vissza

A Gynevac tündöklése és bukása?

Boldogan gügyögött egy baba is a könyvbemutatón, ő édesanyja többéves gyermek utáni küzdelme után a  Gynevac vakcina segítségével született.  Barátokat, érdeklődőket, újságírókat, és a  Gynevac bébit is köszöntötte Bulla Bianka, a rendezvény háziasszonya, aki először B. Király Györgyit szólította meg.
„A terhességek 50 százaléka nem kívánt terhesség, és abortusszal  végződik Magyarországon!  Nyugat-Európában a párkapcsolatok 15 százaléka meddő, Magyarországon ez a szám: 20 %!  Ilyen statisztikai adatok mellett valódi hungarikum a Gynevac vakcina, ami valóságon mentőöv lenne a meddő párok számára, és  lendíthetne a demográfiai  helyzeten!- kezdte a riportkötet szerzője.
A  81 esztendős Lázár Erika- a könyv főszereplője- folytatta : 43 esztendeje bizonygatja / és nemcsak szóban/, hogy a Gynevac hatásos, és  nagyszerű eredményeket lehet elérni vele a  meddőség és a koraszülés elleni harcban. A ma is aktívan dolgozó szülész nőgyógyász hosszú éveken át dolgozott a Kossuth díjas feltaláló Újhelyi Károllyal,  több mint 10000 Gynevac bébi fogantatásában segített.  Ma is azért küzd, hogy egyszer valamikor ne csak orvostörténelmi emlék, hanem ismét vakcina lehessen a Gynevac.
 Míg a szakma régebben elutasította a vakcinát, ma egyre több szakember áll mellé, és  számol be a  pozitív hatásairól, így a könyvben megszólal  a Semmelweis Egyetem, II. Női Klinikájának igazgatója Ács Nándor , de Bártfai György és  Rigó János  professzorok is.
Für Anikó színésznő  szintén Gynevac párti- neki is segített a vakcina- ezért vállalta el, hogy a Lázár Erika vezette „ A család boldogságáért alapítvány”  kuratóriumának tagságát. A színésznő Semmelweis történetéhez hasonlította a Gynevac történetét.  Ott  a kézmosás hiányába haltak bele az anyák, itt meg nem kapnak segítséget, pedig kaphatnának.
„Mindenkinek azzal kell foglalkoznia, amihez ért” - összegezte a Gynevac sztori tanulságát a szerző, B. Király Györgyi újságíró. Szerinte azért nem gyógyszer ma a Gynevac, azért nem használhatják a  gyerekre vágyó meddő házaspárok, és a koraszülést elkerülni óhajtó kismamák a vakcinát, mert annak idején olyanok kezdték el a gyógyszergyártást/ egy vidéki polgármester, egy gyerekorvos, az idős feltaláló dr. Újhelyi Károly professzor  és a könyv főszereplője dr. Lázár Erika szülész- nőgyógyász / akik a saját szakmájukhoz értettek ugyan, de a gyógyszergyártás olyan messze volt tőlük, mint Makó Jeruzsálemtől.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet egyszer már törzskönyvezte a védőoltást, sőt az uniós csatlakozás után évekig oltottak vele. Azért vonták ki a forgalomból, mert bár a pénz  egy svájci cégtől rendelkezésre állt,  nem sikerült elvégezni  az engedély  meghosszabbításához szükséges vizsgálatokat. Igazi keserédes magyar történet, jó szándékról, innovációról , és a nyomában járó pénzéhségről is.
Ezt erősítette meg a könyvbemutatón megjelent Péterfia Éva a Vakcina Kft. mára leváltott ügyvezető igazgatója, aki azt is elárulta, hogy a lactobacillus törzseket a Debreceni Rendőrkapitányság foglalta le , tehát még az országban vannak.
Még szabad a gazda, még megvehetné egy gyógyszercég az évek során megváltozott tulajdonosoktól, hogy  egy igazi nemzeti kincs , egy hungarikum Magyarországon maradhasson, és elsősorban a magyar kismamáknak segíthessen.