Laura szép és fiatal, és pszichológus az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben. Ha le akarna szokni a dohányzásról telefonáljon, nagy az esélye, hogy a vonal másik végén ő ad tanácsokat önnek. Tényleg . Próbált már leszokni a dohányzásról? Vagy úgy gondolja, hogy akkor hagyja abba, amikor csak akarja, s ezzel odázza el a döntést?
Hát nagyon téved. Erzsit például - aki már köhögött és fulladt a COPD-től- a betegsége döbbentette rá, hogy baj van. Így hát jobban jár, ha rá sem szokik. Az embereket két csoportra lehet osztani, van, aki dohányzik és van, aki nem. Én az utóbbiak közé tartozom. Nem határoztam el előre, csak megtörtént velem, hogy rosszul esett. Akkor, amikor kipróbáltam és ma se bírom a füstjét, a szagát. Nekem könnyű élből utálom. Aki viszont szereti annak nehéz. Merthogy van egy szenvedélye, amihez ragaszkodik, és amihez előbb-utóbb nagy valószínűséggel társulnak a szörnyűségek: a légúti megbetegedések, a tüdőrák, az érszűkület, a szívinfarktus, a stroke. Tudom kedves dohányos, hogy unja már, de azért mondom dr. Hídvégi Edittel együtt: fekete tüdő, amputált láb, koraszülött csecsemő. Az elfüstölt bűz rudacskákkal legalább 25 betegség hozható összefüggésbe, ráadásul a rendszeres dohányzás növeli a korai halálozás kockázatát, 20-25 évvel rövidíti meg életünket. Ha kíváncsi arra, hogyan lehet kulturáltan beszélgetni a cigizés hátrányairól, hogy miként pöfékel a 18 hónapos indonéz baba, hogyan sír örömében, aki maga mögött próbálja hagyni az alattomos COPD-t, nézzen bennünket!
Vendégeim: Boros Erzsébet volt dohányos, dr. Hídvégi Edit tüdőgyógyász főorvos és Kiss Laura pszichológus.
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen