. Ugyanakkor az oltás fontosságára szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét: hiszen ez jelenti a legbiztosabb védelmet a fertőzés ellen, így arra biztatok mindenkit, aki még nem tette, oltassa be magát! Ha pedig szükség lesz rá, természetesen az egész csapatommal ismételten harcba megyünk!

B.Király Györgyi

Forrás: Lélegzet/ Tüdőgyógyászok magazinja/
VII. Évfolyam 3.szám