100 évnyi élet a falon
Koltai Mária neurológus, pszichiáter addiktológus, pszichoterapeuta szakorvos, szupervízor legalább 20 éve hódol egy különös szenvedélynek, régi konyhák díszeit gyűjti, a falvédőket. A Magyar Családterápiás Egyesület egykori elnöke családterapeutaként fedezte fel, hogy mennyire speciális jelentőségűek ezek a fali díszek a család női hagyományainak megőrzése szempontjából. Úgy látja, a tűzhely fölött lógó kézimunkán található szövegek jelentősen befolyásolják a családi életet. A múlt századi falvédők szövegeit, üzeneteit a párterápiában is használja.
Kiemelt érdeklődési területed a transzgenerációs családi hatások és törvényszerűségek feltárása. Talán ezért gyűjtöd lelkesen a falvédőket is.
- Amikor a falvédők hímzéseit és a helyesírási hibáktól sem mentes rímeket zavartan megmosolyogjuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy mindez egy igen nehéz időszak emléke. A falvédőkön korábban ha gyakorta torz módon, de tükröződik a régi élettől való szabadulás óhaja, a polgárosultabb életmód után vágy - magyarázza Koltai Mária -- Mintegy 100 éves élettartama volt ennek a falvédő divatnak. A 19 században Németalföldön és az Osztrák–Magyar Monarchiában vált divatossá. Miért a múlt század elejére datálódott ez a konyha falát díszítő tárgy? Mert azidőtájt szabadultak ki a nők a füstös konyhából, s kezdtek adni arra a hölgyek, hogy ne csak a főzés territóriuma legyen ez a lakáshelyiség, hanem egyúttal az életükből, az érzéseikből is hangulatot adjanak.
Kik voltak ezek a nők?
- Mindenekelőtt a paraszti sorból kikerülő kispolgárok feleségei. A hímzés mindig hozzájuk tartozott. Az ipar pedig kiszolgálta ezt az igényt nyomatokkal – drukkolásokkal/ hímzés előkészítés/ - a piacon, boltban lehetett kapni az anyagokat. Ezeket a vonalak mentén szálöltéssel kivarrták. Többnyire feliratokat tettek rá az ízlésük, vágyaik szerint ,sláger, operett-részleteket, dalokat, amiket szerettek. Polgári ízlésvilágukban előre gyártott széleket varrtak rá és vigyázták, hogy ne fröcsköljék össze a falat.
A Ti családotokban is ez dívott?
- A rám maradt fotó szerint Eszti nagyanyám régi újpesti otthonának, pöttöm konyhájában az egyetlen szabad felületén évtizedekig egy kékkel hímzett falvédő lógott. Nagyapámra hasonlító úriember korsóból kortyolta rajta a vizet, közben nagyanyám illendőn bekötött fejjel sürgölődött a fazekak körül. A hitvesi remény moralizáló szózatot hímzett a figurák fölé: „Az én uram csak a vizet issza, nem is sírom a lányságom vissza. A konyhai falvédők e gyakori szólása persze hímzett malaszt maradt: Gyula nagyapám csinálta kitelepítés előtt az egyik legjobb bort a hont megyei Ipolypásztón, s aztán Újpestre keveredve, immár szőlőtlenül-házatlanul sem vetette meg az italt. Ha nem is jött meg időben Brunovszky vonatfüttyös gesztenyefái alól, nagyanyám nem mehetett utána. Nagyapámnak egészen más volt az időben hazatérés fogalma, mely azonban mit sem számított a fehérnép világában: asszony nem tehette be lábát Brunovszkyhoz, így nagyanyámnak maradt a vászon kéklő vigasza.
Az efféle, Kárpát-medencei magyar portákon többnyire fekvő téglalap alakú, régebben len- vagy kendervászon konyhai falvédőkbe pirossal vagy kékkel hímezték a gondos leány- és asszonykezek bölcsességeiket, vagy épp tréfás, napi robotban is erőt adó szólásaikat, amilyen Eszti nagyanyámé is volt. A falvédőszövegek egy része áhítatos hangulatot árasztott, nem ritkán a teljes Házi áldás vagy annak záró fele díszelgett száröltéses virágfüzérek közt. Hogy történetileg a morális tartalmú Úrasztala, és szószéktakarók világiasodtak-e el a századok során, vagy párhuzamosan történtek a dolog, netán más anyagú feliratos faliképek, például templomok festett fakazettái az elődei e kései „konyhaművészetnek”, számunkra végül is érdektelen.
Érdekes lehet viszont a ránk marad mondás, miszerint „Nem most jöttem a falvédőről” szólásunk.
- Már ezeknek a falusi vásznaknak kedvesen naiv, erkölcstanító világából született, metonimikus násszal. Aki mondja, az bizonyosan kikéri magának, hogy őt ezzel, a szerinte nagyon is együgyű világgal azonosítsák, nem palimadár, mint (szerinte) a falvédők figurái. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy kezdetben nem magyar specialitásról volt szó. Ezek a falvédők nem kis ideig polgári otthonokban is előfordultak. Nemcsak konyhafalra, nappaliba, hanem a konyhai kötényekre, hálóingekre, szalvétákra is hímeztek tréfás vagy moralizáló szólásokat. „ Egyél-igyál, de ne kritizálj!”
Voltak kegyes tematikai falvédők is?
- Igen, ezek a kispolgári ház asszonyaira jellemző tartalmak voltak, lásd ima, fohász, hálaadás, vallási tartalommal. A saját női erények, az asszonyi tisztaság. "Az én konyhám azért fényes, mert az uram nagyon kényes". A házaspár párkapcsolatát is illusztrálták, amiből kiderül, az asszony a konyha, a főzés mestere, aki viszont nagyon csinos, már-már elegáns, szép, ápolt frizurával, nem pedig lompos cseléd a saját birodalmában.
Nem láttam falvédőn a nőt körülvevő megannyi gyereket a konyhában.
- Hát igen, a felvilágosult, kispolgár feleség már nem szült rengeteg utódot, az anyaság érintőlegesen, maximum 2 gyerekkel jelenik meg, kimondatlanul is azt tükrözik ezek a falvédők, hogy az asszonyok nem rabszolgák, inkább , szépek, csinosak, kívánatosak. A női emancipáció és öntudat, a női önértékelés dokumentumai is.
Ez már a női öntudatra ébredés kora volt?
- Feltétlenül a vágyak, a szép élet idealizálása, egy jobb élet reménye, az emancipáció világa. "Férjecském, ha itthon nem maradsz, énhelyettem helyettest találhatsz." A férjek meg? "A lábamon alig-alig állok, mégis szeretnek a lányok" Vagyis a párkapcsolat minden árnyalata ott a falon.”Meleg otthon, szép feleség, férfiaknak mi kell egyéb”, "Halványsárga rózsa, ha tudnál beszélni", „Ősz is lett azóta, elhervadt már régen a pünkösdi rózsa", „ Isten veled falu legszebb lánya, visszajövök hozzád, ha lehull az akác virága”, "Ha bármerre visz sorsom útja, hazavágyom csendes kis falumba". Egyébként ez utóbbi falvédő szöveg az Amerikában élők kedvenc falvédője. Szoktam is ajándékba adni ismerősöknek.
Többször találkoztam "A nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen élet bánat nélkül" szöveggel. - Nekem meg dalra fakasztó, az unokáimmal énekeljük "Az ott fogsz majd sírni, ahol senki sem lát" nótát egy falvédő szöveg alapján.
Hogyan ért véget a falvédők világa? Hiszen manapság vásári portékává alakult, nem maradt a mindennapok árucikke.
- A század 50-es éveiben jött a modern konyha, ahol nem már volt helye a falvédőknek. Tanítványaim azonban emlékeztek arra, hogy nagyanyáiknak voltak ilyen falvédőik. Mindenesetre, ha találok, párkapcsolati témájú falvédőt, időnként egy-egy tanítványomnak nászajándékul adok belőle. Hiszed, nem hiszed igazán örülnek neki. S valóban 100 év hagyománya alapján nagyanyák, dédanyák üzennek általuk a női életről, sorsról, értékekről a következő generációknak.
Mi lesz, ha ezek elfogynak?
- Pesten akár 10 ezer forintot is elkérnek egy-egy darabért, itt a piacon ma még 3 ezer ma még az ára. Igaz, nekem azt mondják: Magának, mert törzsvásárló 2 ezerért is megszámolom....
Krasznai Éva
Forrás : Lélekemelő/ pszichiáterek magazinja/ 2022/3
