Nagy Emese esete a Korkontrollal
Aki a Kor Kontroll Társaság televíziós riportjait készíti: Nagy Emese.
Aki figyelemmel kíséri a Korkontroll Társaság programjait, azok bizonyára ismerik Nagy Emese újságírót is. Ő az, aki B. Király Györgyinek hol láthatóan, máskor nem annyira az előtérből segíti a munkáját. Amikor rávilágít a figyelem, akkor éppen moderátorként vezeti az összejövetelt. Máskor pedig a Pallas Páholy Duna TV-n leadott műsorát interjúkkal, beteg-orvos megszólalásokkal teszi változatosabbá. Egy szónak is száz a vége, Emese a Korkontroll Társaság megalakulása óta dolgozik annak sikeréért.
- Jó, de mi hajtja ezt a fiatal (33 éves) rádiós újságíróhölgyet, hogy rendes munkája mellett ebben a civil szerveződésben is maximális bedobással vegyen részt?
- Hogy miért? Györgyivel évek óta együtt gondolkozunk és dolgozunk, amikor jött ez az ötlete, azonnal mellé álltam. Alapvetően mindig is érzékeny voltam és maradtam szociális ügyekben. A rádióban is tudják, ha egy hajléktalant, vagy egy lakásfoglalót kell megszólaltatni, akkor tuti, hogy engem küldenek. De még nincs vége a miérteknek, én a Korkontrollban mindig anyukámból indulok ki, hogy ő mit szeretne, az ő korosztályának mi volna jó. Éppen ezért rendszeresen elhívom őt is a rendezvényekre, és ilyenkor ott van a többiek között, akik éppen vérnyomást méretnek, koleszterin vagy cukorszintet. Sajnos, nem az az életrevaló típus, aki könnyen feltalálja magát, sokkal elesettebb nálam. De, örömmel jelentem, hogy hatott rá a Korkontroll, mert naponta elmegy sétálni. Eddig villamossal járt a postára is, de mostantól minden nap sétál két kilométert. Amikor ezt hírül vettem, természetesen nagyon boldog voltam, hogy megértette a lényeget és az előadások hatására, tesz valamit a saját egészsége érdekében. Valamennyi résztvevőnél ez a cél, mármint az, hogy aki mondjuk elkezd valamilyen testmozgást, az könnyebben tolja félre a tésztát, és tesz a tányérjába zöldségeket. A Korkontroll célja nem kevesebb, mint az, hogy elmondjuk azoknak, akik figyelnek ránk, hogy mindenki felelős a saját életéért.
Amikor itt tartunk a beszélgetésben, Emesét elhívják néhány percre. Ott maradok a rádió udvarán, a Pagoda mellett. Utánanézek Emesének, ennek a zöldszemű túlhajszolt mai (és kicsit tegnapi) fiatalnak. 12 éve dolgozik a rádióban, egy héten háromszor ő vezeti a Kossuth rádióban a 180 perc című vadonatúj reggeli műsort. Ő mondja a híreket is, sokszor riportjai is elhangzanak benne. Azt hiszem, bár vágyik a csendre, de ha bekövetkezne, azt nem bírná ki. Életformája lett a nyüzsgés. Mikor visszajön, megkérdem tőle, ami már percek óta foglalkoztat:
- Jól látom, hogy a fürdőruhát hordasz a póló alatt?
- Jól. Ez azt az illúziót kelti, hogy hátha nyaralok.
- Zavarba hozhatlak? Te mit teszel magadért?
- Nehogy azt hidd, hogy csak 60 éves kortól kezdődik a visszaszámlálás! Ahhoz, hogy az ember jól érezze magát 60 évesen, már a harmincas éveiben érdemes rákészülni. Életformában, étkezéssel, stb. Sose késő! - ez a szlogenünk, de sose lehet elég korán elkezdeni, hogy ne legyen késő. Én például elég sokat járok edzőterembe, ahol a hegymászógépet és a futógépet veszem igénybe. A valóságban viszont rengeteget kerékpározom. Ezen kívül figyelek arra, hogy mit eszek. Sokáig nagyon bigott vegetáriánus voltam, azt túlzásba is vittem. Már nem vagyok az, a halakat megeszem. Egyébként is híve vagyok a bio és a reformkonyhának.
- Mindehhez az életformához van férjed is?
- Nincs.
- Akkor párod?
- Az sincs. De van egy szerelmem!
Ha tehetném, mindenkinek ezt ajánlanám, ugyanis a testi-lelki egyensúlyhoz jól jön egy kis szerelem.
Bozsán Eta
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen