Irány a nőgyógyász!
máj
16
2012
Menj szűrővizsgálatra, ha el akarod kerülni a méhnyakrákot! A HPV a már ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző vírus. A méhnyakrák mellett okozhat kötőhártya-, bőr-, szájüregi és nyelőcsövi, lágyrész- és petefészek tumorokat is.
Az aktív szexuális életet élő magyar nők több mint 80%-a élete során legalább egyszer megfertőződik a HPV-vel, a férfiak 64%-a pedig vírushordozó, azonban fontos tudni, hogy az egészséges immunrendszer az esetek többségében képes felismerni a fertőzést és megelőzni a betegség kialakulását.
A HPV és a méhnyakrák
Humán papilloma vírussal a magyar nők 25%-a fertőzött. A HPV jelenleg több mint 130 fajtája ismert, amelyből 40 típus okozhat betegségeket a nemi szerveken.
A humán papilloma vírus által okozott betegségek hosszú lefolyásúak, a rákmegelőző állapotokon keresztül fokozatosan alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövet hámrétege kórosan elfajult, és nagyobb valószínűséggel alakul ki ciszta vagy daganat ezeken a helyeken. A fertőzés a szexuális együttlétek alatt a bőrön vagy a nyálkahártyán keletkező mikro sérüléseken át jut a szervezetbe. A vírus lappangási ideje több évig is elnyúlhat, ugyanis nincsenek tünetei, amik alapján felfedezhetjük.
A méhnyakrák 99,7%-ban a HPV- fertőzés következménye, ez az egyetlen olyan ma ismert vírus, amelyről biztosan tudják, hogy méhnyakrákot okozhat. Átlagosan százból egy fertőzött hölgynél alakul ki a méhnyakrák, azonban időben észlelve kezelhető és gyógyítható a fertőzés. Éppen ezért kiemelkedően fontos a méhnyakrákszűrés évente minimum egyszeri elvégzése minden szexuálisan aktív nőnél. A daganatos megbetegedés kockázata függ attól, hogy a fertőzést okozó vírus alacsony vagy magas rizikójú csoportba tartozik-e, ezenkívül a szervezet ellenálló képességétől, genetikai hajlamosító tényezőktől, környezeti hatásoktól és a fertőzés fennállásának időtartamától. A méhnyakrák kialakulásának kockázata legyengült immunrendszer esetén - dohányzás, stressz, korábbi daganat, öröklött hajlam - magasabb, ezért ilyenkor akár félévente is érdemes elvégeztetni ezt a fájdalommentes szűrővizsgálatot.
Magas rizikójú HPV-fertőzések
A magas rizikójú fertőzések a hüvely, a végbélnyílás, illetve a szeméremtest nyálkahártyáját támadják meg, és megfelelő kezelés nélkül kóros sejtelváltozásokat okozhatnak.
A HPV 16 és 18-as típusok okozzák a méhnyakrákos megbetegedések 60-70%-át.
A fertőzés hasonlóan zajlik, mint az alacsony kockázatú HPV-fertőzések esetében, a szexuális együttlét során a hámon keletkező apró sérüléseken keresztül a vírus megfertőzi a bazális sejtréteget. Ezt követően a vírus akár évekig is képes sejtelváltozás, látható, érezhető jel nélkül élni. Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a fertőzést és megakadályozni a megbetegedést.
Azonban ha a fertőzés tartós, az immunrendszer pedig gyenge, a vírus örökítőanyaga beépül a gazdatest DNS-ébe és megváltoztatja annak szerkezetét. A sejtelváltozásnak nincsenek érezhető és látható tünetei, ezért azt kizárólag nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehet kimutatni.
Hogyan terjed a HPV?
A humán papilloma vírus szexuális úton terjed. A fogamzásgátló eszközök közül egyedül az óvszer csökkenti a fertőzés kockázatát, azonban még e védekezési módszer sem ad teljes biztonságot számunkra. A HPV-fertőzés kockázata fiatalabb életkorban és gyakori partnerváltásnál magasabb, de nő a megbetegedés bekövetkezésének a valószínűsége orális fogamzásgátlás, tartósan meglévő méhszájseb, valamint a humán papilloma vírustól különböző nemi fertőzések, továbbá szexuális úton terjedő betegségek esetén.
A fiatalabb korosztály (18-29 éves nők) körében gyakoribb a hormonális fogamzásgátlás, éppen ezért e csoport magasabb kockázatnak van kitéve. Pontosan ezért javasolt még az aktív szexuális élet megkezdése előtt cselekedni és ellátogatni a nőgyógyászhoz.
A vírus ellen a leghatékonyabban HPV-szűréssel és méhnyakrák elleni védőoltással védekezhetünk, ugyanis a humán papilloma vírusnak nincsenek tünetei, a partner megfertőzése még tünetmentes állapotban is lehetséges.
Hogyan előzhető meg a méhnyakrák?
A HPV-fertőzés kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre gyógyszer, azonban a méhnyakrák kialakulásának megelőzésért sokat tehetünk. A felnőtt magyar nők ötöde több mint három éve nem látogatott el nőgyógyászához, nem volt sem vizsgálaton, sem pedig méhnyakrákszűrésen, annak ellenére, hogy a méhnyak állapotának rendszeres időközönként történő ellenőrzése minden szexuálisan aktív nőnek minimum évente egyszer ajánlott.
A méhnyakrák szűrésére és rákmegelőző állapotainak ellenőrzésére már évtizedek óta használt eljárás a mintavétel, illetve a kenet citológiai vizsgálata is. Az eredménytől függően a nőgyógyász szakorvosok a megfelelő orvosi protokollt alkalmazva mindent megtesznek az egészséges állapot visszaállítása érdekében. Már enyhén kóros elváltozás esetén is előfordulhat, hogy sebészeti beavatkozásra van szükség, melynek során a kórosan elváltozott, beteg hámot kimetszik a méhnyakból. A beavatkozás nem zárja ki a későbbi gyermekvállalás lehetőségét.
Forrás: gendiagnosztika.hu
