Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Szerző: Kiss Éva

Egy kis kakaótörténelem

Az édességek körében különleges helyet foglal el a csokoládé, illetve a kakaóból készült édességek. A kakaótermelés igazi bölcsője Dél Amerika, Felső-Amazon táján található. A kakaófa termése, a kakaóbab állandó meleget és sok csapadékot követel. A Dél Amerikán kívül, a kakaóbab legjobban Afrika, Ázsia, és Közép-Amerika trópusi területein terem, az Egyenlítőtől 15-20 fokig. Már több mint 3000 évvel ezelőtt ismerték az indián kultúrákban, és éppúgy élvezték Montezuma udvarában, mint napjainkban szerte a világon. A maja és az azték kultúrákban isteni eredetűnek tartották a csokoládét. A kakaót és a csokoládét Dél-Amerikából, az Újvilágból domonkos rendi szerzetesek hozták a XV. század közepén Spanyolországba, s hamarosan egész Európában elterjedt. A maja és az azték kultúrákban elsősorban a gyógyítás és a rituális szertartások fontos kelléke volt. A különböző istenek tiszteletére bemutatott áldozatoknál használták, de a vásárokon a kakaóbab pénzérmeként is szolgált. A kakaó szó maga is maja eredetű. A kakaócserje Linné svéd természettudós rendszerében Theobroma cacao, azaz az "istenek tápláléka" nevet kapta. Kezdetben csak italt kevertek belőle, amelyből kizárólag az uralkodók, a magas rangú papok, a hadvezérek, és esetenként a vallási szertartásokra kiszemelt áldozatok ihattak. Nők és gyermekek nem fogyaszthatták, ahhoz túl értékes és ritka csemegének számított. Cortez idejéből való feljegyzések szerint Montezuma kakaóból készített italt fogyasztott - amit testőrei aranycsészében szolgáltak fel neki - mielőtt asszonyait meglátogatta. A kakaófa virágát a fürdővízbe dobták, hogy a magas rangú személyek kimerültségüket az illatos vízben enyhíthessék. A csokoládé fogyasztását századokon keresztül különösen azoknak ajánlották, akik megerőltető szellemi munkát végeztek, pl. kormánytisztviselőknek, egyházi embereknek, ügyvédeknek. Élénkítő hatása miatt szívesen alkalmazták depresszióban, kimerültségben, de nyugtatóként is beváltotta a hozzáfűzött reményeket.

A csokoládé, mint univerzális gyógyszer

A csokoládét a kakaófa sárgadinnyére emlékeztető gyümölcsében található kakaóbab feldolgozásával nyerik fermentálás, szárítás, pörkölés, sajtolás, őrlés, stb. műveletek segítségével. A kakaómasszából kisajtolt zsiradék a kakaóvaj, a megszárított kakaómassza őrleménye pedig a kakaópor. A csokoládé kakaóporból és kakaóvajból, cukor, tejcsokoládé esetén tej, s gyakran egyéb ízesítő-, illetve aromaanyag vagy más élelmi-anyag (pl. mogyoró, mandula, mazsola) hozzáadásával készül. A XVI-XX. század között több mint száz különféle megbetegedés kezelésére használták. Legfontosabb alkalmazási területei voltak: leromlott, lesoványodott betegek felhizlalása, kimerült, gyenge, erőtlen betegek idegrendszerének stimulálása, emésztési és kiválasztási funkciók javítása. Használták továbbá vérszegénység, étvágytalanság, szellemi kimerültség, székrekedés, luesz, tuberkolózis, köszvény, vesekőbetegség, lázas állapot kezelésére, vérzéscsillapításra, a szülési folyamat megkönnyítésére, az anyatej elválasztásának serkentésére, a szexuális vágy, illetve teljesítmény növelésére, stb. Ízjavító hatását ma is kihasználja a gyógyszeripar, a kakaóvaj pedig kenőcsök, kúpok alapanyaga. Sokan ma is úgy vélekednek, hogy a csokoládénak közérzet- és hangulatjavító hatása van. A csokoládéban van egy biogén amin - fenil-etil-amin -, melynek hatására megemelkedik az agy szerotonin- és endorfinszintje, s ez okozhatja a kellemes, kielégült hangulatot Magas energiaértéke miatt sportolóknak, hegymászóknak, s nagyobb túrára indulóknak azt javasolják, hogy vigyenek magukkal néhány tábla csokoládét. Ugyanilyen meggondolásból szerepel a katonák tartalékadagjában és az űrhajósok étrendjében is e finomság.

Nem mindegy, hogyan

A csokoládé nagy zsiradék-, ebből adódóan nagy energiatartalma miatt gyakori fogyasztása más fontos táplálékokat szoríthat ki az étrendünkből, és megnöveli az elhízás kialakulásának a kockázatát. 10 dkg csokoládé több mint 500 kcal-t tartalmaz! Fontos, hogy az édességek ne főétkezések helyett, hanem inkább étkezések után, desszertként kerüljenek elő, és az adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, egy-két szem cukorka, egy szelet sütemény. Az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak egy-két alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében. A gyerekeket - természetesen az életkoruknak megfelelő szinten - beavatva az egészséges táplálkozási szokásokba megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édességre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a "nasi" észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.

Ásványi és tápanyagforrás

Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet fondant, nugát vagy más. A csokoládé 100 grammja 535 kcal energiát tartalmaz, az összetevői között legnagyobb arányban a szénhidrát van jelen (62 g), emellett 30 g zsír és 6 g fehérje van benne. Az ásványi anyagok közül kalcium-, magnézium-, foszfor-, kálium-, és réztartalma számottevő. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvakban (mandula, mogyoró) található számos ásványi anyag, vitamin, telítetlen zsírsav és rost mind fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdag B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához. Az E-vitamin hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), és kedvező hatása van az immunrendszerre. A réz mint nyomelem elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A mogyoró és a kakaó egyaránt jó rézforrásnak számít. Az olajos magvak ezen értékes anyagok mellett számottevő mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot is.

Szívbarát kakaó?

A harvardi professzor két közép-amerikai indián törzset tanulmányozott. Az egyik, Kuna indián törzs egy szigetcsoporton lakik, nem messze Panamától. Ezek az indiánok hosszú idők óta, naponta nagy mennyiségű házi-készítésű kakaóitalt fogyasztanak. Ezzel ellentétben azok a Kuna indiánok, akik elhagyták a szigeteket és Panama külvárosaiban élnek, alig fogyasztanak kakaót, illetve a kakaóban található flavanolokat. A két csoport halotti igazolványait tanulmányozva Hollenberg professzor azt állapította meg, hogy a szigetlakó Kuna indiánok sokkal ritkábban szenvednek szív és érrendszeri, illetve rákos betegségekben, mint azok, akik elhagyták a szigeteket. A kutatók bemutatják, hogy a szigetlakó Kuna indiánok vérképében sokkal magasabb a flavanol illetve salétromsav-oxidok szintje (az utóbbi fontos szerepet játszik az érrendszer és a vérkeringés egészséges működésében).

A kakaó, amely a Caccao Theobroma növény magjából ered, a természetes fitoproteinek (lásd: flavonoidok) gazdag lelőhelye. A flavonoidok, amelyek a polifenolok összetevői, széleskörűen elterjedtek a növények birodalmában. Egy jó ideje már, hogy a nyers kakaóban megtalálták a flavonoidokat, azoknak is egy csoportját, a flavanolokat. A kakaó flavanolok kutatása közelebb vihet bennünket a szív- és érrendszer egészségének étrendi kezeléséhez, és egyben új lehetőségeket nyújt a cukorbetegség, a szívinfarktus és más érrendszeri betegségek flavanol-alapú gyógymódjainak megismeréséhez. A flavanolokat gyakran antioxidánsként is említik, azaz olyan alkotórészeknek, amelyek megvédenek a szabad gyökök általi támadásokban. Ez csupán az egyike a flavanolok az emberi szervezetben betöltött szerepének. Korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a kakaóban található flavanolok csökkentik a szabad gyökök által okozott károsodásokat azáltal, hogy csökkentik az LDL koleszterin oxidációját. A legfrissebb tanulmányok viszont már a kakaóban található flavanolok érrendszerünkre gyakorolt pozitív hatásairól tanúskodnak. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a kakaóban levő flavanolok különféle módon segítenek a szív- és érrendszer (keringési rendszer) egészségének megőrzésében: elősegítik az egészséges véráramlást és vérkeringést, a vérrögképződést csökkentik, az antioxidáns hatások mellett. Norman Hollenberg, a harvardi egyetem orvostudományi karának professzora a legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy véli: a flavanolban gazdag kakaó-termékek fogyasztása különösen hatékony eszköz lehet a világ két leggyakoribb betegségének leküzdésében: a szív és érrendszeri betegségek illetve a rák elleni küzdelemben.

Szakértő szemmel:

A modern táplálkozástudományi kutatások a csokoládéról bebizonyították, hogy kismértékű fogyasztásuk előnyös a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében - áll a Táplálkozás és Tudomány 2006/2. hírlevelében, amelyet az MDOSZ ad ki. A csokoládé a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidokat tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a vérrögök képződésének csökkentésében, ezáltal hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Egyes kutatások szerint a tejcsokoládéban lévő polifenolok kevésbé hasznosulnak, mint az étcsokoládéban lévők, így a kedvező hatás elérése érdekében mindenképpen az utóbbiak fogyasztása a javasolható. A csokoládé zsírsavösszetétele szintén kedvező a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, ugyanis 1/3 része egyszeresen telítetlen olajsav, ami nem növeli, sőt egyes esetekben inkább csökkenti a vér koleszterinszintjét. Az olajsav mellett ugyancsak jelentős mennyiségben található a csokoládéban a telített zsírsavakhoz tartozó sztearinsav és palmitinsav is. A sztearinsavról bebizonyosodott, hogy nem emeli a vér koleszterinszintjét, mérsékli a vérlemezkék összecsapódását, gátolja a vérrög kialakulását, és egy része egyszeresen telítetlen olajsavvá alakul. A palmitinsavval kapcsolatban megfigyelték, hogy csupán a magas koleszterinszintű emberekben okoz további koleszterinszint emelkedést, normál vérzsírszintű egyénekben hatása közömbös. Természetesen fontos betartani a táplálkozástudományi szakemberek javaslatait: kizárólag minőségi csokoládét fogyasszunk, lehetőleg főétkezések után, s egyszerre csak kis mennyiséget, hetente maximum 1-2 alkalommal.

Forrás: www.hazipatika.com