Már csak azért is, mert 60 fölött minden második honfitársunk ki van téve a bőrdaganatok kialakulásának, és ez nem egy szívderítő szám! Márpedig ezt mondják vendégeim, akik az Országos Onkológiai Intézetből érkeztek: Liszkay Gabriella professzor, klinikai onkológus, Dr. Pánczél Gitta adjunktus, és egy tapasztalt, empatikus nővér: Nagy Ildikó főnővérhelyettes. Kiderül, hogyan dolgoztak a veszélyhelyzet idején, és az is, hogy okozott-e bármilyen gondot a kijárási korlátozás után visszatérni a normális kerékvágásba?
Két éve, 2018-ban az orvosi kutatásokért járó Nobel-díjat közösen egy amerikai és egy japán tudósnak- James P. Allisonnak és Hondzso Taszukunak- közösen ítélték oda, hiszen egy teljesen új rákterápiás elvet dolgoztak ki, melynek lényege az immunrendszer veleszületett daganatpusztító képességének serkentése. Az intézet Melanoma Központjának varázsszava is az immunoonkológia, ami új terápiát, új szemléletet jelent a gyógyításban, és persze új perspektívákat a betegek számára. A beszélgetésből kiderül, hogy mit jelent az immunterápia a gyakorló szakember számára, illetve az is, hogy mit mutatnak az után követés adatai a klasszikus, és mit az immunterápia esetében? Alkalmazható-e mindenkinél az immunterápia? Hogyan zajlik a gyógyulás folyamata, és mennyiben tér el a klasszikus kezelésnél tapasztaltaktól?
Az is elhangzik, hogy a bőrrákok leggyakoribb megnyilvánulási formáját -a basaliomát -a világon elsőként egy magyar professzor, Krompecher Ödön írta le, még 1903-ban.
„Hatgyermekes szepességi szász család leszármazottja, édesapja kereskedő, majd a Poprád-Felkai Takarékpénztár igazgatója volt. Ödönt 1894. december 22-én avatták orvosdoktorrá, de tehetségének köszönhetően már 1893-tól a kitűnő iskolát nevelő Pertik Ottó mellett működött a II. sz. Kórbonctani Intézetben, ahol avatása után azonnal állást is kapott. Pertik segítségével jutott el a párizsi Pasteur Intézetbe, ahol 9 hónapot töltött. 1915. május 6-án az Akadémia levelező tagjává választotta. Szakmai fejlődésének csúcspontját az 1903-as év jelentette: Jénában megjelent fő műve, A basalsejtes rák) c. kötet. Definiálása világirodalmi adattá vált, amit Krompecher-daganatnak neveznek. Szenvedélyes hegymászó, turista és kertész volt, valamint Aktív tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak. Súlyos, gyógyíthatatlan betegsége tudatában fiatalon, 56 évesen önkezével vetett véget életének.”
Mivel itt a nyár- és a bőrdaganatok kialakulása összefügg a napozással- a szakemberek az óvatos és egészséges napozás szabályainak ismertetésével is segítenek nézőinknek, és a fiatalok körében gyakori szoláriumozás veszélyeiről is szólnak.
Adáspremier: július 9.20 h.
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen