Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Mondják kétszázan is ott tolonganak előadásain, a Semmelweis Egyetemen, hallgatók és orvosok egyaránt. Meskó Bertalan tagadhatatlanul ügyes fiatalember, aki nagyon okosan és kitartóan megcsinálta magát, három énjét gyúrta össze. Az orvost és a kutatót a technológia szerelmesével, aki egy geek.

Ami néhány éve még vegytiszta sci-fi volt, ma az orvostudomány része, legtöbbször az orvos segítője a döntéshozatalban. A legmodernebb technológia hihetetlen, olykor tényleg filmbe illő szerkezetei határozzák meg a 29 éves orvos-genetikus hétköznapjait.

Bemutatja az okos villát. A látszatra semmi különös evőeszköz elektronikája figyeli, hogy milyen gyorsan eszik az ember és rezgéssel, ill. egy narancssárga LED villogtatásával arra  igyekszik sarkallni a mohó tulajdonost, hogy ne lapátolja magába az ételt. Hiszen a lassú étkezés lehetővé teszi az étel alaposabb megemésztését, és csökkenti az elfogyasztott táplálék mennyiségét is.
Aztán jön egy mérő, egy aprócska szerkezet, amit mobiljához illeszt, és azon máris olvasható Meskó EKG-je. Szemléltetve, hogy okostelefon alkalmazásával klinikailag bevizsgált EKG-vizsgálatokat lehet végezni. Mindössze 30 másodperc alatt dőlnek az adatok, amiket biztonságosan, digitálisan tárol az okostelefon, tízegynéhány ezer forintért.

Majd egy kanál Parkinson betegeknek. A számítógép egyszerűen visszavibrálja a kanalat, a kézremegéssel pont ellentétes irányba ellensúlyozva a beteg mozgását. Az órája sem akármilyen. Mutatja, és közben mondja: „Megfigyeltem például, hogy sokszor megvolt a hétórás alvás, mégis fáradtan keltem. Amikor elkezdtem méregetni, miért lehet ez így, rájöttem, hogy mégsem volt olyan mély az alvásom, mert 28-szor éber voltam. Kerestem a hibákat, hogy mit ettem előtte, eleget sportoltam-e. Most egy okosóra folyamatosan méri a karomon a gyengébb és mélyebb alvásaim számát, és a lehető legjobb időpontban kelt fel, hogy biztosan energikusan ébredjek.”

Felvillan egy fotó. Sokat lehet olvasni az interneten egy magyar találmányról, hiszen óriási nemzetközi siker a magyar intelligens sebészkés, az iKnife. Takács Zoltán találmánya nem igényel minta-előkészítést, ezért a biológiai molekulák mindenféle előzetes feldolgozás nélkül úgy vizsgálhatók, ahogy vannak. Látjuk a kést, amely kiküszöböli a patológust a szövettannal együtt, operáció közben pedig folyamatosan informálja az orvost arról, hogy az érintett sejt rákos, vagy egészséges. A magyar intelligens sebészkést - indulhatott volna üstökösként világhódító útjára tőlünk is- megvette egy amerikai cég.

Meskó úgy fogalmaz, hogy „barbár világban élünk, ahol a gyógyszert még embereken tesztelik, de nemsokára ebben is segítségünkre lesznek a szuperszámítógépek. Aztán elmeséli az amerikai hölgy történetét, aki Budapesten mutatta be az exoskeletont. A mesterséges külső váz - angolul exoskeleton- az emberi testet magába foglaló teherhordó-helyváltoztató szerkezet, amolyan külső csontváz. A baleset következtében megbénult hölgy, ha a robotszerű szerkezetet magára csatolja, tud vele járni. Dél-Koreában már van olyan munkahely, ahol vidáman emelgetik a mázsányi súlyokat vele. Kész a legújabb fejlesztésű robotkar is, ami emel, és 360 fokkal képes elforgatni magát a tengelye körül. Annyira vonzó, hogy egy brit fiatalember felajánlotta az egyik egészséges karja amputációját, hogy hozzájuthasson a mindent tudó szerkezethez.

Azt is megtudja az egyre döbbentebb hallgatóság, hogy 2016 októberében Svájcban rendezik meg a zürichi Cybathlont, a szuperfejlett művégtagokat használó atléták nemzetközi versenyét. Külön indulnak a szupermodern térdprotézisek használói, a műkarok viselői, a saját energiaforrású mesterséges vázzal –exoskeletonnal- élők, de lesz elektromos kerekesszék-verseny, az elektromosan stimulált izmokhoz tervezett versenyszám, és az új agy-számítógép interfészeket is tesztelni fogják.

Egyre hitelesebben csengenek a fiatal orvosi jövőkutató szavai: „Már most el kell kezdeni felkészíteni az egészségügy valamennyi szereplőjét arra, hogy ezeket a technológiákat – a mesterséges intelligenciától kezdve a robotikáig – be lehessen vonni a mindennapi orvoslásba és egészségmenedzsmentbe! Úgy, hogy azok a beteg-orvos humán kapcsolatának megőrzése mellett, kiegészítsék, gyorsítsák és hatékonyabbá tegyék az orvoslás folyamatát. Jön a technológiai cunami, ami elsöpri az orvoslást, ha nem készülünk fel rá! „

B. Király Györgyi

Forrás: Lélekemelő/ Pszichiátriai Magazin/