vissza

Szemfényvesztés vagy gyógyulás

máj
29
2006

Nagy áttörést ért el az orvoslás az időskori ideghártya-pusztulás okozta vakság gyógyításában, az új kezeléssel sok idős ember látását őrizhetnénk meg. Mit tehetünk, ha veszélybe kerül látásunk, s az egészségbiztosító nem fizeti a milliós gyógykezelést?

Látótávolságon belül, mégis elérhetetlen az időskori vakság ellenszere?

Egyre többen kerülhetnek szembe olyan helyzettel, hogy betegségük gyógyítható volna, de az egészségbiztosítás nem finanszírozza automatikusan kezelésüket. Az eseteket nem csak a nehezen tudomásul vehető pénzszűke, de alapvetően örvendetes okok, a kutatások gyümölcseként megjelenő új gyógymódok is szaporítják. Különösen fájdalmas lehet az egészségbiztosító elhúzódó döntési folyamata vagy a nemleges válasz, ha gyors állapotromlást okozó betegségről van szó. Ez a helyzet egy időskori szembetegség, a makuladegeneráció esetében is, ahol a beteg látása néhány héten, egy-két hónapon múlhat.


Ha beköszönt a homály

A (nap)szemüveg közepén ledörzsölhetetlen folt éktelenkedik. Pont ott, ahova nézni akar, homályos pötty takarja a világot. Az újságban az addig katonás rendben álló sorok, mintha megrészegedtek volna, lefelé és fölfelé görbülnek. Mi történhetett? Ennél már csak az aggasztóbb és idegesítőbb, amikor kiderül, nem a szemüveg piszkos. Arról nem is beszélve, ha mindez szemüveg nélkül történik.

Valami hasonlót tapasztalnak az időskori makuladegeneráció (angolul "age related macular degeneration", röviden =AMD) áldozatai, amikor szemük romlani kezd. A folyamat vészes gyorsasággal zajlik, 2-3 hónap alatt a folt kiterjed, a látótér közepén feketeség jelenhet meg. Egyre nehezebb kivenni a betűket az újságban, az utcán is elmosódnak a feliratok, kínná válik a tűbefűzés, egyre nehezebb felismerni az arcokat. A szemésznél aztán kiderül, 3-4 sorral romlott a szemészeti vizsgálótáblán mérhető olvasóképesség. Két év alatt a látás vészesen csökken; bár a fényt és a színeket érzékeli az ember, az alakok felismerhetetlenné válnak, a szem végleges károsodásán ennyi idő múlva már nem lehet segíteni.

A makula-degeneráció az időskor betegsége. Egyeseknél a szem ideghártyáján ülő sejtek pusztulása bizonyos kor fölött szinte elkerülhetetlen. Akárcsak a bőr ráncosodása, mértéke, időzítése genetikailag meghatározott. Csakhogy ez a változás nem esztétikai kérdés. Nem okoz ugyan teljes vakságot, mert az oldalra látás részben megmarad, a látáscsökkenés azonban olyan mértékű, hogy jogi értelemben már vakságról beszélhetünk, s jelentősen befolyásolja az életvitelt. Megfosztja az embert olyan alapvető készségektől, mint az olvasás, a telefon billentyűinek megtalálása, idegesítővé teszi a fényképnézegetést és tévénézést, bezárja az információs forrásokat és a látható világot, igencsak megnehezíti az önálló életvitelt.


Mivel is állunk szemben?

Az ideghártyában bizonyos kóros anyagok, főként roncsoló szabadgyökök idővel felhalmozódnak, s emiatt a retina anyagcseréjéért felelős sejtek elpusztulnak. A retina pigment-rétegében lévő védelmi rendszer, illetve a rendelkezésre álló antioxidánsok segítenek megvédeni a szemet a károsodástól, de idővel ez az egyensúly felborulhat. A betegség gyakran eltérő mértékben, de általában mindkét szemet érinti. A szem retinájának időskori degenerációja kétféle formában jelentkezhet. Mindkét esetben a sárgafolt (macula), az éleslátás helye érintett. Az úgynevezett "száraz" AMD esetében a sejtek "kikopnak", elhalnak. Lassú látásromlást okoz.    
    
Heges szemfenék
     
A másik formában, az esetek 10-20 százalékában az ideghártya alatti érhártyából - mintegy a sérülést kompenzálandó - kóros érnövekedés indul el, és ezek az erek betörnek az ideghártyába (retina) egyrészt rombolva szerkezetét, másrészt később ezekből folyadék áramlik ki, vérezni kezdenek. Innen a "nedves"AMD elnevezés. A folyamat elején a látásromlás fokozatos, a bevérzés kialakulásával azonban felgyorsul, majd a bekövetkező hegesedés végül a látás elvesztéséhez vezet.
Oka nem pontosan ismert, de a dohányzás erősen hozzájárulhat az AMD kialakulásához, csaknem háromszoros kockázatot vállalnak a dohányosok. Másik rizikófaktora, az időskor ellen nem tehetünk semmit. Fontos lenne viszont a betegség megfékezésével megőrizni legalább olyan mértékű látóképességet, hogy a betegek tudjanak olvasni. Annál is inkább, mert szemfenék-vizsgálat segítségével a látásromlást okozó folyamat idejekorán egyértelműen felismerhető.
Fényes felfedezések
Egyre több aktív idős ember szorulna hathatós kezelésre. A hatvanöt év fölöttiek negyedét érinti az időskori makuladegeneráció. Statisztikák szerint a megvakulás leggyakoribb oka pont ez a betegség. A száraz forma lassan, sokszor alig észrevehető romlással veszi el a látást. A ritkábbik, nedves forma okolható a rohamosan romló és vaksághoz vezető makuladegenerációk 90 százalékáért. Sokáig nem volt rá gyógymód, s javarészt most is ez a helyzet a száraz forma esetében. Némi lassulás remélhető a megfelelő, antioxidánsokban gazdag étrendtől, táplálék-kiegészítőktől.
A nedves formára jellemző, hogy nagyjából két év alatt zajlik le, kezelés nélkül négy év alatt menthetetlenül elromlik a szem, s az alaklátás képessége gyakorlatilag elvész. A tapasztalat szerint megfelelő kezeléssel bizonyos idő és kezelésszám után a szem nem romlik tovább. Melyek hát azok a gyógymódok, amelyektől a folyamat feltartóztatását várhatjuk?
A nedves forma rombolása ellen a 80-as évek elejétől alkalmazható a rendellenes retinadarabok lézeres leégetése, mely az érintettek 10 százalékának kínál megoldást.
Ezt követően 2000. óta nagy előrelépést jelentett a lézeres és infúziós kezelés kombinációja, az úgynevezett fotodinámiás eljárás. Az infúzióban adott anyag kifejezetten a beteg erekben halmozódik föl, s teszi azokat érzékennyé a lézeres kezelésre. Sajnos csupán az esetek mintegy 30 százalékában alkalmazható, sokszor a folyamat sajátságai vagy erősen előrehaladott volta nem alkalmas a beteg szem a kezelésre. A kezelés háromhavonta ismételhető. A romlás megakadályozására folyamatos, de egyre ritkuló gyakoriságú kezelés szükséges. Az első évben három, a második évben 1-2 kezelés esedékes, egyenként 300 000 forintos költséggel. A kezeléssel a szemészeti vizsgálótáblán évi 2,5 sorra lehet mérsékelni az első évben lezajló viszonylag gyors látásromlást, s ezzel a jogi értelemben vett vakság már elkerülhető.
Miután a látó ideghártya sejtjei nem tudnak regenerálódni, hatalmas előrelépést jelentett egy olyan hatóanyag fölfedezése, ami - bár nem az idegsejtek "újraélesztésével", hanem a kóros érnövekedés visszafordításával -, nem pusztán megállítja, még javítani is képes a megromlott látásélességet. Az új, reményteljes hatóanyag az erek növekedését vezénylő növekedési faktor (VEGF) működését gátolja. 2006-os európai uniós törzskönyvezése óta két ilyen készítmény is kapható Magyarországon.


Szembetűnően csökkenő keret

Dr. Seres András
, a Semmelweis Egyetem I. sz. Szemészeti Klinika, Retina Munkacsoportjának vezetője elmondta, hogy a legkorszerűbb gyógyszerek az e kezelésekre szoruló "nedves" makuladegenerációs esetek 90 százalékában megállítják a romlást, sőt ezen belül, az esetek 40 százalékában még javulás is beáll. A fotodinámiás eljáráshoz képest jóval több betegnél alkalmazható, ráadásul nem igényel speciális lézeres készüléket, amivel az országnak csak kevés szemészete rendelkezik. A "nedves" AMD korszerű kezelése a szembe adott injekciókkal történik. A körülbelül két évig tartó kezelés kezdetén nagyjából 4-6 hetente adott, évi 12 - egyenként 100-300 ezer forintba kerülő - injekcióval kell tervezni. A szakorvosok szerint a szemromlás folyamata ezután várhatóan megáll. Egyszerre tehát nem kevés, de véges számú kezelés finanszírozásáról kellene döntést hozni.

A Retina Magyarország Egyesület július 6-i sajtótájékoztatóján arra akarta felhívni a figyelmet, hogy 2007-ben a korábbi gyakorlattal ellentétben aggasztóan alakul az ún. nedves időskori makuladegeneráció betegségben szenvedők kezelése. Az eddig fotodinámiás eljárással kezelt betegek ellátásának finanszírozása is szűkül, és egyelőre nem tudni, támogatott lesz-e az új, nagymérvű látásjavítást ígérő kezelés.

Hundzsa Gyula, a Retina Magyarország Egyesület elnöke elmondta, hogy évente 2800 új beteget diagnosztizálnak hazánkban nedves típusú AMD-vel, akik jó részének látása megmenthető volna. A világ fejlett országaiban ma a vaksági segélyt kérők 20-30%-a szenved makuladegenerációban, Magyarországon is hasonló az arány. Ha egyáltalán szabad az egészséget pénzben mérni, - mindenesetre erre kényszerülünk -, azt kell mondani, hogy megtérülő ráfordítás is lehetne a kezelés finanszírozása. Csak a budapesti szemészeti klinikán havonta 20-60 új, AMD-ben szenvedő beteg kerül az orvosok látóterébe, akikről úgy ítélik, látásuk, így önellátó életvitelük és munkaképességük megmenthető volna.

A budapesti szemklinika orvosa elmondta; maximálisan egyetért az egyesület törekvésével, hiszen azon túl, hogy 2007. elejétől a fotodinámiás kezelés alkalmazását is korlátozzák, az ún. teljesítményvolumen-korlát bevezetése óta az elvben engedélyezett keretet sem tudják a retinák megmentésére fordítani, mert annak elköltésével az intézmény más, ugyancsak fontos szemészeti beavatkozásokra nem hívhat le pénzt az Országos Egészségpénztártól.


A tisztánlátás végett

Dr. Németh János, a Szemészeti Klinika igazgató főorvosa megerősítette, hogy tárgyalások folytak az Országos Egészségpénztárral egyedi méltányossági kérelmek alapján 60 olyan beteg VEGF-gátlóval történő kezelése érdekében, akiknél a fotodinámiás kezelés nem járható út. Végül néhány hónapos várakozás után a Szemészeti Szakmai Kollégium állásfoglalásával ellentétes döntés született, az OEP csupán egyetlen beteg kezelésének kifizetéséhez járult hozzá. Ez idő alatt visszafordíthatatlan változások zajlottak a kezelésre várók szemében. Mit tehet ilyenkor az orvos? Mit tanácsolhat? Ha a betegnek sikerül saját zsebből kifizetnie az első egy-két kezelést, időt nyer. De mi lesz azután?
Németh János reménykedik. A Szemészeti Szakmai Kollégium továbbra is folyamatos tárgyalásokat folytat az OEP-pel, a Retina Magyarország Egyesület is mindent megtesz azért, hogy a kezelés elérhetővé váljon a rászoruló, főként nyugdíjas réteg számára.

Alighanem nem csupán a szembetegeknek kell felkészülniük az ellátás efféle előreláthatatlan buktatóira a közeljövőben. Az elérhető kezelések reményében a szemorvos mégis azt tanácsolja a veszélyeztetett, 50 év fölötti korosztálynak, hogy a látásában észlelt legkisebb rendellenesség, homály vagy furcsaság esetén napokon belül keressen fel hozzáértő szemészt, mert csak az idejében megkezdett kezeléstől várható a látóképesség megmentése. Korai felismeréssel több kezelési mód is számításba jöhet, nagyobb az esély. Bízzunk az illetékesek belátásában, és hogy az orvosok, betegek és a betegszervezet nem hiába fáradoznak sok ezer magyar szeme világáért!

www.hazipatika.com

Partnereink