A véradás ABC-je I.
ápr
21
2006
A magyar vérellátórendszerben gyakorlatilag el lehet végezni minden fertőző betegséget kiszűrő vizsgálatot. Amennyiben új fertőzés veszélye merül föl, a modern technológiák segítségével szinte napok alatt be lehet vezetni újabb ellenőrző vizsgálatokat. A véradás egyéni hasznaKi adhat vért?A véradás menete.
A HáziPatika.com oldalán 2001. végén megjelent szavazásunk eredménye alapján elmondhatjuk, hogy olvasóink igen segítőkésznek mutatkoztak. 84% nyilatkozott úgy, hogy a véradáson túl haláluk után szerveikkel is szívesen segítenek másoknak. Ezt követően pedig az is kiderült, hogy felhasználóink szorgalmas véradók, jóval az országos átlag fölött járulnak hozzá az állandó vérkészlethez. Az összlakosságnak körülbelül 5%-a ad rendszeresen vért, nálunk ez az arány 10%, ami nyilván abból is adódik, hogy látogatóink nagy része az aktív véradó-korban van.
Ha kíváncsi rá, mi haszna származik a véradásból, és vajon alkalmas-e rá, feltétlenül olvasson tovább, hogy jó szándéka valóban tetté válhasson.
A véradás egyéni haszna
A véradók a rendszeres orvosi vizsgálatnak köszönhetően túl azon, hogy eleve tudhatják, hogy egészségesek, hamarabb "kerülnek orvoskézre", ha bármilyen betegség miatt mégis rendellenes vérképet találnak náluk. Ennél a biztonságérzetnél nagyobb haszon tán nem is kell. A véradók betegségre utaló jelek esetén kérés nélkül is kézhez kapják a leleteket. Kérésre pedig minden további adat is rendelkezésükre áll.
Budapesten még előfordulhat, hogy az önként jelentkező véradó később semmi visszajelzést nem kap, hogy továbbra is számítanának rá, de a központi adatnyilvántartás kiépülésével ez egyre kevésbé fordulhat elő. Ha pedig valóban betegségre utaló jeleket találnak, az értesítés biztos nem marad el. Később még szó lesz róla, hogy milyen vizsgálatokkal milyen leletek birtokába juthat a véradó.
A véradás alkalmával kapott étkezésen túl más anyagi jellegű ellenszolgáltatás nincs. Az önkéntesség viszont pont a véradás biztonsága miatt elengedhetetlen. Így valóban csak azok mennek el vért adni, akik önzetlenül akarnak segíteni: a nyereségvágy hajtotta, egészségügyi szempontból alkalmatlan emberek nem terhelik a vérellátó rendszert.
Ki adhat vért?
Általában mindenki, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, és még nincs 65 éves. Néhány feltétele azért még van. 50 kg-nál kisebb testsúlyú egyéntől nem vesznek vért, mert a minimum 4,5 dl-es leveendő mennyiséghez képest nincs elegendő vértartaléka. Ugyancsak nem adhatnak vért szoptató anyák.
Bár a levett vért mindig ellenőrzik, ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy aki legjobb tudomása szerint nem teljesen biztos abban, hogy teljesen egészséges, ne adjon vért. Ezért fontos az önkizáró nyilatkozat, melynek kérdéseire a valóságnak megfelelő választ kell adni. Vannak fertőző betegségek (pl. az AIDS vagy hepatitisC), melyek különös figyelmet igényelnek: ezért azok sem adhatnak vért, akik bár tudomásuk szerint nem fertőzöttek, mégis veszélyeztetettek.
A nők évente háromszor, a férfiak évente négyszer, legfeljebb ötször adhatnak vért. Két véradás közt legalább 8 hétnek kell eltelnie, általában 3-4 hónaponta kerül sor valakire. Ennél gyakrabban csak akkor lehet, ha csak plazmát vagy vérlemezkét ad a donor, ilyenkor lehet akár hetente kétszer is.
A véradás menete
A véradásra egy kicsit fel kell készülni. Célszerű a bő, feltűrhető ujjú, kényelmes ruha viselete. Éhgyomorra nem ajánlott a véradás, ezért érdemes indulás előtt kényelmesen, bőségesen enni és inni. Kerülni kell a zsíros ételeket, alkoholt nem szabad fogyasztani. Az éhezés és a folyadékhiány rossz általános közérzetet okoz, ráadásul a vérrel is legalább 2 dl folyadék távozik. A szervezetben lévő megfelelő folyadékmennyiség az erek teltsége miatt könnyebbé teszi a véna megtalálását, és a vérvétel is gyorsabb.
Minden véradónak először egy adatokat és egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket tartalmazó lapot kell kitöltenie, majd egy-két pohár teát vagy üdítőt kell elfogyasztania, hogy a leadandó folyadékot előre pótolja szervezetében. Gyors orvosi vizsgálattal ellenőrzik, hogy a jelentkező elegendő vértartalékkal rendelkezik-e az adakozáshoz, ehhez vérnyomás, esetleg testsúlymérés tartozik. A szokásos véradás kivizsgálással, adatfelvétellel együtt kb. 40 percig tart, amiből maga a vér levétele 5-6 perc.
A vért steril, egyszer használatos vérvételi zsákba veszik le, a hozzá csatlakozó vérvételi tű sem használható még egyszer, így a véradó nem fertőződhet. A zsákban a vér alvadását gátló és a vérsejteket tápláló oldat van, mert egyrészt a megalvadt vért nem lehetne átömleszteni, másrészt a vér sejtjeinek is szükséges a táplálék mindaddig, amíg a bért kapó beteg szervezetébe be nem kerülnek. A véradást követően megint étkezés, sok folyadék és egy-két szendvics elfogyasztása következik, ami a vér újratermeléséhez szükséges kalória minél előbbi bevitele miatt szükséges. A véradás teljes idejében már az étkezés és a pihenőidő is benne van. Az időpont-egyeztetés a várakozás elkerülése miatt célszerű. A plazma vagy vérlemezke adása valamivel hosszabb időt vesz igénybe, az előzetes egyeztetés itt nélkülözhetetlen.
A cikk második részében a vérrel átvihető betegségekről, laborvizsgálatokról lesz szó, megtudhatjuk, mi az a plazmaferezis, nem okoz-e problémát, ha valaki csak munkaidőben tud vért adni.
Forrás: www.hazipatika.com
