Kor Kontroll TarsasagAz egészségtudatos életért!

Az elhízás számos olyan krónikus betegség rizikótényezőjét növeli, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek. Minden szervrendszerre kihat, és meghatározza az életminőséget. Prof. Dr. Forster Tamás kardiológus, belgyógyász, obezitológus a Szegedi Tudományegyetemről a kisszámú hazai obezitológiai központokról beszélt, illetve az elhízásbetegség finanszírozási nehézségeiről.

„Negyven-ötven olyan gént azonosítottak, ami összefügg az elhízással. Van közöttük olyan, ami biztos elhízást okoz, több „csak” a hajlamot hordozza – közölte Prof. Dr. Szabó András gyermekgyógyász a Semmelweis Egyetem képviseletében. Az elhízás betegség felnőttekre jellemző elsősorban, de már gyerekkorban is megjelenik például a magasabb vérnyomás és az inzulinrezisztencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekeknél még erőteljesebb stigmatizációval találkozik. Egy elhízott gyerek például nehezen sportol, ráadásul kigúnyolják, be sem veszik a focicsapatba., így aztán pszichés terhet is cipel, ami tovább rontja a helyzetét. Ezért sokszor evéssel próbálja megszerezni azokat a boldogsághormonokat, amit a többiek a mozgással. A professzor úgy véli: a prevenció és a gyerekeknél több sikerrel kecsegtető életmódváltás lehet a megoldás.

Pettkó Judit, a Túlsúllyal Élők Társaságának elnöke a stigmatizációval kapcsolatos személyes élményei mellett beszámolt a 2014 óta működő társaság tevékenységéről. Most készítik elő honlapjukat, és klubprogramokat is szerveznek előadásokkal szakmabeliek és laikusok számára, és szorosabbra fűzik az együttműködést a szakmai szervezetekkel. A sajtótájékoztatón szerették volna bejelenteni a Túlsúllyal élők klubjának megalakulását, és meg is tartották volna az első klubfoglalkozást, azonban a koronavírus miatt nem hirdették meg a találkozót.

A Túlsúllyal Élők Társaságának munkáját támogatja Dr. Samu Antal, a Magyar Gyógyszerészek Országos Szövetsége elnökségi tagja azzal, hogy felajánlotta az Egészségprevenciós Központ helyszínét a klub rendezvényeinek lebonyolítására és szorgalmazta a gyógyszerészek bevonását a betegedukációba. Ennek kiemelt jelentősége lehet, hiszen naponta 60 ezer ember fordul meg a magyarországi patikákban.

Új év új tervek. Tele vagyunk fogadalmakkal, eltökéltséggel, úgy érezzük: az előző esztendő, lezárásával elkezdődik valami új. Bizonyos értelemben igaz, ugyanakkor ott folytatjuk az életünket, ahol tegnap abbahagytuk. Pedig változtatni szeretnénk, de tudunk-e? Lehet-e?

Rosszak a statisztikai adataink! Magyarország Európában az első, világszerte a negyedik helyen áll a vastagbélrák okozta halálozásban. Évente 10 000 új vastagbélrákos beteget fedeznek fel- főleg az 50 és a 70 év közötti korosztályban- 5000 páciens pedig bele is hal a betegségbe!

Dr. Kapócs Gábor neurológus 5 évig vezette a Szentgotthárdi Intézetet. Szentgotthárdra azzal a céllal érkezett, hogy meghonosítsa az intézetben a legkorszerűbb tudományos eredményeket , ugyanis a pszichiátriai betegek állapotán nem kizárólag csak gyógyszeres terápiával, hanem alkotómunkával, művészetterápiával (zenével, tánccal, festéssel), kétkezi (kertészeti és más kreatív) tevékenységgel, is lehet javítani.

Az érelmeszesedés olyan folyamat, amelyet az egészségtelen életmód felgyorsíthat – hangsúlyozta dr. Galambos Barnabás érsebész főorvos. Magyarországon 100 ezer lakosra 42 végtag-amputáció jut, évente 8 ezer ember lábát vágják le.

Feketén- fehéren a Hatoscsatornán
Elhízásról, társbetegségekről, valamint a Kor Kontroll Társaság és a Magyar Elhízástudományi Társaság közös receptversenyének eredményeiről szólt a Feketén-fehéren november végén.

A GOKI kardiológus főorvosa hangsúlyozta, hogy az egészségnapon elhangzó információk megszívlelésével és tovább adásával a fiatalok esélyt kaphatnak a hosszú, egészséges életre, és a hazai rossz egészségi mutatók is javulhatnak.