Egészség-tér: Hogyan hat bolygónkra a Covid- 19?
máj
9
2020
Január elején még azt hittük , hogy a járvány csak Kína problémája lesz. Alig telt el három hónap, és szinte az egész világot behálózta a vírus. Kivételek persze vannak!
A BBC megtalálta, hogy a Johns Hopkins egyetem összesítésében 18 ország nem szerepel, azaz onnan nem jelentettek még igazolt megbetegedést. Más kérdés, hogy lehet és van is közöttük olyan, ahol nem hozták nyilvánosságra az adatokat.
Ilyen például Nauru . egy sziget a Csendes-óceán közepén, a legközelebbi nagyváros, Brisbane 2500 kilométerre fekszik tőle. Alig tízezer lakosa van, az ENSZ adatai szerint évente 160(!) turistát fogad csak. Erről a hírről első blindre hihető, hogy elzárták magukat a járványtól.
Nem így a 2 közép ázsiai ország: Tadzsikisztán és Türkmenisztán, pedig hivatalosan ők is a 18 között vannak. A tadzsikisztáni elnök április 25-én váratlanul bejelentette, hogy iskolákat zárnak be és sporteseményeket mondanak le pusztán elővigyázatosságból, hiszen állítása szerint hivatalosan senki sem fertőződött meg az országban koronavírussal. Türkmenisztán pedig szomszédos a vírus egyik legsúlyosabb gócpontjával, Iránnal, ott jelenleg 44 ezer fertőzöttet tartanak nyilván. Vélhetően itt betiltották a vírust, azaz tilos beszélni róla.
Akik viszont évek beszélnek róla, a betegségökológusok. Ez egy új tudományág, ami a fertőzőbetegségek okait kutatja, a környezettel való interakciónkkal együtt.
A betegségökológia szakértői szerint a COVID-19 járványt és a többi új zoonózist az emberiség magának köszönheti: „ az állatokról emberre ugró fertőzések egyre növekvő száma mögött a biológiai sokféleség csökkenése, az ökoszisztémák pusztulása, a vadállatok élőhelyeinek visszaszorulása, az erdők feldarabolása, a városok méretének és számának növekedése, a vadállatok és az ember fizikai közelsége áll. „
Az egész bolygót fenyegető környezetszennyezés miatt ma már a Föld betegségéről kell beszélni,” 2014-ben- 6 évvel ezelőtt a The Lancet felhívást tett közzé a : Állítsuk helyre a Föld egészségét címmel. A folyóirat cikke szerint át kell alakítani a tradicionálisan az ember egészségére fókuszáló közegészségügyet, és - saját érdekünkben is - figyelembe kell venni a minket körülvevő természetes ökoszisztémákat. Erről és sok minden másról beszélgetünk Dr. Csicsor János vegyészmérnökkel.
