Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

„Egyedül a szívnek nincsenek ráncai.”                
Brigitte Bardot

Sikeres magyar öregekről- bár az előadás hallatán nem szívesen használom az egyen szósszal leöntött öreg szót-  szólt Ostorharics György élvezetes összeállítása, kultúrtörténeti adalékokkal, idézetekkel megspékelve az MPT XXII. Vándorgyűlésén. Annak bizonyításaként, hogy „ öregember, nem vénember.”

„A szakemberek azt állítják, hogy a fejlett országokban az idős emberek száma szüntelenül
növekszik. Azt mondják, hogy Földünk „az öregek bolygója”, eláraszt minket „a szürke tengerár,
ránk zúdul az az „ősz hajúak és az öregek áradata”- fogalmazta meg plasztikusan az előadó,
hogy mire számíthatunk a következő évtizedekben. Azt persze tudjuk, hogy a XXI. század kétségkívül az öregedés és az öregség százada. Figyelemre méltó a  WHO életszakasz beosztása: 50-60 az áthajlás kora, 60-75 az idősödés kora, 75-90 időskor, 90 felett aggkor, 100 év felett a matuzsálemi korba lépünk. Még egy adat: a 65 évesnél idősebbek száma 1900-ban: 17 millió volt világszerte, 1992-ben: 342 millió aztán látványosan megugrott a szám: 2050-ben 2.5 milliárdan lesznek, vagyis a föld népességének kb. 20 %- a tartozik majd az idősödés korában lévők közé.
Ez nem is lenne baj, ha nem kapcsolódna sok közhely és tévhit ehhez az életkorhoz. „A 65 évesnél idősebb emberek már öregek, az idős emberek többségének rossz az egészségi állapota, lassúbb  észjárásúak, mint a fiatalok, képtelenek az alkotásra, már nincs vonzerejük. Arra a kérdésre, hogy hány éves korában lesz öreg az ember, Ostorharics ismert és elismert emberek idézeteivel válaszol.
A kérdés rossz, nem is lehet válaszolni rá. Az ember akkor öreg, ha már nem fejlődik.
Saliége bíboros
Nem akkor leszünk öregek, amikor éveink száma elér egy bizonyos határt. Akkor leszünk öregek,
amikor elveszítjük eszményeinket.
MacArthur tábornok
Az öregedés egyáltalán nem azt jelenti, amit általában gondolnak róla. Nem kisebbé válást
jelent, hanem növekedést.
Marcel Jouhandeau

Aztán jön a sok zseniális magyar, tudós, író-költő, szobrász, művész, politikus, akik 70, de 80
pluszosan is alkottak, felfedeztek, nősültek, színpadra álltak, és állnak ma is. A teljesség igénye nélkül közéjük tartozik: Bolyai Farkas, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar, Eötvös Lóránd, Hevesy György, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Békésy György, Szentágothai János, Teller Ede, Jókai Mór, Németh László, Márai Sándor, Illyés Gyula, Kodály Zoltán, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pázmány Péter, Kossuth Lajos, Ybl Miklós, Honthy Hanna, Gobbi Hilda, Tolnay Klári és Bede-Fazekas Csaba 85 éves színész Győrből, az előadó szűkebb pátriájából. Mindannyiukat bemutatására az egész lap sem lenne elég, jöjjön egy szubjektív válogatás!

Versek 77 évesen

Bolyai Farkas /1775-1856 / például rendkívüli fejszámoló képességével és zenei érzékével tűnt ki társai közül. A Nagyszebenhez közeli Bólyán látta meg a napvilágot elszegényedett nemesi családban. Apja szolgabíró volt. Hatéves korában már magyarul és latinul is írt, olvasott. Iskolás évei alatt megtanult németül, franciául, olaszul, angolul, héberül és románul, kívülről fújta ógörögül az Odüsszeia első tíz énekét. Első nyomtatott matematikai műve Az arithmetica eleje volt. Fő munkája a latin nyelvű: Tentamen, amely a tudományos élettől elszigetelt szerző matematikai rendszerét tartalmazta. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története. Fejszámoló tehetsége és zenei érzéke miatt csodagyereknek tartották, 14 jegyű számokat fejben emelt négyzetre, vagy vont belőlük köbgyököt. Tudásvágya olykor testi épségét is veszélyeztette. Egyik kísérlete során a berobbant lőpor majdnem megvakította.
77 évesen 1852-ben üdvözlő verseket írt Ferenc József tiszteletére, ezek Szivhangok címmel jelentek meg. Az 1851-ben ben megjelent Kurzer Grundriss (Rövid vázlat) című német nyelvű művében összefoglalta főbb matematikai gondolatait, és párhuzamot vont fia és Lobacsevszkij munkássága között.

78 éves koráig tanított az egyetemen...

Jedlik Ányos (1800-1895) az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló, két legismertebb és korszakalkotó találmánya az elektromotor és az öngerjesztésű dinamó. 1828-ban felfedezte a szódavíz készítésének módját. Vörösmarty 1842 októberében írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk mi is, lassan 177 év múltán, hogy “Fölfelé megy a borban a gyöngy”. Ha szódavizet vagy ásványvizet öntenek hozzá. A fröccs születése Fóton történt, Fáy András híres pincéjében. Ki ne tudná, hogy Fáy András ugyanúgy szellemi központja volt az irodalmi és művészeti életnek, mint a bankéletnek. A jelzett napon Fáy Vörösmartyt és néhány barátját szüretre hívta meg.
A barátok között ott volt Vörösmarty,  Czuczor, a nem kevésbé kitűnő költő, aki magával hozta Jedlik Ányost is. Ahhoz, hogy a bor erősségét enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehet fröccsenteni. Nos, Jedlik a szüretre elvitte a világ legelső szódásüvegét, és elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. 1829-ben megalkotta a világ első gyakorlatban is működő villanymotorját, ahogy ő nevezte: „villanydelejes forgonyt”. 78 éves koráig, egészen 1878-ig tanított a pesti egyetemen, a kísérleti fizikai tanszék élén. Nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban töltötte, ahol élete végéig folytatta tudományos munkáját. Néhány újítás, felfedezés 60 pluszos éveiből:  Jedlik-féle tükörpár. 1865, Kettős hasáb 1865, Mángánszuperoxidos ólomakkumulátor 1867, egyesített Ritchie-Pacinotti gép kétféle gerjesztéssel. 1879. 91 éves korában ő volt a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja.

Házasságkötés 82 évesen

Szentgyörgyi Albert (1893-1986) 32 éves korától már egyetemi tanár, 44 évesen elnyeri az élettani-orvosi Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Máig az egyetlen hazánkfia, aki Magyarországon végzett munkájáért kapta a rangos elismerést. Olyan rossz tanuló volt, hogy a családja először nem akarta engedni, hogy orvosnak tanuljon, féltek, hogy nyilvánosan szégyenbe hozza a többgenerációs orvosfamíliát.
A II. világháború idején nem hódolt be a németeknek, sőt: Kállay Miklós miniszterelnök jóváhagyásával Isztambulban tárgyalt a britekkel 1943-ban arról, hogy Magyarország kilépne a háborúból, vagyis átállna a másik oldalra. Miután Hitler tudomást szerzett az akcióról, ő maga kérte, hogy kerítsék elő a tudóst akár a föld alól is. Nem kérdés, mi lett volna a történet vége, ha sikerrel járnak ,ám Szent-Györgyit a svéd nagykövetségen rejtegették.
1931-ben már Szegeden folytatta kutatásait. 1932-ben közölte felfedezését, de éveken át harcolt az elsőbbségéért az amerikai Charles Glen Kinggel. Végül Szent-Györgyié lett a dicsőség, mivel a paprikából kiinduló C-vitamin gyártási módszerét is kidolgozta. Ő fedezte fel azt is, hogy a C-vitaminból sokkal több rejtőzik a szegedi pirospaprikában, mint az addig legnagyobb C-vitamin-bombának tartott citrusfélékben. A sikeres kísérlethez felesége járult hozzá azzal, hogy paprikasalátát tálalt vacsorára, amit Szent-Györgyi nem szeretett. „Egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba. Még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak. Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezemben, addig csak ezred gramm mennyiségek voltak. A másfél kilót szétosztottam az egész világon, onnan tudtuk meg, hogy micsoda. Ennek a következménye, hogy máma tonnaszámra gyártják mint az emberi egészség egyik nagy kútforrását.”
Magánélete legalább annyira mozgalmas volt, mint a tudományos munkássága. Először 1917-ben nősült, akkor Demény Kornéliát vette el, tőle született egyetlen gyermeke, Nelli. Válásuk után a két gyermeket nevelő Borbíró Mártával állt oltár elé. Az asszony mellrákban hunyt el , később lányát is ugyanebben a betegségben vesztette el. Kétévnyi özvegység után a 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermannal kötött házasságot, egy évig tartott. 1975-ben vette el a fél évszázaddal fiatalabb Marcia Houstont, akinek kislányát később örökbe is fogadta. Marcia ma is él, gondozza a hagyatékot, díjakat ad át, járja a világot, és mesél arról, milyen férj is volt Bertie. Aki egyébként rendszeresen sportolt: úszott, lovagolt, teniszezett, vezetett autót, motort és vitorlázórepülőt, 70 évesen állt neki szörfözni tanulni. Szent-Györgyi a hazai politikai helyzet elől 1947-ben Amerikába menekült. Meglepően sokáig maradt testileg és szellemileg is friss, csupán 92 éves korától rendült meg az egészsége. 1986 őszén hunyt el veseelégtelenségben, hamvait az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.
Forrás:  https://divany.hu

Cambridge-ből Honoluluba 66 évesen

Békésy György (1899-1972) magyar--amerikai biofizikus tevékenységének java része az emberi hallás mechanikai és fizikai folyamatainak kutatására irányult. Orvostudományi Nobel-díjjal 1961-ben tüntették ki „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának fölfedezéséért”.
A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1923-ban fizikából szerzett doktorátust. "A doktori diploma elnyerése után nem tudtam mihez kezdeni. Nincs kellemetlenebb helyzet, mint amikor az egyetemi tanulmányok befejezése után senki sem kívánja felhasználni tudásunkat. Kétségbeesésemben úgy döntöttem, hogy keresek egy jó laboratóriumot, és ott ingyen fogok dolgozni mint kezdő. Ez a megoldás bevált. 1920-ban a háború után Magyarországon az egyetlen jól felszerelt laboratórium az Állami Posta Kísérleti Állomás volt.”
Békésy így talált munkát 1924-ben, s két év megszakítással egészen 1948-ig az intézmény munkatársa, kutató-, illetőleg postamérnöke volt, a telefonkagyló tökéletesítésén dolgozva jutott el a belső fülbeli idegi átvitel mechanikai jellemzőinek fölfedezéséhez. Elektroakusztikai, teremakusztikai és zajvédelmi kutatásainak eredményeit egyebek között a Magyar Rádió zenei stúdióinak akusztikai kialakításában hasznosította. A Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben levelező tagjává választotta, majd 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem, ahol 1933-tól magántanárként működött, a gyakorlati fizika tanszék vezetésével bízta meg:
A második világháború idején, 1944-ben  bombatalálat érte a Posta Kísérleti Állomás, Békésy laboratóriuma elpusztult. 1946 őszén a stockholmi Karolinska Intézet meghívására – fizetés nélküli kutatószabadságot kérve – Svédországba utazott. A következő év szeptemberében elfogadta a Harvard Egyetem meghívását, és hazai munkáltatójának engedélyével az Egyesült Államokba ment. Békésy 1948 áprilisában újra kérte szabadsága meghosszabbítását, de már nem kapta meg, ezért emigránssá vált. 1961-ben a Harvard Egyetem tanáraként kapja meg a Nobel díjat.
A Memorial Hall épületében, amelyben Békésy György laboratóriuma is volt, 1965-ben tűz ütött ki.,  az  égés és az oltás során számos kísérleti eszköze és feljegyzése elpusztult. Így elfogadta a csendes-óceáni szigetről, Hawaiiról, a Hawaii Telefontársaságtól érkező meghívást, és 66 évesen  áttelepült Honoluluba. A Hawaii Egyetem érzékszervi tudományok tanszékének professzoraként kísérleti módszereket dolgozott ki az érzékelés bemutatására. 1972 áprilisában súlyos betegen búcsúzott Budapesten élő édesanyjától: “Kedves Mama! A következő héten újra meg kell operáljanak. Küldtem neked 200 IKA dollárt, kérlek vedd fel. Nem tudom, hogy tudok-e többet küldeni. Az örökösödési törvény itt olyan komplikált, hogy még jussoló család nélkül sem tudok már semmit Magyarországra végrendelkezni. Az eljárás olyan hosszú ideig eltarthat, hogy Te meg én már nem leszünk az élők sorában. Isten áldjon, Mama, amint valami biztosat tudok, írni fogok. Fiad: Gyuri.”
 1972. június 13-án 73 évesen halt meg Honoluluban. Végakarata szerint könyvtárát és tudományos hagyatékát a Hawaii Egyetemre, képzőművészeti magángyűjteményét a stockholmi Nobel-díj Bizottságra hagyományozta. Hamvait ősi óceániai szokás szerint a Csendes-óceánba hintették.
Forrás: http://kertesz.uw.hu/bekesy.htm

Utolsó naplóját 84 évesen írta...

Márai Sándor(1900-1989) Kassán született Grosschmid Sándor néven. Kisgyerekként látta, ahogy újszülött húga kiesett a dada kezéből, és meghalt. Sándor problémás és öntudatos gyerek lett. Írói tehetsége hamar megmutatkozott, huszonévesen Németországban dolgozott újságíróként, a harmincas éveiben pedig már korának legismertebb magyar írói közé tartozott. Thomass Mann látogatásának idején 1935-ben megmutatta neki a budai Várat és egy vezércikket is írt róla. Thomas Mann még a naplójában is megemlékezett erről, sőt, azt is megjegyezte, hogy a legjobb cikket a látogatásáról Márai írta. Számos országban lakott, átélte Trianont és a második világháborút is. Az újságírást a németek bevonulását követően abbahagyta, a diktatúra elől Leányfalura költözött. A Utolsó itthon megjelent két kötetét bezúzták. Még időben döntött úgy, hogy elmegy, így útlevélhez  jutott, és 1948-ban végleg elhagyta Magyarországot. Először Svájcban, később Olaszországban, majd Amerikában telepedett le. A kommunizmus évei alatt nem engedte művei kiadását Magyarországon, és nem is tért vissza. Útlevelében viszont megőrzött egy gesztenyefa levelet, amely valószínűleg a Mikó utcai otthona előtti fasorból származhatott.  
Feleségével Lolával 1947-ben örökbe fogadták a 3 éves Babócsay Jánoskát, a döntést egy tragédia előzte meg. Kisfiúk alig pár hetesen vérzékenységben meghalt. Márai gyászáról az Egy kisgyermek halálára című versében írt.
56-ban bízott abba, hogy Magyarország felszabadul a szovjet megszállás alól. Mérhetetlenül nagyot csalódott, hogy a nyugati hatalmak nem segítettek a magyaroknak. A forradalom leverése után nem ment rögtön vissza Amerikába, hanem útba ejtette Olaszországot, ahol megpróbált közben járni XII. Pius pápánál a magyar helyzet rendezése érdekében, de nem ért el eredményt.
67 évesen írta meg végrendeletét. A felvételt Lolának és Jánosnak szánta, azt is részletesen elmondta benne, hogy mihez kell kezdeni halála után a műveivel és a kézirataival.
„Őrizd meg a kéziratokat. És ha egyszer Magyarországról elmentek az oroszok, titkos választásokat tartottak, helyreállt egy alkotmányos helyzet, akkor, de nem előbb kapcsolatot kell keresni a Magyar Tudományos Akadémiával és ott letétbe helyezni az összes kézirataimat azzal, hogy őrizzék meg, amíg te, az örökös – természetesen elsősorban Mami mint örökös – valamilyen formában rendelkezni kívánnak vele. Ezt Janikám fogadd meg és csináld meg.” A végrendelet fennmaradt, ma is meg lehet hallgatni.
 https://www.youtube.com/watch?time_continue=11&v=iNSW5VGWIXg
80 éves korában jelent meg a Judit és az utóhang című regénye, 83 évesen a Harminc ezüstpénz. 84 évesen fejezte be utolsó naplóját, a Napló 1976–83-at. 85 éves korától családi tragédiák érték: elvesztette Kató húgát, majd Gábor öccsét. Lola 1986 januárjában halt meg, az író egy csónakból az óceánba szórta a hamvait. A tragédiák hatására fogalmazódott meg benne az öngyilkosság gondolata: „Két hét előtt vettem itt egy kézifegyvert” – írta utolsó naplójában. Aztán november 26-án elveszítette Géza öccsét, a híres filmrendezőt is. Magányossága és előrehaladott rákbetegsége miatt mély depresszióban élt, ami csak súlyosbodott amikor nevelt fia, János is meghalt. Életének pisztollyal vetett véget 1989. február 21-én. Hamvait a Csendes-óceánba szórták, csakúgy mint korábban Loláét.
Márai után három mostoha lányunoka maradt: Lisa, Sarah és Jennifer Márai, ők az Egyesült Államokban élnek. Mivel soha nem tanultak magyarul, nem tudták értékelni, de megérteni sem nagyapjuk életművét.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2019/02/21/10_erdekesseg_marai_sandor_eleterol

B. Király Györgyi

Forrás: Lélekemelő /Pszichiátriai Magazin XI/2