vissza

Dr. Balogh Sándor előadása a Parlamentben

jún
6
2006

Az Országyűlés Egészségügyi Bizottságának  Nyílt napján - 2006 június 6- án- a Kor Kontroll Társaság alelnöke, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója a háziorvosi praxisok helyzetéről számolt be.

Az alapellátás emberi erőforrás helyzete az elmúlt 15 év tapasztalatai alapján
A fenti ábra a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek megoszlását illusztrálja, zöld szín jelzi a vegyes, sárga a gyermek és piros a betöltetlen praxisokat.

Balogh doktor kiemelte, hogy a jelenlegi struktúra nem alkalmas az ellátás biztonságának az ország minden területén való garantálására, amit a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek egyre emelkedő száma, az öregedő háziorvosi kar, a szaporodó -  ha áttételesen is - létező munkamegtagadások jelensége mutat.

A háziorvosok ráadásul idősödnek. Jelenleg a 60 év feletti háziorvosok száma több mint hatszorosa a 35 év alattiaknak. A megoszlás igen egyenetlen, egyes kistérségekben 50% feletti a 60 évnél idősebb háziorvosok aránya, akik várhatóan közel azonos időben mennek nyugdíjba. Az alábbi ábra kistérségi bontásban mutatja a 60 év feletti háziorvosok százalékos arányát. A legsötétebb területeken ez az arány 50% feletti vagy közeli.


 

Az is kiderült, hogy a más szakirányú szakképesítéssel rendelkező háziorvosok legfeljebb saját szakmai igényességük miatt folytathatják ismereteik gyakorlását, ugyanis hétköznapjaikban nem hasznosíthatják azt. Hiába reumatológus a háziorvos (vagy a szomszéd háziorvos), a betegek vizsgálatra, reumatológiai ellátásra vagy akár csak a gyógyszerelés prolongálására a csak szakrendelőbe utazhatnak. Ez a helyzet korlátozza a háziorvosként munkát vállalni képesek és szándékozók számát.

A klasszikus, körzeti orvosi rendszerben a „falu eltartotta orvosát”, kimondatlanul is ismert volt a falusi körzeti orvosok presztizse. A ma végző orvosok azonban nem szívesen támaszkodnak a bizonytalan ígéretekre: meghatározott munkaidőt, világos feltételeket igényelnek és kiszámítható jövedelemre szeretnének építeni. Az ország hátrányos területein azonban a forrásoldalon hiányzik az a plusz, ami a körülményekben mutatkozó hátrányt kompenzálni tudná..

Van- e esélyegyenlőség a háziorvosi ellátásban? A választ önök is tudják.

A ma működő rendszerben a véletlenen múlik, hogy adott esetben a beteg ellátására milyen körülmények között, milyen eséllyel kerül sor - akár az időfaktort, akár a rendelkezésre álló szakmai kapacitásokat nézzük. A kórházon kívüli sürgősségi ellátásban a háziorvosi ügyelet és a mentőszolgálat vesz részt, jogszabályokkal körülírt feladat-megosztásban. Nem kevéssé múlik a betegek számára a hozzáférhetőség, az esélyegyenlőség azon, hogy e két terület milyen formálisan is szervezett egységben látja el feladatát. Végeredményében az önkormányzatokon múlik, hogy az elvárható szakmai és technikai felkészültség mellett jutnak-e ellátáshoz a rászorulók vagy sem.

Dr.Balogh Sándor a statisztikai adatokkal igazolta következtetését ugyanis a morbiditási / megbetegedési / mutatók azt igazolják, hogy az ország hátrányosabb területein az egészségügyi paraméterek is messze elmaradnak a városi területekétől. Súlyosbítja a helyzetet az e területeken élő lakosság iskolázatlansága,továbbá, hogy az alacsonyabb egészségügyi kultúra velejárója a hiányos higiéné, a fertőző betegségek gyakori előfordulása, az alultápláltság, az egészséges életmóddal szembeni igénytelenség , továbbá a magas rokkantositási arány és a korai halálozás.