Magyarország felnőtt lakosságának 15-20 százaléka, a hatvan éven felüliek több mint fele magas vérnyomás betegségben szenved. Az évekig tartó tünet- és panaszmentes időszak után alakulnak ki a súlyos szövődmények: szívelégtelenség, agyvérzés, trombózis, vese- elégtelenség, melyek halálhoz is vezethetnek.
A felkaron, ülő helyzetben mérve 135/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthető normálisnak. A vérnyomás első értéke (135 Hgmm, szisztolés nyomás) a bal kamra összehúzódásakor, a második értéke (85 Hgmm diasztolés nyomás) a kamra elernyedésekor mérhető nyomás. A vérnyomás a testhelyzettel is változik. A nehézségi erő hatására, álló helyzetben a szív feletti erekben (pl. a fejben) alacsonyabb, a szív alatti erekben (pl. lábban) magasabb. Fekvő testhelyzetben ez a nyomáskülönbség kiegyenlítődik. Akkor áll fenn magas vérnyomás betegség, ha legalább három különböző napon végzett méréssel normál érték feletti vérnyomást mérünk. A betegség súlyosbodását jelentősen fokozzák a kockázati tényezők: életkor, pulzusszám, koszorúserek állapota, testsúly, dohányzás, koleszterinszint, vércukorszint, stressz, mozgásszegény életmód, alkoholfogyasztás, genetikai (örökletes) tényezők.
Első fokú hipertónia:
A szisztolés vérnyomás érték 140-159 Hgmm, a diasztolés vérnyomás értéke 90-99 Hgmm. Nem állapítható meg egyéb szervkárosodás, nincsenek más szív-érrendszeri betegségek. Elegendő az életmódváltoztatás, gyógyszeres kezelés még nem szükséges.
Másodfokú hipertónia:
A vérnyomásértékek hasonlóak vagy magasabbak mint az I. fokú hipertóniában, szív-érrendszeri betegség kimutatható, de nincs még szervkárosodás. Az életmód változtatás mellett rendszeres gyógyszerszedés és orvosi ellenőrzés szükséges.
Harmadfokú hipertónia:
A normálisnál magasabb vérnyomásértékek, rizikótényezők, súlyos szív-érrendszeri betegségek és szövődmények, melyek miatt gyakran visszafordíthatatlan, gyógyszeres kezeléssel sem megszüntethető károsodás jön létre az egyes szervekben.
A magas vérnyomás betegség szövődményei:
A legjelentősebb a szív, az agy, a vese károsodása, valamint egyéb érrendszeri elváltozások, mint a nagyerek tágulata vagy meszesedése. A magas vérnyomás betegségben szenvedők leggyakrabban szívinfarktus, szív- és veseelégtelenség, valamint agyi keringési károsodás következtében halnak meg.
A hipertónia kezelése:
A gyógyszeres kezelés mellett, alapvető az életmódbeli és a táplálkozási szokások megváltoztatása. A legfontosabbak a súlyfelesleg leadása, a dohányzás megszüntetése, az alkohol- és a kávéfogyasztás elkerülése. Az ételek nátriumtartalmának csökkentése, azaz a sófogyasztás korlátozása. Lényeges viszont a kálium-, kalcium- és magnézium-bevitel növelése. A magas vérnyomás betegségben szenvedők magnézium vérszintje alacsonyabb, mint az egészséges embereké, ráadásul a magnéziumhiányos állapotban fokozódik a stressz iránti érzékenység is. A fokozott magnézium-bevitel kismértékben csökkenti a vérnyomást. Fontos továbbá a rendszeres testmozgás: séta, úszás, kerékpározás, természetesen orvosi ellenőrzés mellett, mert a hirtelen nagy igénybevétel a pulzusszám kóros emelkedéséhez vezethet. Stressz okozta feszültség csökkentése szintén jó hatású a hipertónia kezelésében. Ezt egyéni tréninggel, esetleg pszichoterápiás kezeléssel, egyes meditációs gyakorlatok megtanulásával lehet elérni.
Gyógyszeres kezelés:
A vérnyomás csökkentésére különböző hatású gyógyszereket alkalmazunk.
Mindenképpen érdemesaz életmód helyes megválasztásával inkább a magasvérnyomás-betegség megelőzésére törekedni, mert a kialakult betegség és a későbbi szövődmények kezelése élethosszig tartó gyógyszerelést tehet szükségessé.
Forrás: www.hazipatika.com
Segítsen, hogy az ön igényeihez igazodva alakítsuk az oldalt!
Google adatvédelmi iránylevek
nem
igen