vissza

Csángó menyegző

szept
14
2014

A Gyimesek völgyében megállt az idő. Itt közel egy hétig tartanak a hagyományokat híven őrző menyegzői előkészületek. A kert végében kemencében sül a pityókás kenyér, állítják az ünnepi sátrat, díszítik a hintókat, szekereket, állítják a Jakab ágakat, választják az álmenyasszonyokat, és készül a kapros töltött káposzta is.

A Duna Televízióban bemutatott filmünkben Gyimesfelsőlokra invitáljuk önöket, egy igazi csángó esküvőre. Itt élnek a gyimesi csángók, akik a XVII. században csángáltak, vagyis menekültek ide Csíkból, az adózás, a katonaság, a szolgaság elől. Nem véletlen, hogy ezt a lenyűgözően szép völgyet választották, hiszen a vidéket mesebeli vargabetűket írva öleli körül a Tatros folyó.
Erre kanyarog a kacskaringós patakország a széphavasok örökzöldjeivel csipkézve. Mivel az itt élő csángókat az óriási hegyek elszigetelték a külvilágtól, megőrizték a régi székely nyelvjárást, a régi táncokat, népdalokat, hagyományokat.
Itt él a fenyvesek tövében Póra Réka, aki alig várja, hogy a kezét és a szívét adhassa Tamás Attilának. A lányos háznál a készülődés már napokkal a lakodalom előtt megkezdődik. Dagasztják a kenyértésztát, sütik a híres csángó pityókás vert kenyeret, főzik a kapros töltött káposztát, és állítják a sátrakat a vendégsereg fogadására.
Szombaton két óra körül begördülnek a vőlegény rokonait szállító hintók, meg a szekerek, az érkezők meg kikérik a menyasszonyt, ami bizony sok cécóval jár. Először is a vőfélyek pálcát cserélnek, persze, hogy mindketten izgulnak. A pálcacserét az alkudozás követi. A gazda elmondja, hogy kit keresnek, a háziak meg munkát ajánlanak a vendégeknek, ők viszont kifejtik, hogy nem ez a jövetelük célja, ők bizony a menyasszonyért jöttek. Ahogyan látják majd két álmenyasszonyt is felkínáltak, a kacagós Evelynt, meg az öregecske nénikét karján a bepólyált babával. Aztán a már ismert búcsúztató szöveggel a menyasszony helyett itt is a gazda köszön el a szülőktől, és bármennyire is furcsa, az örömünnep itt is sírásba torkollik. Közben „Deuszt" kiáltanak, pálinkát és perecet, ez újabban tészta formájú törnek. Most kezdődik csak az igazi dínomdánom, a nagy csujjogatás, és a tisztelgetés a kulacsokból.
Eddig ugyanis tilos volt a kulacsokat elővenni, mert a mondás szerint, ha a menyasszony kikérése előtt megkóstolják a pálinkát a kulacsból, „kikapós, félrejárós lesz az új asszonyka". Ahogyan látják minden férfinak, legénynek, sőt gyermekeknek is kulacs van a kezében, azzal „tisztelődnek". A nők közül a nyoszolyóknak, násznagynéknak van „kötelékük": egy korsó pálinkával. A kulacsokból mindenki iszik, akit megkínálnak, persze, hogy mi is.

szerkesztő : B. Király Györgyi
rendező: Seregély István