A pánikbetegség gyógyítható!
márc
10
2017
Goethe pánikrohamában énkettőződést élt át: önmagát látta magával szemben lovagolni. Agorafóbiája olyan erős volt, hogy egyszer kikötöztette magát a strassburgi dóm tetejére, mert úgy érezte, ha túléli a félelmet, képes lesz legyőzni a fóbiáját. Sir Laurence Olivier-t évekig olyan erős szociális fóbia gyötörte, hogy a színpadon könyörgött színészkollégáinak: ne nézzenek a szemébe, mert el fog ájulni.
Barbara Streisand közlekedési fóbiája miatt csak taxival járt, a próbameghallgatásokon pedig kikötötte: háttal énekel a nézőtérnek. Csúnyának tartotta magát, nem akarta, hogy lássák. De mivel a hangjával mindenkit lenyűgözött, hosszú könyörgés után végre hajlandó volt megfordulni. Otto Klemperer annyira rettegett a repüléstől, hogy amikor egyszer Kanadába utazott, s már földet ért a gép, nem bírta kivárni, míg a lépcsőt a gép kijáratához tolják. Kiugrott a repülőből, combnyaktörése lett. Szociális fóbiája miatt nehezen viselte, ha zongorázás közben nézik, úgy érezte, akkor melléüt. Részben ezért is lett karmester: úgy gondolta, a háta közepét nyugodtan bámulhatják. Vörösmarty Mihályról azt hitték, stroke-ja van, valójában úgynevezett mutizmusban, „pszichés némaságban” szenvedett. A szabadságharc leverése után hat évig nem szólalt meg.
A pánikra leginkább az érzékeny, szenzitív emberek hajlamosak, ezért is gyakori a betegség a művészvilágban- derül ki abból a beszélgetésből, melynek főszereplője Gábor S. Pál zeneszerző, pszichiáter, a pánikbetegség szakértője. Magával hozta két betegét- anyát és fiát, / Szabó Istvánnét és Szabó Krisztiánt/ mindkettőjüket ő gyógyította meg.
A pánik egyébként korunk egyik legsúlyosabb betegsége. Gyakran jár együtt depresszióval, fóbiákkal, alkoholizmussal. A roham bármikor rátörhet a pánikbetegre, akár többször is egymás után, ezért állandó rettegésben él, sok esetben nem mer kilépni a lakásból, nem képes járműre szállni, társaságba járni, elszigetelődik a környezetétől- vagyis, a betegséghez gyakran társul közlekedési- és szociális fóbia is. Ha mindez még nem volna elegendő, a pánikosok fele depresszióssá válik- ez fordítva is igaz, a depressziósok 60%-a pánikbeteg is-, és a betegek több, mint negyede kísérel meg öngyilkosságot.
Ráadásul a tünetek sokfélesége megnehezíti a betegség felismerését. Nem ritka, hogy a betegek hónapok, akár évek óta szenvednek, vizsgálatok hosszú sorát végzik el rajtuk, kivesznek ezt azt, esetünkben például az anya nyelőcsövét teljesen fölöslegesen.
Aki például szívpánikban szenved, az úgy érzi, megsemmisül. Halálfélelme van. Hajnalban arra ébred, hogy nem kap levegőt, szorít a mellkasa, mintha mindjárt infarktusa lenne.” Én írtam le először a pánik ideggyógyászati és hasi típusait is. Vannak betegek, akik úgy érzik, agydaganatot vagy agyvérzést kaptak. Mások meg azt: perforált valamelyik hasi szervük, és szörnyű görcsöket élnek át. A pácienseket gyakran rohamkocsival szállítják kórházba, ahol kiderül: minden leletük negatív. „
Gábor S. Pál szerint a megfelelő gyógyszer, a sok együttérzés és humor kombinációja azokat is meggyógyítja, akik korábban évtizedekig kínlódtak, eredmények, javulás nélkül.
„Hosszú évek munkája során találtam rá a megoldásra, s a pánikbetegség gyógyszerezésére vonatkozó szabadalmam immáron 27 európai országra érvényes, az USA-ban, Kínában, és a volt szovjet tagállamokban is megkapta az oltalmat. A betegség kezelésére alkalmazott gyógyszermolekulát a dánok fedezték fel, használatának óriási előnye, hogy nem csupán a magas vérnyomást szünteti meg, hanem magát a pánikot is, mellékhatások nélkül, a betegség súlyosságának megfelelően akár egészen parányi adagban. Döbbenetes, ahogyan a kiábrándult, meggyötört betegek néhány hét alatt teljesen újjászületnek.”
B. Király Györgyi/ Női szemmel hatoscsatorna
