Indián földről a Hálózatba
okt
11
2008
Seregély István fesztiváldíjas rendező
Életrajza a legnagyobbakéval vetekszik. Olyan helyeken dolgozott és olyan helyeken járt, ami irigylésre méltó. Rögtön a kezdet kezdetén a Vígszínházban volt hangmérnök, zenei szerkesztő. Aztán a TV-hez került, onnan a József Attila Színházba, ahol már művészeti munkatársként vett részt az alkotó munkában. (Nem írom le minden munkahelyét, mert betelne vele az oldal.) Kiemelkedik közülük egy filmstúdió, ahol azzal bízták meg, hogy forgasson dokumentumfilmet az amerikai magyarok életéről. Ezt követően az Amerikában élő híres magyarokról. Majd 1996-97-ben a Duna Televízió megbízásából az amerikai indiánok életéről, hagyományőrzéséről forgatott. Majd, ugyancsak a Duna felkérésre egy újabb érdekes feladat várta. Hatrészes sorozatot készített KalandoZOO címmel. A filmeket fesztivál-díjak követték, valamint a világ olyan ismerete, amelytől mi is, nemcsak a rendező Seregély István gazdagodott.
- Ha jól számolom az éveket, Ön akkor került a Vígszínházba, amikor még a nagyok éltek.
- A Vígben hangmérnökként kezdtem, majd zenei szerkesztő lettem. Nagyok? Halhatatlanok, akikkel ott találkozhattam! Várkonyi Zoltán, Ruttkai Éva, Gobbi Hilda, Horvai István! Óriások. De, vannak köztük olyanok is, akik még ma is ott játszanak: Lukács Sándor és a többiek. Van egy darab, ami 1983 óta műsoron van, és amelyben zenei szerkesztőként vettem részt és ez a Játszd újra Sam. A 400. előadáson is túl van.
- Egyik filmjének címe: Hemingway barátja voltam. Ezt magyarázza meg.
- Amerikai forgatásaim mindig csodálatosak voltak. A nagy lehetőségek és a feltöltődések ideje. Miamiban megismerkedtünk báró Joseph Dobronyival egy különc úrral. Különleges bika formájú házának termeiben ritka szobrok, fafaragások voltak, mint egy zsúfolt múzeum, olyan volt az otthona. Mesélte kalandos életét, hogy Kubában egy füstös éjszakai bárban lett figyelmes egy bozontos szakállú szivarozó öregúrra. Hamar összebarátkozott vele. Barátai kérdezték tőle, hogy tudod te kivel iszogatsz? Nem én, válaszolta a báró úr. Hemingway az író, nem ismerted fel? Hemingway haláláig tartott a barátságuk, sok közös kalandon mentek át, ez a magyarázta ennek a portréfilmnek.
- Gondolom nem Bali-szigetén, vagy Amerikában találkozott össze a Korkontroll Társasággal?
- Egészen hétköznapi módon kerültünk kapcsolatba. A Hálózat TV-nél dolgoztam, amikor B. Király Györgyinek is rendszeresen ott volt műsora. Szimpatizáltunk egymással. Úgy-hogy amikor indított egy egészségügyi magazint a Duna TV-ben, evidens volt, hogy hívására igent mondok. Később a Hálózat Televízióban folytattuk. Ma már a 28. adáson is túl vagyunk, ami sorozatműsoroknál igen szép szám. Különben is mindig foglalkoztatott engem az egészségtudatos életmód, sokszor küszködtem fogyó kúrákkal. Mióta ott vagyok, sok érdekes és hasznos dologgal ismerkedtem meg. Valahogy nem mindenkinek jut magától eszébe, hogy felkészüljön az öregkorra. Arra, hogy idős korban is megmaradjon, vagy legalábbis ne romoljon az élete minősége.
- Melyik volt a kedvenc adása?
- Talán a Bókay-kerti rendezvény. Ott éreztem először azon a nyílt napon, hogy egy kerület apraja nagyja megmozdul az egészsége érdekében. Volt ott futóverseny, közös aerobic, de megmérték a koleszterin-, vércukor-szintet is. Meg lehetett ismerkedni az egészséges táplálkozás rejtelmeivel, sőt előadást hallgatni arról, hogyan szokjunk le a dohányzásról.
- Mit szól a sok utazáshoz, a sok elfoglaltsághoz a család?
- Nekem nincs hobbim, nincs szórakozásom, nekem hivatásom van. Életemben mindent megtaláltam a munkámban. A rapszodikus életvitel mellett, stabilitást és biztonságot a család háttér ad, ahonnan el lehet indulni, ahova vissza lehet térni. Én megkaptam ezt az ajándékot. A párom és a két felnőtt gyerekem megértően figyelnek, de nem kívánkoznak ebbe a különös világba.
