Az író-könyvkiadó Dave Eggers 1970-ben Bostonban született, Chicago közelében nőtt fel és az Illinois Egyetemen tanult újságírást. Szülei hirtelen halálát követően költözött 21 évesen 8 éves testvérével a kaliforniai Berkeley-be. Első, sikeres kötete a családjáról szóló visszaemlékezés, A Kör Eggers tizedik könyve. A közösségi portálok sötét oldala felkeltette a szerkesztő bizottság tagjának érdeklődését, aki nem titkolja, nem rajong az online világért, A Kör vázolta vízióért meg pláne nem.
A főhős Maebelline (Mae) Holland 24 éves, törekvő kisvárosi lány, aki egyetemi szobatársa Annie segítségével kap állást a Körben, a „világ legjobb vállalatánál”, egy 400 hektáron elterülő, 10 000 alkalmazottal működő, közösségi hálózatépítő cégnél, valahol Kaliforniában. Első munkanapján az autóparkolóból citrom- és narancsfák között ballag az irodák felé és a halványpiros térkövekbe mart feliratokat olvassa: Álmodj! Újíts! Lélegezz! Keresd a közösséget! „A campus hatalmas volt és áttekinthetetlen, mindent elöntött a tengerkék szín, minden apró részleten meglátszott az alapos átgondoltság és a mesteri kéz. A hajdani hajógyár, később autósmozi, bolhapiac, végül romhalmaz helyén a munkahely, másfél négyzetkilométernyi csiszolt acél és üveg, körülötte teniszpályák, salakosak, füvesek, piknikező terület, a világ legbefolyásosabb vállalatának a székhelye. Fölötte a makulátlan kék ég.”
Az úton eszébe jut utált szülővárosa Longfield, szülei és a barátaik (a vadászgató biztonsági őrök, kamionsofőrök, néhány tanár), a távoli Carleton Egyetemen felhalmozott diákhitel, amelynek törlesztése kényszerítette vissza informatikusként a longfieldi közművállalathoz. Sikeres menekülése innen, megérkezése a Körbe, megnyugtatja.
„Az első napi bemutató túra végén a campuson már sötétedett. A terepgondozók bambuszfákjákat tűzögettek a fűbe, és sorra meggyújtották őket. Az alkonyatban ezerszám gyülekeztek a körösök, és Mae, ahogy ott állt közöttük, érezte, hogy soha többé nem akar másutt dolgozni – egyáltalán másutt lenni. Szülővárosa, Kalifornia, Amerika többi része, mintha maga volna a kaosz a fejlődő világban. A Kör falain túl csak zaj van, küszködés, kudarc meg mocsok.” Az este a gazdag büfé elpusztításával zárul, mindenki „elázik”, kezdetben rizling fogy, később a vodka/energiaital kombináció. Végül a munkatársakat vállalati buszok szállítják, a campuson vagy annak közelében lévő, lakásaikba.
A Kört a három Bölcs vezeti. Az első a látnok, az ötletek forrása Ty Gospodinov a cipzáras gúnyájában legfeljebb 30 éves, magára alig költ. „Ty fejlesztette ki az Egyesített Operációs Rendszert, amely az interneten hozott össze mindent, ami addig szanaszét volt: a felhasználók közösségi médiaprofiljait, pénzkezelési rendszereit, különféle jelszavait, E-mail címeit, felhasználóneveit, hogy mit szeretnének, mit nem, érdeklődésük minden megnyilvánulását.
Bedobott mindent egy fazékba, feltalálta a ValóÉn-t. Az eszközeid tudják ki vagy, és aki fizet, jelentkezik, reagál, megnéz és értékel, aki lát és akit látnak, az nem más, mint egyetlen lényed – az eltorzíthatatlan és álcázhatatlan ValóÉn. A fals identitások, az identitáslopások, a többszörös felhasználónevek, bonyolult jelszavak, pénzkezelési rendszerek kora lejárt. Életed végéig elég egyetlen gomb a neten. Noha némely portál eleinte berzenkedett, a szabad internet szószólói pedig harsányan védték a webes névtelenség jogát, a ValóÉn cunami módjára söpört el minden komoly ellenállást.
A kommentelők azonosíthatósága egyik napról a másikra civilizálttá tette a kommentfalak hangnemét. A trollok, akik ekkorra már többé-kevésbé eluralták az internetet, visszakényszerültek a sötétbe. Nem kellett már elviselni a névtelen csőcselék dühét és tombolását. Az érkező üzenetek immár célzottak és pontosak. Ty újitásai a másik két Bölcs váltotta pénzre, ők növesztették a Kört-t olyan hatalommá, amely legyűrte a Facebookot, a Twittert, Google-t, majd végül az Alcrityt, a Zoopát, a Jefét és a Quant.” A Facebookos Mark Zuckerberg írja 2009-ben: ”A világot nyiltabb, átlátszóbb hellyé kivánjuk tenni.” A Kör hangoztatta mantra ugyanez: „ami megtörtént, ismertetni kell, az elhallgatás törvénytelen”. Tehát nincs „ártalmas nyilvánosság”.
A másik Bölcs Tom Stenton a világhóditó vezérigazgató, a „kapitalista fővezér, arcán farkasvigyorral, világszerte költekező, ötven-egynéhány éves titán”. A Kör árát meredeken veri fel a tőzsdén, nem fél semmitől, az európai uniós perek, az államilag támogatott kínai hackerek sem izgatják. Repülőgépét maga vezeti, New Yorkban, Montanában, San Franciscoban, Dubajban van lakása, Martinique mellett szigete.
Eamon Bailey a harmadik Bölcs, a „cég arca”. Ősz, cserzett arcú, csillogó szemű, vidám és megfontolt ember a Közép-Nyugatról, Omahából. Vele lehet leggyakrabban találkozni a campuson, harsonázik a Kör dixieland zenekarában és a beszélgetős rádió és TV- műsorokban is mindig ő szerepel.
Mae az első hetekben a Kör ügyfélszolgálatán levelez a kisebb hirdetők százaival Glasgow-tól Melbourne-ig, majd gyorsan emelkedni kezd a vállalati létrán. A ValóÉn mellé elkészül az ŐrSzem-nek nevezett, hüvelykujjnyi méretű, bárhol elrejthető, műholdon keresztül HD minőségű képátvitelre alkalmas kamera. Ezzel a nagyvilág látja, amit látsz, hallja, amit hallasz és mondasz. Az ŐrSzem-et kezdetben világszerte csak az „átláthatóságra” vágyó politikusok hordták, később a Kör telephelyét is - a mosdók kivételével- beborítják kamerákkal.
A könyv egyetlen szereplője - aki Mae szárnyalását a Körben hevesen kritizálja - Mercer Medeiros, hajdani gimnáziumi/egyetemi társa Longfieldből: „te meg a hozzád hasonlók önként és dalolva állandó megfigyelés alatt éltek majd, folyvást figyelitek, kommentáljátok egymást, szavaztok, tetszést és nemtetszést nyilvánítotok, mosolyogtok és homlokot ráncoltok, és egyébként nem igen csináltok semmit” mondja Mercer, de Mae nem hallgat rá. Végül Mercert a Kör az ŐrSzemmel és drónokkal a halálba hajszolja.
Eggers állítja, hogy, sosem járt a Szilikon völgyben és informatikai ismeretei is hiányosak, pl. a könyvben szereplő „Egyesített Operációs Rendszer” nem operációs rendszer, mint az iOS vagy Android, hanem a Microsoft Passporthoz vagy a Facebook Platformhoz hasonló. Több kritikus megjegyzi, hogy „A Kör” nem „minőségi irodalom”, szereplőinek rajza elnagyolt, meglehet, Nemes Anna fordítása választékosabb, mint az angol. Ugyanakkor azzal a könyv összes kritikusa egyetért, hogy a regény, Orwell 1984 vagy Brunner Zanzibár című negatív utópiáira emlékeztető, súlyos figyelmeztetés. Eggers szatírája elhallgatja, hogy sokunkat szórakoztat, sőt, hasznosnak is tartjuk gondolatok, valódi hírek, pletykák, fényképek online megosztását és tudunk az internet sötét oldaláról is, a deep web, adathalászó reklámcégek, egyebek létezéséről. A könyv megjelenése idején a magánélet védelmét a média fősodra Amerikában szégyellnivalónak,a köz meglopásának tekintette. Valójában a Facebook és hasonló platformok léte a magánélethez -privát szférához- való jog semmibevételén alapul. Ezzel az alkalmazók túlnyomó többsége nem törődik, mivel Tamir D. és Mitchell J. valamint más kutatók azt találták, hogy az emberek személyes adatainak megosztása, a „kitárulkozás” társaságban vagy a közösségi portálokon hasonló örömszerző esemény, mint a táplálkozás vagy a szex.
A Facebook sok ezer demográfiai indikátort követ nyomon, hogy összeállítsa a hirdetési profilunkat, ezek részben független adatbróker vállalatoktól származnak, amelyeket „összefésülnek” a sajátjaikkal. A lakásunk méretét, keresetünket, hóbortjainkat, a teljes élethelyzetünket látják. A képfeldolgozó algoritmusok már ma rendkívül pontosak, posztolt fényképeink alapján egy koncerten, áruházban vagy strandon azonosíthatók vagyunk. A Facebook felhasználók száma Magyarországon 5,5 millió -a 35 évesnél fiatalabbak körében 3 millió- a cég egy évtizedet átfogó adattömeggel rendelkezik, benne a legszemélyesebb információkkal. Nem sokat tudunk a cenzúráról a közösségi médiában, de ennek technológiája biztosan kész, legfeljebb egyelőre korlátozottan alkalmazzák. Például ha a kampányhirdetéseknek, blogoknak csak a töredéke jelenne meg a Facebook-, Twitter-használók üzenőfalán, az eldöntene egy parlamenti választást! Álljunk ellen vagy adjuk meg magunkat? – kérdezhetjük. Akinek gyermekkora „offline” telt, maradt némi szabadsága, választhat, nem kell „online” élnie. Az ifjúság azonban, a jelen trendek ismeretében, biztosan nem választhat, igaz, különcök, szerencsére, mindig akadnak.
Az Európa Kiadó átvette a Kör logóját az amerikai kiadás címlapjáról, a belső kört bezárta és a színét is megváltoztatta. A magyar kiadás fekete-arany borítója jobban illik a Kör birodalmi céljait elbeszélő regényhez, mint a piros-fehér amerikai.
Akit érdekel, milyen lesz a „szép, új világ” (feltéve, hogy megússzuk a háborút), olvassa el a könyvet! Azok meg, akik még nem kívánnak felébredni, Twitterezzenek tovább!
Böszörményi Nagy György
Forrás: Lélegzet / Tüdőgyógyász Társasági Magazin / III. évfolyam1.szám
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen