vissza

Betegséglexikon - Makula-degeneráció

máj
28
2006

A fejlett társadalmakban az időskori látásromlás egyik vezető oka napjainkban az úgynevezett szemfenéki meszesedés, orvosi kifejezéssel makula-degeneráció. Köznyelvi elnevezése valójában helytelen, hiszen egyáltalán nem a szemfenéki erek meszesedése okozza.

másnéven: macula degeneratio

A macula - vagy sárgafolt - az éleslátás helye, ez az ideghártya-terület felelős a kép észlelésekor az éles látásért, és ez az a terület, amely olvasóképességünket is biztosítja. A degeneráció elfajulást, e betegségnél az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti.

A makula-degeneráció kimondottan az idős kor betegsége, s gyógyítása ma még egyáltalán nem, vagy csak részben lehetséges.


Okok és tünetek:

Az időskori makula-degeneráció (az angolszász szakirodalomból betűszóként átvéve AMD - age related macular degeneration) két alapvető formában jelentkezik.

Az egyik típusban az éleslátás helyének "kikopása", atrophiája látható, ennek a folyamatnak a hátterében a sejtek elhalása, illetve egyes részeinek pusztulása áll.
Ez a típus az úgynevezett száraz forma.

A beteg lassú, folyamatos látásromlást észlel, melynek fő jellemzője, hogy a központi látás és az olvasóképesség romlik. A beteg jellegzetes panasza, hogy: "Éppen azt nem látom, amire ránézek, nem ismerem föl az arcokat, nem jó az évekig használt olvasószemüveg sem, nagyítót kell használnom, ha ki akarok betűzni valamit."

A másik esetben - ezek az ún. nedves típusú elváltozások - az éleslátás helyén az ideghártya síkja alatti érhártyából kóros érnövekedés indul meg, és áttörve a két réteg közti finom hártyát, az erek betörnek az ideghártyába (retina). A folyamat elején még csak egyszerűen "elfedik" ezt a területet, később azonban az erekből folyadék kiáramlás,vérzés indul meg (ezért nevezik "nedves" formának), majd ez a terület elhegesedik, a központi látás teljes elvesztését okozva.

A betegség kezdetén a panaszok hasonlóak a száraz formánál leírtaknál, a bevérzés megindulását azonban hirtelen bekövetkező és nagyfokú látásromlásként éli meg a beteg.

A betegség valódi oka egyik formánál sem ismert.

Családi halmozódás megfigyelhető a betegeknél, mely genetikai eredetre utal, életmódbeli jellegzetességek - dohányzás, állandó napfényben való munka, vitaminszegény étrend - is hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.


Diagnózis leírása:

A jellegzetes panaszok és tünetek, valamint a szemfenéki kép alapján nem nehéz a diagnózis felállítása. A korszerű betegség-meghatározáshoz és a differenciál diagnosztika (más, hasonló betegségektől való elkülönítés) megkönnyítésére különböző képalkotó eljárások is az orvos rendelkezésére állnak:

FLAG vagy fluoreszcens angiográfia:

A vizsgálat során vénás injekcióval festékanyagot juttatnak a szervezetbe, mely néhány másodperc elteltével megjelenik a szemfenéki erekben láthatóvá téve azokat.

A szemfenékről készített fényképsorozat jellegzetességei segítik a betegségek elkülönítését.

OCT: Optikai koherencia tomográfia:

Az eljárás hasonló a már általánosan ismert ultrahang-vizsgálathoz, csak itt egy speciális fénynyaláb segítségével történik a letapogatás.

A retina keresztmetszeti képének megfelelő színes kép jelenik meg a képernyőn. Olyan elváltozások tehetők így láthatóvá, amit a szokásos biomikroszkópos vizsgálattal csak sejteni lehet.

Kezelés leírása:

Több gyógyító eljárás létezik, de ezeknek éppen sokfélesége mutatja azt, hogy nincs egyetlen jól bevált módszer, amivel a betegség végleg meggyógyítható.

Ennek egyik fő oka az, hogy még nem pontosan ismertek azok a tényezők, amelyek a sejtpusztulást, illetve azok a faktorok, amelyek a kóros erek növekedését elindítják.

Konzervatív terápia:

Az okok tárgyalásánál felsorolt kockázati tényezők kikapcsolását minden betegnek meg kell szívlelnie. Így a dohányzás elhagyását is.

A különböző multivitamin-készítmények mellett ma már többféle, szemre specifikus kombinációjú vitamin is kapható, továbbá elmondható, hogy a természetes zöld és sárga festékanyagot tartalmazó zöldfélék fogyasztásának a vitaminokat kiegészítő jó hatása van.

Invazív terápiák:

1. Injekciók

Intraocularis, azaz a szem belsejébe juttatott injekció:

A beavatkozás során egy speciális, szteroid tartalmú gyógyszert juttatnak a szem üvegtestének terébe, az injekciót kúraszerűen adják. Ez bizonyos esetekben lassíthatja a folyamatot, illetve javulás is elérhető.

2. Lézeres eljárások:

Az úgynevezett nedves típusú elváltozásoknál jöhet szóba a betegségben aktív területek - azaz, ahol a folyamat előrehalad - lézerkezelése, a beteg terület növekedésének megakadályozására. A lézerkezelés célja a fentebb említett kóros érnövekedés elpusztítása. Erre az eljárásra azonban a szemeknek csak néhány százaléka alkalmas.

Nagy várakozás előzte meg azt a néhány éve Magyarországon a Semmelweis Egyetem szemklinikáján is elkezdett speciális beavatkozást (az ún. fotodinámiás terápiát, rövidítve PDT) , amely lényegében a lézerkezelés kiterjesztése. Az eljárás során vénán keresztül olyan anyagot juttatnak a szervezetbe, mely éppen a kóros erekben halmozódik fel, érzékennyé téve azokat a lézerkezelésre. A módszer különös előnye, hogy így biztonsággal megkímélhetőek a még ép területek.

E drága beavatkozás alkalmazásának leginkább az szab határt, hogy igen speciális kritériumok szerint tartható rá egy szem alkalmasnak. Sok esetben a folyamat típusa, vagy esetleg a panaszok jelentkezésekor már igen előrehaladott volta miatt nem jön szóba ez a kezelés.

Szintén lézerrel, annak hőhatását kihasználva lehet kezelni egyes szemeket, az úgynevezett termoterápiával (TTT). A hő hatására lassul a folyamat és a romlás, néha látásjavulás is észlelhető.

Egyes speciális esetekben szóba jöhet az üvegtesti határhártya lézeres megnyitásával a szemfenéki vér lebocsátása.

3. Műtétek:

A betegek látásának javítása érdekében a retinasebészek mindig is próbálkoztak különböző műtéti megoldásokkal, igazán maradandó eredményt adó eljárás mindeddig nem született, időleges javulás azonban elérhető volt.

Napjainkban a műtéti technika lehetővé teszi azt az eljárást, mely során a szemsebész az ideghártyát 360 fokban körbemetszve, majd az alapjáról leválasztva elforgatja, és a még ép retinarészeket fekteti a korábbi beteg terület helyére. Ilyenkor az elforgatott szögnek megfelelően később szemizom műtétre is szükség van, hogy a kép újra egyenes legyen. A gyakorlatban a mérsékelt eredmények miatt ritkán alkalmazzák.

4. Látásjavító segédeszközök:

Azokban az esetekben, amikor az eddig említett beavatkozásokra nem alkalmas a beteg, vagy azok után is látásromlást él meg, esetleg az elért jó eredmény további javítására látásjavító segédeszközök széles választéka áll rendelkezésre.

Ezek igen egyszerű elven működnek: a látott képet akkorára kell felnagyítaniuk, hogy a meglévő ép területek működését kihasználva a páciens újra látásélményhez jusson.

Mivel ez a betegség a centrális látóterületet érinti, az olvasóképesség visszaadása az elsődleges cél. Az egyszerű kézi nagyítótól a világító nagyítókon át, különlegesen csiszolt olvasóléceken keresztül széles a választék. Kézimunkázáshoz, aláíráshoz különböző keretekkel látják el a nagyítókat, így kényelmesebbé téve a használatot. A szemüvegbe épített távcső a tévénézésben, a rátett olvasóelőtét az olvasásban segítheti a beteget. A kifejezetten nagy - több mint tizenkétszeres - nagyítási igényű betegeknél a televízióhoz csatlakoztatott kézi nagyító, az úgynevezett videolupe, illetve a különböző szkennerrel ellátott projektorok segíthetnek.

Ezeknek az eszközöknek a használata elszántságot és bizonyos szellemi frissességet, valamint nagy türelmet igényel, mert egy egészen új típusú olvasást kell megtanulnia a páciensnek.

Mivel a jó általános állapotú, szellemileg friss idős embereknél az olvasás kiemelt szerepet játszik a szórakozásban, ismeretszerzésben, az időskori makula-degeneráció gyógyítása nagymértékben javíthatja életminőségüket, visszaadva önállóságukat, kedves időtöltésüket.


Szerző: Dr. Széchey Rita
Lektor: Dr. Imre László
(www.hazipatika.com)

Partnereink