A pánikbetegség és ikertestvére…
nov
26
2012
Gábor S. Pál pszichiáter és zeneszerző, mint általában- Lillafüreden egy szakmai konferencián – most is lenyűgözte hallgatóságát. Ha az ember őt figyeli, arra gondol, hogy az összes karmester és zongoraművész - most kevéssé volt szó más művészeti ágak képviselőiről- mentálisan sérült, mondhatnám pszichiátriai eset, mert a depresszió mellett minimum szociális fóbiája, kényszerbetegsége, bipolaritása van.
A sort Goethe-vel kezdi. Nemcsak író és költő, ahogyan általában nyilvántartjuk, hiszen 43 kötetes az életműve, 13 kötetre rúg tudományos munkássága : színelmélet, növénytan, kristálytan ráadásul saját rajzaival. Newtonnal szemben áll, szidja is, határozottan állítja, hogy csak 3 szín létezik: a sötét, a homály és a világosság. Az egeri hóhérral barátkozik, aki egy kristálygyűjtemény birtokosa. Ebből kényszeresen el-elcsen egyet-egyet, hasonlóan gondolkodván, mint Rousseau - „ha látom inkább elveszem, mint kérem.” Szociális fóbia jellemzi: munkások előtti beszédét rosszullét miatt nem volt képes elmondani. Pánikrohama során saját magát látta szembe lovagolni (deperszonalizáció). Agorafóbiáját „ingerkitételes” módon próbálja gyógyítani a székesegyház tornyához köti ki magát. És még hipomániája is van: Schiller halála után gyakori vendég az özvegynél, indokolatlanul vidám, nevetgél. Egyik legismertebb verse „ A vándor éji dala”,melynek számos magyar műfordítója akadt, mondhatni legnagyobbjaink.
Az előadás üde színfoltja, amikor a pszichiáter –zeneszerző bemutatja és felolvassa: Szász Károly, Dóczi Lajos, Kabos Ede, Pásztor Árpád,Kardos István Képes Géza,Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád fordításait. És, hogy a vállalkozó kedvű pszichiáterek se maradjanak ki a sorból: Janka Zoltán és saját fordítását is.
Glenn Gould (1932-1982) a legnagyobb Bach-zongorista, aki valaha élt.
Pánikbeteg, agorafóbiás, szociális fóbiában szenved, kényszerbeteg. A legnagyobb kánikulában is állandóan fázik, mint Napóleon vagy Voltaire nyáron is működik a kályha vagy a kandalló.
Wolfgang Amadeus Mozart kora legnagyobb zeneszerzője, legjobb zongoristája,
orgonistája , karmestere. Abszolút hallással rendelkezik, tökéletes harmónia hal-
lással . Képes kottát írni és közben fejben egy teljes vonósnégyest, vagy versenymű-
vet komponálni. 6 éves korától európai turnékra utazik, variációkat ír megadott témára, selyemkendővel lekötött billentyűzeten zongorázik.
Örökös visszatérő kérdése: „szerettek?” Michael Puchbergnek írott levelei
mániára utaló mondatokat tartalmaznak. 1788-ban 2000 forintot kér 1-2 évre, „megfelelő kamatok ellenében”, ha ez nem lehetséges, akkor legalább néhány száz forintot holnapig, mert a háziúr annyira tapintatlan. Annyi tartozása volt, hogy a legolcsóbb temetést kapta.
Otto Klemperer a múlt század egyik legnagyobb karmestere. Bipoláris zavarban szenved. 1939-ben, Bostonban – tévesen –agytumort állapítottak meg nála, és megoperálták. Az operáció után részben lebénult, egy gyógyintézetben maradt. Sikertelen műtétje után elvesztette a pozícióját Los Angelesben, nem kapott munkát Amerikában. A világháború után visszament Európába, saját magát rehabilitálja egy dél-angliai amatőr zenekarnál, majd 1947-től 1950-ig a Budapesti Operaház vezető karmestere lett. Hangulatos záróakkordként Gábor S. Pál zongorán kísérve saját magát elénekelte a pánikbetegség és a magas vérnyomás kapcsolatáról szóló dalát.
B. Király Györgyi
Forrás: beKopopgtató
Hipertónia Társasági Magazin
2012.IV.Évfolyam 4.szám
