Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

A koszorúserek tágítása, a szűkületek áthidalása - speciális szempontok cukorbetegségben.

A katéterezés

A katéterezés steril, műtői körülmények között zajlik, melynek során vékony műanyag csövet vezetnek föl a szívbe. Behatolási kapuként szolgálhatnak a comb, csukló és könyök verőerei. Utóbbi kettőt általában csak akkor használják erre a célra, ha a combartéria valamilyen oknál fogva (pl. korábban behelyezett érprotézis, súlyosan meszes artéria stb.) nem alkalmas. A felvezetett csövön keresztül kontrasztanyag bejuttatásával a koszorúserek röntgen képerősítő segítségével megjeleníthetők. Így a szűkületek és elzáródások, esetleg az anatómiailag szokatlan lefutások láthatóvá válnak. A felvételeket digitális képrögzítés segítségével archiválják.

A katéterezés megkezdése előtt a beteg folyadék és sóháztartásának egyensúlyban kell lennie, hiszen a kontrasztanyag adása megterhelheti a vesét. A vizsgálat előtt legalább 6 órás éhezés szükséges. A gyógyszereit a beteg általában ugyanúgy beszedheti. Érvényes ez a cukorbetegekre is, azzal a kitétellel, hogy a cukorbetegség elleni tablettákat a hirtelen cukorszint leesési hajlamtól függően, orvos által egyénileg elbírálva kell beszednie a páciensnek. Ha szükséges, csak a vizsgálat után érdemes ezeket beadni. A metformint itt is, mint minden kontrasztanyagos vizsgálat előtt javasolt kihagyni pár nappal, mivel a vesén keresztüli ürülés gátlásával a szer felszaporodhat, és ez súlyos sav-bázis-eltolódást okozhat.

Ennek tünetei: émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, melyet akár izomfájdalom, öntudatlanság, tudatzavar és kóma követhet. Inzulinos cukorbetegek általában megkapják inzulin-adagjukat, ilyenkor a cukor pótlása infúzión keresztül történik. Azoknál a betegeknél, akik tartós, szájon keresztüli véralvadás gátlásban részesülnek, át kell állni bőr alatti vagy vénán keresztüli heparinos véralvadás gátlásra. A vér alvadékonyságát mutató, ún. INR-érték a vizsgálat megkezdése előtt nem lehet magasabb 2,5-nél. Normál értéke egyébként 1. A vizsgálat befejezése után nyomókötést helyeznek a szúrcsatornára, a további vérzés és nem kívánt ér-kiboltosulás (aneurizma) elkerülésére. Ilyenkor a beteg a hátán, szinte mozdulatlanul kell, hogy feküdjön. A kötés a vizsgálat után 6-12 órával eltávolítható.

Általánosságban véve, ha a kardiológiai kivizsgálás során (terheléses EKG, szív-UH, izotópos terheléses vizsgálat) a beteg panaszaival összhangban felmerül, hogy olyan mértékű szívkoszorúér szűkület állhat fenn, mely már a szívizomzat megfelelő vérellátását veszélyezteti, koszorúérfestést kell végezni abban a reményben, hogy a szűkületek katéter-technika segítségével megoldhatók. Heveny szívizom-infarktus esetén a sürgősséggel elvégzett érfestés és tágítás a fájdalom jelentkezésétől számított 6 órán belül elvégezve hozza a legjobb eredményeket.

A katéterezésnek abszolút ellenjavallata nincs, de vannak olyan állapotok, amikor különösen meg kell fontolni, hoz-e legalább annyi hasznot a betegnek a beavatkozás, amennyi kockázattal esetleg járna. Ilyen állapotok például a kontrasztanyagra fellépő ismert allergia, a legtöbbször mesterségesen előidézett véralvadási zavar, veseelégtelenség stb..

A felvezetett katéteren keresztül különböző eszközöket lehet a megtágítandó érszakaszhoz vezetni. Korábban gyakran végezték, ma már önmagában csak igen ritkán, az úgynevezett ballonos értágítást. Ilyenkor egy speciális katétert vezetnek fel, amelyen egy rövid szakaszon felfújható lufi van. Ezt kontrasztanyaggal feltöltik néhány másodpercre, így a lufi ismét kellő nagyságú körfogatot biztosít az ér számára. Mivel az így megtágított szűkületek sokkal hamarabb visszazáródhatnak, szinte mindig kiegészítik ezt az eljárást egy "sámfa", hivatalos nevén "stent" behelyezésével. Ezek pici fémhengerek, melyek az előbb említett lufikon találhatók. Rendeltetési helyükhöz érve a lufik felfújásával kipattinthatók. Könnyű elképzelni, hogy ha a megtágított érszakaszon hagyunk egy erős támfalat, kisebb az esélye az újabb szűkület kialakulásának, mint ha csak sima tágítás történik. Itt is vannak természetesen nem kívánt hatások, ezért egyre jobb minőségű stenteket készítenek. Újabb generációjuk a különböző gyógyszerekkel bevont stentek, melyek a legfőbb problémát, az érbelhártya szöveti túlburjánzási hajlamát csökkentik.

A fentieken túl vannak olyan kevésbé elterjedt technikák is, amikor a meszes felrakódásokat szinte belülről lehámozzák speciális miniatűr kések segítségével. A hasonló elven működő lézeres eljárások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A beavatkozás kapcsán előforduló kellemetlenségek (szúrcsatorna helyén vérömleny, ér-kiboltosulás, fertőzés stb.), esetleg súlyosabb szövődmények (embólia stb.) mellett, sajnos minden beavatkozás után számolni kell a megtágított koszorúsereken ismételten kialakult szűkülettel. Rossz hír a cukorbetegek számára, hogy ez az ő esetükben fokozottan így van, hiszen ismert az ilyen páciensek fokozott érelmeszesedési hajlama. Koszorúér tágítás és stent behelyezés után ma már kötelező ezért bizonyos gyógyszereket szedni (aspirin + clopidogrel, statinok), melyek jelenleg a legmegbízhatóbban kivédik, vagy lelassítják az erek ismételt szűkületét, elzáródását. Cukorbetegeknél ilyenkor a cukor-anyagcsere hosszú távú kiegyensúlyozásával, esetleges további szövődmények (pl. magas vérnyomás, emelkedett vérzsírok, veseszövődmények) minél korábbi felfedezésével és hatékony kezelésével szintén hozzájárulhatunk a megtágított erek tartós nyitva maradásához.

Forrás: www.hazipatika.com