Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

A Magyar Pszichiátriai Társaság idei vándorgyűlése hasonló című szimpóziumának levezető elnöke Vizi János volt, aki beszélt a külső kapcsolatok nehezebbé- esetenként könnyűbbé- válásáról, a szexuális segédeszközök és az alkohol fogyasztásának alakulásáról, sőt még arra is kitért: hogyan lehet felhasználni a szexben a home office-t kreatív módon.

Nyilvánvaló, hogy a pandémia sokaknál szorongással, depresszióval jár, hiszen rettegünk a fertőzéstől, féltjük szeretteinket, állásunkat, munkánkat, beszűkülnek szociális kapcsolataink, csökken a kikapcsolódás, a feltöltődés lehetősége, eluralkodik a monotónia. Mindezekhez hozzájárul a bizonytalanság: vajon meddig tartanak a korlátozások, jön-e a negyedik, az ötödik, a következő hullám? Szerencsések, akiknek a szexualitására nem hatnak a világjárvány következményei, de nem ők vannak többségben. A szorongás, a depresszió sajnos, az esetek többségében a libidó csökkenéséhez, a szexuális izgalom, a kielégülés kisebb-nagyobb zavaraihoz vezet. Másoknál viszont a szexuális aktivitás növekedése egyfajta megküzdési (coping) stratégiaként működik. Az sem ritka, hogy az aktivitás megnő, de nem valódi coping mechanizmusként, hanem „pótcselekvésként” funkcionál. Nem (csak) a szexuális vágy irányítja, hanem unaloműzésre, feszültségoldásra szolgál, így nem is jár igazi szexuális örömmel, kielégüléssel.

Párosan karanténban
A karantén idején a párok nagy részében mindkét fél home office-ba kényszerült. Az is összezártságot okozott, ha az egyik, vagy esetleg mindkét partner elveszítette munkáját a járvány miatt. A home office hatásai változatosak, hiszen a fizikai tér egyben pszichológiai teret is jelent, különösen igaz ez azokra a terekre, ahol sok időt töltünk. A home ofice kapcsán sokan nem választották szét a „munkahelyet” a személyes tértől. A lakásnak ugyanabban a szobájában dolgoztak, amelyikben a magánéletük zajlott, így a munkahely összeolvadt a „magántérrel”. Nem meglepő, hogy néhányan úgy fogalmaztak: nem tudtak kikapcsolni a munka befejeztével. Hiába zárták le a különféle „kütyüket”, amelyekkel a munkatársaikkal, ügyfeleikkel kommunikáltak, úgy érezték, mintha továbbra is mindenkinek a szeme előtt lennének. Hiányoztak azok a „zsilipelési technikák” (becsukom az iroda ajtót, beülök az autómba és hazavezetek, stb.) amelyek a járvány előtt segítettek abban, hogy váltsunk a munkahely és az otthon között. Sokakat ez gátolt az intimitásban, így a szexben is. Pedig ezen egészen egyszerű „zsilipelési technikákkal” lehet segíteni. Például a reggeli után úgy állunk föl az asztaltól, hogy na, megyek dolgozni, nem ugyanabban a ruhában, horribile dictu pizsamában vagyok egész nap, a munka befejeztével legalább egy kis időre kimegyek a „dolgozóból”, aztán hazamegyek, megfelelő rituálékkal jelzem a magam és a partnerem számára, hogy itt a munkaidő vége, kezdődik a magánélet.

De beszéljünk a fordított hatásról is! Elvégre izgalmas, ha a „hivatalos” munkaidő lopott pásztorórákra ad lehetőséget. A „kütyük” nem gátlást okoztak, hanem a „dogging”, a nyilvános szex, a lebukás veszélyének izgalmát adták. A munkahelyi szex gyakori szexuális fantázia, sőt a pornófilmek kedvenc témája! A home office lehetőséget ad a fantázia kiélésére. Van, akinek az is elég, hogy kihasználja a lélektani és a fizikai tér összemosódását és izgatónak találja, hogy ahol az előbb dolgoztam, ott most szexelek. A merészebbek bekapcsolva hagyják a „kütyüket”, sőt az is előfordul, hogy a „kütyü” látókörén kívül – mondjuk az asztal alatt-„élesben” zajlik a szex, miközben az illető talpig öltönyben éppen egy online meetingen vesz részt. Felül kifogástalan üzletember mez, az asztal alatt zéró öltözet és orális kényeztetés. Íme a gyakorlat, amiről sokszor a pár mindkét tagja fantáziál, de képzelgéseit egyikük sem „meri” megosztani a másikkal. Az összezártságban különösen fontos a nyílt kommunikáció, sokat segíthet a karantén negatív hatásainak megelőzésében, csökkentésében.

Akkor most szakítunk?
A home office megnehezítette a külső kapcsolatok folytatását. A hétköznapi életvitel mellett könnyen lehet hihető hazugságokkal lopott órákat, sőt akár napokat szerezni, miszerint” túlóráznom kell, üzleti vacsorára, team buildingre megyek” stb. A home office keresztbe tett a külső kapcsolatoknak, mert az „ellenőrizetlen” idő a vásárlás, ügyintézés körére szűkült, ami általában kevés a titkos randik lebonyolításához. A külső kapcsolatok fenntartása logisztikai szempontból nagyon nehézzé vált.

Ezek a kapcsolatok sokszor pozitívan hatnak a tartós kapcsolatra, így a házaspár szexuális életére is. Igaz a változatosság gyönyörködtet közhelye, meg az is, hogy a több partnerrel folytatott szex véd az „unalom” ellen. A külső kapcsolatban meg lehet élni az otthon hiányzó izgalmakat, és ez segíthetnek abban, hogy elfogadhatóvá váljon az otthoni már unalmas szex. „Hazai pályán” aktiválni lehet a külső viszonyban megéltekről szóló fantáziákat, főleg akkor, ha olyan élményekhez jut a félrelépő, amelyekhez otthon már nem. Az otthoni „teljesítés” gyakran abban is segít, hogy a félrelépő csökkentse a bűntudatát és/vagy kivédje partnere gyanakvását. A külső kapcsolat tehát sok esetben stabilizáló hatású az elsődleges kapcsolatra.

A külső kapcsolat folytatásának pandémia miatti ellehetetlenülése- nehezülése kettős hatású. A párok – különösen akkor, ha a pandémia okozta szorongás a libidó növekedésével járt – jobb híján egymásra „fanyalodtak”, szexuális életük felpezsdült. Másoknál viszont – pláne, ha a szorongás a a libidó csökkenéshez vezetett – a szexuális élet a külső kapcsolat pezsdítő hatásának megszűnése miatt tovább romlott.

Persze a külső kapcsolatokat is megviselték a logisztikai problémák. Sok esetben viszonylagos stabilizáló tényező az az ígéret, hogy ez csak egy átmeneti állapot. A „félrelépő” folyamatosan ígérgeti, hogy megszakítja feleségével/ férjével a kapcsolatot, elválik, csak még egy kis időt kér. Az ígéretet alátámasztják a bonbonok, a virágcsokrok, a közös utazások, a közös programok. A korlátozások miatt hiányoznak a pzitív élmények, amelyek korábban megerősítették a szeretői pozícióban lévő fél elkötelezettségét. Sokkal nyilvánvalóbbá válnak a valódi prioritások, a szeretőnek az online kommunikáción túl nem sok, vagy inkább semmi sem jut. Ezért válaszút elé állítja partnerét, akinek színt kell vallania. Ez pedig gyakran a külső kapcsolat megszakításához vezet.

Természetesen sok külső kapcsolat viszonylagos egyenrangúságon, hasonló elvárásokon alapul. Így egyik fél sem vár többet a történettől, mint kellemes időtöltést, jó hangulatú, élvezetes pásztorórákat. A járvány nem kíméli ezeket a kapcsolatokat sem, könyörtelenül szűkíti a lehetőségeket, próbára téve a viszony túlélési képességét.

Pornó és alkohol
Ahogyan a közvetlen emberi kommunikáció lehetőségei beszűkültek, igaz ez a szexre, a partnerkapcsolatokra is. Nem meglepő, hogy a különféle szexuális segédeszközök használata, piaci forgalma ugrásszerűen megnőtt a karantén idején. A forgalmazók a pornó honlapok növekvő látogatottságáról, a szexuális játékszerek, segédeszközök iránti megnövekedett keresletről számolnak be. A pornófogyasztás általában önkielégítéssel, nemritkán annak túlzott mértékével, és/vagy nem szokványos technikáival (merevedés nélkül végzett maszturbáció, szokatlan ingerlési módok, stb.) jár. Egyébként is gyakori, hogy a függők nem szexuális vágyuk kielégítésére, hanem szorongáscsökkentésre, unaloműzésre használják a pornót, az önkielégítést. Természetesen ez destruktív hatású a páros szexre. Az is tény, hogy nagymértékben nőtt a szeszes italok forgalmazása a járvány kezdete óta .Kérdés, hogy ez mennyire átmeneti jelenség, illetve milyen arányban kell azzal számolnunk, hogy az érintettek a járvány csillapodása, a korlátozások enyhítése után sem lesznek képesek visszatérni korábbi, többé-kevésbé kontrollált alkohol fogyasztási szokásaikhoz. A másik kérdés, hogy az említett pornófogyasztási adatok alapján vajon hasonló emelkedés várható a pornó- és szexfüggőség terén is? A szer- és viselkedési függőségek hasonló karakterisztikájúak, ráadásul nagyon gyakran együtt járnak, egymás hatását erősítik. Különösen igaz ez az alkohol- és pornófüggőségre. A szakirodalom egységes álláspontja szerint mindaddig céltalan a szexfüggőség kezelésével bajlódni, amíg a kliens alkoholfüggő.

Ugyanakkor a szexmunkások látogatottsága jelentősen visszaesett. Részben a fertőzéstől való félelem miatt, részben, hogy a karantén alatt a potenciális fogyasztók nehezen tudtak alibit biztosítani maguknak a szolgáltatás igénybevételéhez. Bár a szexmunkások különféle kedvezményekkel (árengedmény, ugyanannyi díjért hosszabb ideig tartó kényeztetés stb.) próbáltak küzdeni a kereslet csökkenése ellen, az érintettek beszámolója szerint forgalmuk a „békeidőkben” megszokott töredékére esett vissza.

„Ami a párkapcsolatokat illeti: a történet két esélyes. Vagy elsodor minket a pandémia, vagy a végén a romokból újra tudunk építkezni. Optimális esetben akár előnyt kovácsolhatunk a szükségből a magunk, illetve kapcsolataink számára. Ezt kívánom mindannyiunknak.”- zárta előadását Vizi János.

B.Király Györgyi

Forrás: Lélekemelő / Pszichiátriai Magazin/
XIII. Évfolyam 3.szám