vissza

A Pallas Páholyban

márc
24
2007

Pálos Zsuzsa

Amikor azt kérdezem Pálos Zsuzsa színésznőtől, hogyan került a KorKontroll társaságba, úgy néz rám, mintha űrbeli útját firtatnám. A szeméből az tükröződik, hogy a világ legtermészetesebb dolgát, miért kéne megmagyaráznia?  Aztán mégis szolgál némi magyarázattal. Nevezetesen, hogy B. Király Györgyit régóta ismerte, és amikor Györgyi azt mondta, hogy „Te közénk való vagy!” a meghívást megtiszteltetésnek vette. Minden szorongás nélkül ült be Zsuzsa a professzorok, tábornokok közé a színpadra, hogy különböző témakörökben megvitassák a véleményüket.

Egy ilyen alkalommal, amikor a Korkontroll témája a szem volt, Zsuzsa minden külön szervezkedés nélkül felállt, és elmondta Ady versét, az Őrizem a szemed-et. Azt meséli, hogy döbbent csend fogadta az előadást. Majd a csendet, óriási tapssal oldotta fel a közönség. Beszélgetésünkre éppen egy Korkontrollos rendezvényről jött, ugyanis az Urániában minden évben tartanak egy nyitott napot. Ez a program vérnyomás, cukor, koleszterinszint méréssel van egybekötve.

Pálos Zsuzsa színpadi és filmkarrierje meglehetősen sajátosan alakult. Olyan magyar filmekben játszott főszerepet, mint a Kakukk Marci, Én vagyok Jeromos, (Alfonzóval), vagy a Szinetár Miklós által rendezett Bánk bán-ban, ahol Izadorát játszotta. A sor, tetszés szerint folytatható még a Zsurzs Éva-filmekkel is.

Ez idő tájt felfigyelt Zsuzsára a „nyugat” és számtalan német, svéd, angol filmben szerepelt. Mikor ehhez a ponthoz érünk, eszébe jut egy kedves történet. ”Tudod, fiatal koromban Párizsba indultam és az odavaló ruhákat Vogel Ericcel terveztettem, aki a különleges anyagokat rajtam szabta ki. Mielőtt elindultam, Eric a kezembe nyomott egy összecsavart cetlit és azt mondta, hogy vigyem el Michel Gyarmaty-nak a Folies Bergere-be. Így is történt odaadtam a cetlit. Michel rám nézett és azt kérdezte:” Mit kér? Pénzt, munkát, lakást?” Én meg azt válaszoltam: előadást szeretnék nézni, de hátulról. Ekkor viszont ő döbbent meg.”

Amikor a színházi pályája elfáradt a József Attila Színházban, Bodrogi Gyulát akkor nevezték ki a Vidám Színpad igazgatójának, és szinte természetes volt, hogy Zsuzsa elszerződött a Révay utcába. Sorra aratta ott sikereit az akkori nagy kabaristákkal, Kibédi Ervintől Lórán Lenkéig. Legszívesebben arra a show-ra emlékezik vissza, amit Straub Dezsővel és Nádas Gáborral hármasban hoztak létre, címe: Együtt, ameddig bírjuk. Amikor ez a korszak is véget ért, már nem szerződött sehova, szabadúszóként éli azóta is színi-életét. Tanít, illetve tanított több helyen, a Shakespeare Akadémián, a Napsugár Gyermekszínházban, valamint az Operett Stúdióban. Ez utóbbira azért is különösen büszke, mert a hajdani legenda, Vámos László Tanár Úr hívta oda. Hol tanított, hol vizsgáztatott, ugyanis a kettő együtt kizárja egymást.

Végezetül arról kérdezem, hogy mennyire érzi jól magát egészségileg.

„Remekül vagyok! Legfeljebb a térdemre tudnék kicsit panaszkodni. Tartom a vérnyomásomat, viszonylag a súlyommal is rendben vagyok. A szemem bár fényérzékeny, de mégsem panaszkodhatok rá, mert egyetlen fényt jól tűr: a színpadi reflektort.”

Bozsán Eta