vissza

Két ország, egy cél, közös siker!

jún
2
2013


A daganatos betegek 89 százalékánál találtak depressziós tüneteket!

A debreceni Sugárterápiás Tanszék egy HURO-s / határon átnyúló/ pályázat keretében kapott egy új, modern lineáris gyorsítót. A pályázatban vállalták, hogy több ezer romániai beteget kezelnek Debrecenben,továbbá megtanították a Nagyváradi kollégákat a gyorsító használatára, hiszen nekik eddig csak kobalt berendezésük volt. A pályázat része a pszicho-onkológiai vizsgálat is. A WHO felmérése szerint a 15-44 életév közötti lakosság halálozásának 30%-a a lelki egész­ség zavaraiból származik. Ezen belül a legnagyobb számban a depressziós meg­betegedések fordulnak elő.

A pszicho-onkológiai vizsgálatok eredményei szerint a depressziós tünetek fokozódása elősegíti a daganatos betegségek megjelenését, az áttétek kialakulását, és rontják a betegség lefolyását. Több vizsgálat igazolta, hogy depresszióban gyakran megfigyelhető a helyzet feletti kontroll hiánya, az úgynevezett tanult tehetetlenség, ami bizonyítottan csökkent immunrendszeri aktivitással jár, jár kiváltva a tumor növekedését, és fokozva a fertőzések kialakulását.

A daganatos megbetegedések lefolyása során depresszió kialakulásához vezet a halálos kimenetellel való szembesülés, és az ehhez társuló félelmek felerősödése, továbbá a betegség előrehaladá­sa során észlelt fokozatos állapotromlás, a hosszantartó és nem megfelelően csillapított fájda­lom, vagy a mellékhatások megjelenése. Így érthető, hogy a daganatos betegek között magas a depressziós tünetekkel küzdők aránya. Több vizsgálat eredménye szerint a depresszió átlagosan 20-25%-ban van jelen a daganatos betegek körében, és ez az arány a betegség előrehaladásával tovább nő.

A denreceni egyetem Sugárterápia Tanszéken egy határon átívelő pályázat (HURO 0802/010 program) keretében lehetőség nyílt a daganatos betegek pszicho-onkológiai vizsgálatára a depresszió, az életelégedettség, a betegségteher, valamint az önértékelés tekintetében.

A vizsgálatok során 100 daganatos beteg depresszív tünetegyüttesének előfordulását elemezték a Beck-féle 9 tételes (rövidített) Depresszió Skálával. A kérdőív a depresszióra legjellemzőbb változókat vizsgálja, úgymint a szociális visszahúzódás, döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, testi tünetek miatti túl­zott aggódás, munkaképtelenség, pesszimizmus, elégedetlenség, örömképtelenség és önvádaskodás.

A Beck-féle skála kiértékelése során a betegek 89,2%-ban találtak depressziós jeleket. Ebből 67,7% enyhe tünet volt, ami tükrözheti a daganatos megbetegedés diagnózisával való szembesülés érzelmi-hangulati életre gyakorolt negatív hatását. A felmérés szerint a betegek 15,1 %-a közepes, 6,5%-a pedig súlyos depresszív tünetekkel küzd. Ez utóbbi esetekben a pszichés támogatás már jelentős javíthatja a betegek életminőségét.

A nemi különbségek vizsgálata során azt találták, hogy enyhe depresszív tünetekről több férfi számol be mint nő (férfi 73,7% - nő 63,6%), azonban súlyos depresszió főleg a nők körében alakul ki (férfi 2,6% - nő 9,1%).

Nem kaptak statisztikailag jelentős különbséget a különböző iskolai végzettségü csoportok depresszív tünetei tekintetében, azaz a magas iskolai végzettség nem mutatkozott protektív tényezőnek eltérően a nem daganatos betegeken végzett vizsgálatok eredményétől.

A depressziós állapotok életkor szerinti megoszlását a vizsgált skálák adatai alapján elemezték. Az eredmények az mutatják, hogy a vizsgálati mintákban a 40 év alatti betegek sokkal inkább elégedettebbek voltak életükkel, mint a 40 év felettiek, akik viszont jelentős mértékben lehangoltabbak, depresszívebbek, és nagyobb betegségteherrel küzdenek, mint a 60 év feletti betegek. Ez arra mutat, hogy a 40 és 60 év közötti betegeknek kell a legnagyobb életminőségbeli változással megküzdeniük a daganatos megbetegedés diagnózisa, valamint a gyógyítási/gyógyulási folyamat során. A harminc évesek több reménnyel viselik el a betegséget és a kezeléssel járó terheket.

A vizsgálataik során kapott eredményeik megerősítik a tumoros betegek pszichológiai vizsgálatának fontosságát, és az erre is támaszkodó pszichoterápiával kiegészített komplex kezelés jelentőségét, ami hozzájárulhat a daganat progressziójának lassításához, de mindenképpen javítja a betegek életminőségét.

Jelen összefoglalás tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.