Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Mi köze a 360 fokos lencsének, és a hologramnak az orosz Szkrjabin Prométheus című zenekölteményéhez? És mi köze mindezeknek a terápiás színházhoz? Az Art Misszió Alapítvány és a Lux Aeterna Színház a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának közreműködésével még nyáron mutatta be a „Relaxáció felsőfokon” című terapeutikus fény-zenei lézer színházi előadást Nyíregyházán.

Az előadás a hangok és színek gazdag világának tobzódása, amelyben a nézők fény-hang –szín hullámokban megfürödve, az akusztika, a fénytechnika, a lézer- és a holografikus színpadtechnika vívmányait átéve relaxálnak, meditálnak. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy csoportos meditációban vesznek részt. Amikor beültünk az egykori püspöki palota termének székeibe, beszélgettünk, nevetgéltünk, aztán hirtelen sötétség borult ránk. Majd jöttek a fura fények és formák, hol a felkelő nap izzón, vörösen, aztán a sejtelmesen kék medúzák, a kék pókhálóval, a nyugtató zöld alagút és közben zene- zene- zene.
A végén felgyulladt a villany és nem tudtunk megszólalni. Ahogy onkológus barátnőm fogalmazott, sokkolt a fény. Mint, amikor a hipnózisból durván felébresztünk valakit, hogy indulás haza. Azt sem tudja szegény, hol van és ki ő. A közönség hallgatott, némán ült a helyén, és várt valamire. Talán mert mindenki megtalálta a saját belső békéjét, ahogyan a csend is jelezte. De kezdjük az elején!
„Történik itt ma valami kifejezetten érdekes dolog, aztán lépünk tovább” Köszöntötte a nézőket Fábián Gergely a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja, aki azt is hozzátette, hogy az alapítvány projektjei illeszkednek a kar egészségtudományi és szociális képzéséhez. Kaszineczné Vass Zsuzsanna az alapítvány vezetője beszámolt arról, hogy Jándi rehabilitációs központjukban a mentálisan sérült és pszichiátriai utógondozásban részesülő betegek művészetterápiás kezelését is végzik, illetve , hogy 2010 és 2013 között 120 hallgató vett rész művészetterapeuta képzésükben, ami újabban az audiovizuális specializációval bővül, a Lux Aeterna Színháznak köszönhetően.
Freedman Dániel színházalapító beszámolt arról, amikor több százan nézték meg az ungvári, illetve a kijevi színház előadásait, taknyosan, köhögve, prüszkölve ültek be a nézőtérre, és ahogyan elkezdődött a lézer show elcsendesedett a nézőtér. A fények, a muzsika hangjai elfeledtették még a betegséget is.
Dániel és társai tudományos alapokra akarták helyezni művészetüket, így meg kellett tudniuk, mit szólnak ehhez az orvosok. Ezért áprilisban tartottak egy hazai bemutatót háziorvosok, pszichiáterek számára. Arra a kérdésre, hogy alkalmazható-e terápiaként az előadás, egyhangú igennel válaszoltak a résztvevők. Bár mi egy egyszerű teremben fogadtuk be az élményt, a leghatásosabb egy planetárium, vagy egy kupolával rendelkező helyiség.

Arra a kérdésre, hogy kik hatottak a színház alapítójára: Szkrjabin és Greguss Pál neve a válasz.
Dániel számára az orosz kultúra különleges zeneszerzője az átlagembert messze túlszárnyaló gondolatokkal felvértezett, látnoki szerepet játszó Szkrjabin volt a példa. Az orosz zeneszerző, zongoraművész, költő és filozófus Alexander Nyikolajevics Szkrjabin/ 1872-1915/ a ”zenei fényjáték” feltalálója.
Szkrjabin úgy gondolta, hogy az összes művészet erőit egyetlen hatalmas szintézisben kell egyesíteni, amellyel az emberiség megtapasztalhatná a világ misztériumát. Nyughatatlanul kereste az új formákat és módszereket. Tizenkettes színskálát kombinált új hangokkal a szokásos hetes vagy nyolcas színsor helyett. Tisztánlátó képességével érzékelte a színek és hangok viszonyát, melyek kifejezésére például a kék három árnyalatát is használta. Az „acél csillogásával” a kibontakozó műszaki tudományokat és az iparosodást jelképezte, azonban nem minden színről tudjuk, hogy pontosan mire vonatkoztatta őket. Számára egy időben elfogadott teozófiában - az isteni bölcsesség szellemi rendszere- a színek az ember különböző lelki állapotaival állnak összefüggésben. A világoskék a „tiszta vallásos érzések”, míg a sötétvörös a kapzsiság, az önimádat és a harag árnyalata. Ilyen utalásokat szőtt bele Prometheus (1908-1910) című zenei költeményébe. s Ő volt az első a világon, aki zenei költeménybe egy különleges ”fényjátékot” épített be, ahol a színskála zenei hangokat jelölt.

A másik meghatározó egyéniség Greguss Pál, a Nobel díjas Gábor Dénes barátja, NASA-díjas biofizikus, az űrkutatás, az optika és a holográfia nemzetközileg elismert tudósa. Dániel rengeteget beszélgetett vele, sokat tanult tőle.
A professzor 1962-ben az Amerikai Akusztikai Társaságban mutatta be ultrahang holokameráját, majd Londonban összebarátkozott a nála sokkal idősebb Gábor Dénessel, a holográfia atyjával. A holográfia kutatójaként ötletes multiplex hologramokat készített, a bemutatókon nagy sikert arattak lebegő, megvilágított figurái. Számítógépes csúcstechnológiával sikerült koponyaröntgen felvételeket holografikus eljárással szemléltetnie, 1990-ben pedig a Szent Koronáról készített körüljárható multiplex hologramot, amelyet először a Magyar Nemzeti Múzeumban mutattak be.
Az ő nevéhez fűződik a humanoid látómodul, amelynek lelke az általa kifejlesztett úgynevezett PAL-optika: ez egy 360 fokos látószögű lencse, amely az emberi szemhez hasonlóan a perifériás látványból ki tudja emelni azt a részletet, amelyiket éppen akarja. Greguss egyébként Budapesten, a Műegyetemen dolgozott, amikor az űrkutatás élvonalába került . Találmánya hasznosításával 1984-ben kezdtek el foglalkozni az Egyesült Államokban, a feltalálót NASA-díjjal is jutalmazták. A PAL lencsét építették be a Nyomkereső Mars-szonda Jövevény nevű kisautójába, amely 1997. július 6-án gördült le a vörös bolygó felszínére.

A 360 fokos lencse azóta is izgatja Freedmant, aki 1982-ben Ungváron alapította meg először relaxációs színházát. Ezt megelőzően járt a Csillagvárosban, ahol megfigyelte milyen kabinokban relaxálnak az űrhajósok, hogy el tudják viselni az összezártságot az elszigeteltséget a világűrben. 1988 ban Greguss is meglátogatta az Ungvári Színházat, ott tartották az első előadást a 360 fokos lencsével, aztán 1989-ben Budapesten a Szovjet Kulturális Központban.
Freedmann 2002-ben Kijevben hozta létre a terápiás színházat, 2014-re elért Debrecenbe és Nyíregyházára is. A nyíregyházi bemutatót követő beszélgetésen az egyik háziorvos elmondta, hogy ahol a lakosság 20 százaléka pszichés problémákkal küszködik, ott nagyon fontos egy ilyesfajta művészetterápia. Segítségével a néző elfelejtheti a napi stresszt, az egészségügyi személyzet a kiégést, tehát ő orvosoknak és nővéreknek is javasolná. A legtöbb hozzászóló úgy fogalmazott, hogy receptre kellene felírni a terápiás színház előadását, ami kiválóan alkalmas arra, hogy betegek és egészségesek egyaránt terheikről megfeledkezve, lelki békéjüket meglelve távozzanak az előadásról. Horváth Zoltán pszichiáter hangsúlyozta, hogy ez itt kérem, a jövő színháza, hiszen a digitális technika komplexitását alkalmazzák az érzelmi hatások elérésére. A művészeti elemek, fények, színek, alakzatok, hangok egyértelműen terápiás eszközként hatnak, alkalmasak arra, hogy ellazult tudatállapotba hozzák a nézőket, akik így képesek felszabadulni.
A művészet bizonyított pozitív hatása érzékeinkre, közérzetünkre – kétségtelen tény. A fény a színek, valamint a zene egyidejű hatásának ott a helye az orvostudomány és a művészetterápia fegyvertárában, amivel a pszichoszomatikus betegségek zömét nem csak kezelni, de megelőzni is lehet. Egy szakszerűen megalkotott fényzenei lézer színházi előadás képes lehet test és lélek gyógyítására, megteremtve azt a harmóniát, amire valamennyien vágyunk.

B. Király Györgyi

Forrás: Lélekemelő/ Pszichiátriai Magazin/