vissza

Egy régi Krónikás...

márc
30
2009

Hollauer Tibor a Gyógyhír Magazin lapkiadója és a Gyógyhír felelős szerkesztője. Györgyivel „ezer éve” ismerik egymást, hiszen évtizednyi ideig együtt dolgoztak a Magyar Rádió Krónika rovatában.

Tibor szűkebb területe akkor a gazdaság-politika volt. Olyan orgánuma van, hogy aki egyszer is hallotta, az nem felejti el a hangját. 1993-ban eljött a rádiótól, mivel – ha szabad ilyent mondani - komolyabb dolgok foglalkoztatták. De ezt mondja el ő maga!

- Az a kérdés izgatott, hogyan lesz az állami vagyonból magántulajdon és piacgazdaság. Az akkoriban a felmerült kérdésekre többnyire vagy bizonytalan, vagy semmilyen válasz nem érkezett. Ezért – egy MTI-s kollégával, Mező Gizivel – belevágtam egy olyan lapba, melyet Privinfo-nak hívtak, és amely kizárólag a privatizációval foglalkozott. Az Állami Vagyonügynökség néhány lapszám után „felfedezte” létezésünket, és megállapodtunk abban, hogy megveszik a kiadványt. A tulajdonosváltás ugyan megtörtént, de alkalmazottként továbbra is mi készítettük az újságot. Pár hónappal később Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója felajánlotta, hogy legyek a sajtóosztály vezetője. Az identitásom annyira újságírói, hogy nehezen mondtam igent. Két évig vezettem a sajtóosztályt, és onnan már nem vezetett visszaút a sajtóba. Etikátlan lett volna, ha a riportalanyaimtól nem kérdezek, hanem válaszolok.

- Mi volt a folytatás? Mikor lett a gyógyszeripar elkötelezettje?

- Voltak olyan személyiségek, akik megtiszteltek a bizalmukkal. Ilyen volt Szabó Sándor, a Gyógyszerész Kamara akkori elnöke. Elmondta, hogy létre akarnak hozni egy lapot – a Gyógyszerészi Hírlapot – a Kamarán belül, a gyógyszerész társadalom folyamatos tájékoztatására. Ekkor alapítottam a Press GT-t, amelynek a mai napig többségi tulajdonosa és ügyvezetője vagyok.
Öt év után elnökváltozás volt, s a lap elkerült tőlünk. Eddigre azonban már több olyan marketing-kommunikációs feladatot is sikerült elnyernünk gyógyszeriparban és kereskedelemben, amelyek biztosították a cég további létét. Jelenleg a Hungaropharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Zrt. a legnagyobb megbízónk, melynek egyebek mellett az általad is említett Gyógyhír című szakmai magazinját gondozzuk. Aztán  még egy lapot létrehoztunk, a Gyógyhír Magazint, amely úgynevezett „nagypéldányszámú beteglap”: 230 ezer példányban jelenik meg, s az ország legtöbb gyógyszertárában terjesztjük.

- Közbeszólhatok? Különben soha nem tudom meg, hogy amikor nem szerkeszt és lapigazgat, mivel tölti a szabadidejét…

- Ürömön lakunk, van három gyerekem. A lányom 22 éves, a fiam 19, a legkisebb három és fél. Ő 2005. december 31-én született, és arra gondoltunk, amíg lehet, elhitetjük vele, hogy őt ünnepli szilveszterkor a világ, s miatta vannak a tűzijátékok. Szeretek Ürömön élni. A szüleim is itt laktak, az ő házuk mellé építettük a miénket. Gyerekkoromban sokat pecáztam, egyszer aztán elmentünk és kipróbáltuk az akkor 8 éves fiammal. Teljesen beleszeretett. Jó kikapcsolódás nekem is. Az ország sokféleképpen szakadt ketté: vannak, akik pecáznak, és vannak, akik nem.   

- Ettől aztán egészséges is.

- Így van, legnagyobb problémám, hogy újságot már csak szemüveggel tudok olvasni.

- Gondolom könnyen találtak utat a Kor Kontroll Társasághoz, hiszen törekvéseink nagy vonalakban azonosak.

- A mi törzsolvasóink is nagyjából negyven év felettiek. Így hát adódott a gondolat, hogy próbáljunk meg közösen együtt dolgozni a Kor Kontroll stábjával. A Kor Kontroll honlapja jelenleg a Gyógyhír Magazin weboldaláról is elérhető; az általuk preferált témával igyekszünk mi is megismertetni olvasóinkat. Ők egy-egy alkalommal nagyszerű orvos professzorokat hívnak meg programjaikra, ahol magas szintű tájékoztatást adnak egy-egy betegségről, mi pedig el szoktuk kérni ennek az írásos változatát. Szerintem mindkettőnk munkája így lesz - ha lehet -, még színvonalasabb. Ebből reményeink szerint az egészségüket megőrizni kívánó, betegségükből felgyógyulni akaró honfitársaink is profitálhatnak.