vissza

Aludj jól!

márc
15
2011

Az Alvás Világnapja- március 17- nemzetközi esemény, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, az életminőség szempontjából. Ezen a napon a világ számos országában orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy bemutassák: az álmosság és a kialvatlanság egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. Radics Judit pszichiáter is hisz ebben, ahogyan a Magyar Pszichiáter Társaság magazinjában, a Lélekemelőben olvashatják.

- Rákerestem a nevére az interneten. Az első benyomás az volt, hogy a pszichiátriát rendkívül tágan értelmezi és nagyon széles skálán műveli. Mégis: gyógyítóként melyik terület áll Önhöz a legközelebb?

- Általános pszichiátriai osztályon kezdtem dolgozni, ahol mindennel kellett foglalkozni a depresszív, szorongásos és pánikzavaros esetektől kezdve az időskori szellemi hanyatláson át a szenvedélybetegségekig. Az utóbbi években az alvászavarokra helyeztem a hangsúlyt, hiszen – noha ez speciális terület– elválaszthatatlan az általános lélekgyógyászattól; összefügg a stresszel, a depresszióval, a szorongásokkal, de akár az alkoholizmussal, az időskori szellemi leépüléssel vagy akár a nagy pszichiátriai kórképekkel.

- Lehet azt mondani, hogy az alvászavar már-már népbetegség nálunk?

- Igen . Nemrég volt az Alvás Világnapja, amihez Magyarország is csatlakozott. Ez alkalommal közzétettek egy felmérést arról, hogy milyen gyakori az alvászavar az átlagos lakosság körében. Megdöbbentő számot tudtunk meg: a magyar nők 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként rosszul alszik. A nemzetközi adatok szerint a nőknek csak egynegyede szenved ettől valamikor élete során; a férfiaknál kicsit jobb a helyzet.
A túlzott testi-lelki megterhelés, a felelősségteljes munkakör, a napi túlterhelés, a stressz alapvető lehet az alvászavar megjelenésében. Bizonyos helytelen szokások – úgynevezett rossz alváshigiéne (kávézás, kólázás, erős dohányzás, késő esti edzés, vacsorához fogyasztott nagyobb mennyiségű alkohol – ugyancsak megronthatják az alvást. A stressz áttételesen is okozhat alvászavart, méghozzá oly módon, hogy testi betegség kialakulásához vezet, majd e testi probléma képezi az alvászavar alapját. Stressz okozta magas vérnyomás esetén típusos panasz az alvás zavara, de ha a stressz fekély kialakulását okozza, úgy a nyelőcsőbe visszajutó gyomorsav maró hatása nyomán jelentkezhet az éjszakai felébredés. (Radics Judit. DrInfo különszám, 2010. április)

- Úgy tudom, immár a betegek között is egyre ismertebbé válik, hogy Radics doktornő Győrben létrehozta az ország első alvászavar szakrendelését.

- A Magatartástudományi Intézetben kitűnő kollégám, Pfuller György doktor a pszichoszomatikus ambulancia keretében foglalkozik insomniával, de az első hazai szakrendelést 2009-ben valóban én alapítottam meg a győri Petz Aladár kórházban. Emellett magánrendelésem keretében évek óta működik az Alvásterápiás Gyógycentrum.

- Mit tesz a pszichiáter, ha lelki baja van? Vagy ilyen nem fordulhat elő?

- Dehogynem! Engem mindig megvisel a betegeim problémája… például a depresszió, ami mögött sokszor veszteség áll… Ilyenkor az segít, ha a kollégákkal átbeszéljük a dolgot. Számomra nagy próbatétel volt az, amikor intenzív kórházi osztályt vezettem, ahol nem egyszer életveszélyben lévő súlyos betegeket próbáltunk megmenteni. Ilyenkor sokszor előfordult, hogy otthonról is hazatelefonáltam, hívtam az ügyeletes orvost vagy az ápolót. Rájöttem azonban, hogy ennek valamiféle határt kell szabni, mert én is belerokkanok. Talán épp ez az időszak adta az utolsó lökést ahhoz, hogy behatóan kezdjek foglalkozni alvászavarokkal. Az mindenképp sajátos helyzet, amikor egy kolléga lelki problémákkal küszködik; ez a kolléga nem feltétlenül pszichiáter, lehet belgyógyász is vagy épp sebész. Előfordul, hogy úgy érzik: ők nem szorulnak a másik orvos segítségére, s talán még kínos is számukra. Így aztán előfordul, hogy orvos létére nem kezelteti magát, elkallódik, vagy még betegebb lesz.

- A szakmáról beszélünk egyfolytában, s ha az olvasó velem együtt azt tapasztalná, milyen szenvedélyesen és mekkora hivatástudattal beszél a munkájáról, természetesnek tartaná, hogy ritkán szólok közbe. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy az élet nem csak a szakmából áll. Például: lehet-e tudni, mi a hobbija?

- Nem titok: a színek. A színek lélekre gyakorolt hatása. Kínában több ezer éve foglalkoznak vele, s engem régóta nagyon izgat ez a tudomány. Bár oklevelem is van arról, hogy elvégeztem a Feng shui akadémiát, és igazolt szakértő vagyok, alapvetően autodidakta módon ismerkedtem meg és mélyedtem el a térrendezés, illetve a színek és a lélek kapcsolatával.Ha valaki depressziós, az első vizitre szinte bizonyosan feketében érkezik. Nem azért depressziós az illető, mert gyászol, hanem mert rossz hangulata mindenre rányomja a bélyegét. Előfordul, hogy a páciens azt mondja, neki csak fekete ruhája van. Aztán amikor a terápia során kikötöm, hogy bármilyen színű ruhában megjelenhet, csak feketében nem, kiderül, hogy a szekrénye tele van színes darabokkal. S az, hogy mondjuk sárga öltözetben jött, már önmagában visszahat a hangulatára.

- A hangulat tehát torzítja a látásmódot. A ruházaton kívül hol lehet még „bevetni”a színeket a gyógyításban?

- Az öltözködés van a legközelebb az emberhez, de utána a közvetlen környezet következik: a lakás, a munkahely... épp ezért szándékozom beiratkozni a Budapesti Műszaki Egyetem színtechnika tanfolyamára. A színeket egyébként színvitaminoknak is hívják, és mindegyiknek megvan a maga szerepe. Ha az ember kicsit fel akarja dobni magát, mert leeresztett, akkor más színekre van szüksége, mint amikor pihenni szeretne. Vegyünk egy hétköznapi példát! A pirosnak dinamizáló, lendületbe hozó hatása van, és növeli az étvágyat, ezért nem véletlen, hogy az ismert gyorsétterem-lánc logója a pirost és a sárgát használja, nem a szürkét; piros a kínai éttermek cégtáblája is. Ugyanakkor a túlfeszített embereket zavarja, idegesíti ez a szín, mert amúgy is túlpörögtek.

- És az Ön kedvenc színe?

- A zöld. Egészen kis gyerekként már szimpatizáltam ezzel a színnel. A zöld a természetet és a nyugalmat szimbolizálja, így valószínű, mivel jómagam inkább a gyorsabb élettempóra vagyok hajlamos, ösztönösen "lelassít". Nyilván nem véletlen, hogy a természetben ez a szín van túlsúlyban a fák, növények révén, mivel a regenerálódást is szolgálja.

Csák Elemér

Partnereink